Ma reggel amint
kiléptem a ház fekete kapuján
egy lány jött szembe velem
egy friss szép reggeli lány.
Mondják, ha banyát, ha papot
látsz meg ilyenkor először
fekete lesz a napod.
S most este, gyónva magamnak
érzem,
e csacska lány mosolya
aranyozta be mámat egészen,
mint felkelő nap a messze tájt
völgyet, hegyet, mocsarat, tavat
(A tegnap tája sötét volt
a holnap tája ki tudja?
a ma reggeli nap
át nem ér a helyen,
hol égre fordul a föld.
Ó melyik mennyei isten
szakitotta szét a mi életünket
külömböző napokra
külömböző szinü gyöngyök
az éjszakák sötét fonalán
siklanak

S a fonál sötét szine áttetszik a gyöngy fényén
vagy egyszinü mind
csak egyikre hirtelen fény esik
felissza, szikrázik

1916


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nézve nem tartalmaz olyan konkrét információkat, amelyek a legfrissebb tudományos felfedezésekhez kapcsolódnának. Azonban, a versben megjelenő motívumok és képek kapcsolódhatnak néhány természettudományos felfedezéshez és jelenséghez.

Az első néhány sorban a Napra utalnak, amikor Babits Mihály leírja a napot fekete színűnek, ami az előregjelzések szerint rossz előjel lehet. Ez az információ korrelálhat a Nap működésével, amelyet a természettudomány az elmúlt évtizedekben intenzív kutatásokkal vizsgált. A Napnak a színét befolyásolhatja a környezeti feltételek változása, például napkitörések vagy a Napfoltok megjelenése.

A vers további részeiben a tájképek és a felkelő nap metaforái jelennek meg. Ezek a képek kapcsolódhatnak az atmoszférához, a meteorológiához és az asztrofizikához. Az elmúlt években sok kutatás foglalkozott a Nap és a Föld atmoszférájának kölcsönhatásaival, a napfelkelték és -nyugták mögött húzódó fényszóródással és a színes égbolt jelenségeivel.

A versben említett "éjszakák sötét fonalán siklanak" sor egyfajta időbeli eltolódást, változást jelenthet, amely kapcsolódhat a modern fizika elméleteihez, mint például az idő és a tér összefonódása, a relativitáselmélet vagy a kvantumfizika. Ezen elméletekhez kapcsolódó kutatások és felfedezések rendkívül fontosak a természettudományos fejlődés szempontjából.

Összességében a versben megjelenő képek és metaforák természettudományos összefüggésbe is hozhatók, például a Nap működésével, a tájakkal és az atmoszférával, illetve az időbeli eltolódás és az elméleti fizika lehetséges jelenségeivel. Mégis fontos megjegyezni, hogy a vers elsősorban a lírai kifejezésre és az érzelmek közvetítésére helyezi a hangsúlyt, nem pedig a természettudományos ismeretek bemutatására.

Babits Mihály "Ma reggel amint..." című versének irodalomtudományi szempontból történő elemzése során több különböző összefüggésre is rávilágíthatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Egy lehetséges összefüggés a modernista irányzattal való kapcsolat. A versben jelen vannak a modernista jellemzők, mint például a szabad versformát és a különleges képi nyelvet használó lírai expressziót. Ezek a jellemzők meghatározóak a 20. század eleji európai irodalomban, és a vers ezen keresztül illeszkedik a nemzetközi modernista áramlatokhoz.

Egy másik fontos összefüggés, amelyre rámutathatunk, az a városi líra hagyományának folytatása a magyar irodalomban. A versben megjelenő városi környezet, úgy mint a ház fekete kapuja, és a városi élet hangulata, mint például a friss reggeli lány találkozása, már a 20. század eleji urbanizáció és modernizáció hatásaként vált meghatározó témává a városi lírában. Ezzel a témával Babits azon irodalmi hagyományba illeszkedik, amelyet több magyar költő is folytatott.

Emellett a versben megtalálhatóak olyan motívumok, amelyek a magyar irodalom hagyományaiból eredeztetnek. Például a nap és a fény motívuma, amely a magyar költészetben gyakran jelenik meg, és amelyet Babits is kiemel a versben. Ezen keresztül a vers összefüggésbe hozható a magyar romantika és századelői költészet hagyományaival.

A versben megtalálhatóak olyan általánosabb témák és motívumok is, amelyek a nemzetközi irodalomban széles körben megjelennek. Ilyenek a nap metaforája, amely a görög mitológiában is fontos szerepet játszik, vagy a szétválasztott életek motívuma, amely az emberi lét alapvető kérdéseivel foglalkozik.

Összességében a "Ma reggel amint..." című vers Babits Mihály művészi alkotásán keresztül számos irodalomtudományi összefüggésre világíthat rá mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A modernista irányzattal, a városi líra hagyományával és a magyar irodalom hagyományaival való kapcsolatok mellett a vers általánosabb témákat és motívumokat is felvillant, amelyek a nemzetközi irodalomban megfigyelhetőek.

Babits Mihály "Ma reggel amint..." című versét teológiai szempontból is megvizsgálhatjuk. A vers elején a költő egy lánytalálkozást ír le, amelynek hatására megváltozik a napja. Ez a lány megtestesítheti a természet szépségét és az élet új kezdetét, amely a keresztény teológiában Istentől ered és minden pillanatban új lehetőséget kínál az embernek.

A versben felmerül a banya és a pap szimbóluma is, akik a hagyományos jelentéseikben negatív hatást gyakorolnak a költőre. A banya és a pap itt a régi, merev vallási rendszerre, azokra a dogmákra és szabályokra utalhatnak, amelyek korlátozzák és elhomályosítják az élet örömét és szabadságát. Tehát a lány megjelenése új lehetőségeket és frissességet hoz a költő életébe.

A vers középső része az idő és az élet múlását idézi fel. A tegnapot sötétnek és a holnapot bizonytalannak írja le, miközben a ma reggeli napra utalva megemlíti, hogy nem érheti el ott, ahol az ég találkozik a földdel. Ez a gondolat az ember véges létét és az Istennel való kapcsolat hiányát jelzik. Az emberi élet korlátozottan érthető és előre tervezhető, míg az isteni plan a végtelen időben és terekben szélesedik.

Az utolsó részben pedig a fonál és a gyöngyök metaforájával érzékelteti a vers a szépséget és az élet egyszeri és múló jellegét. A fonál sötét színe, amely átjut a gyöngyökön, arra utal, hogy az életben mindig ott van a sötétség és az elmúlás, még akkor is, ha az élettapasztalat és a pillanat ragyogóan szép lehet. Az utolsó sorokban a költő megkérdőjelezi, hogy melyik isten választhatott az ember számára ilyen változatos és múlandó életet.

A vers teológiai szempontból a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait is érintheti. A kortárs bibliaértelmezés és a teológiai hagyomány szerint az emberi élet korlátozott, ám Isten bölcsessége és szeretete az ember számára adja meg a lehetőséget a boldogságra és a reményre. A patrisztikus és a skolasztikus teológia pedig a költő kérdésére válaszolva különböző elméletekkel és érvekkel foglalkozik az ember és Isten kapcsolatáról. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a vers bemutatott témáival kapcsolatban további elmélkedéseket és gondolatokat találjunk.