A vers, Babits Mihály "Magdolna szeretője" című műve, a természettudományos felfedezésekkel is kapcsolatba hozható. A versben szereplő mondatok és képek hivatkoznak a természettudományos ismeretekre és a világmindenségre.
Az első sorokban a "pompás palotákban" való élet felszólít arra, hogy gondoljunk az emberi történelem kezdetére, amikor az emberi civilizáció még nem volt fejlett, és a "Ember Fia" nem volt hova fejét lehajtsa. Ez a mondat felhívja a figyelmet arra, hogy a modern ember gazdagsága és házai a természettudományos ismeretek és technológia előrehaladására épülnek.
A következő rész arról beszél, hogy az ember vígan él és lusta lakomákon lakik, míg Jézus, a "mindentek királya" negyven napot és éjjelt tölt koplalással. Ez az összehasonlítás felveti a kérdést, hogy az ember mennyire kihasználja a természeti erőforrásokat és milyen hatása van ezekre a környezetre. Azt is sugallja, hogy a modern embernek magas szintű életmódja van, amely tiszteletlenül bánik a természettel és az erőforrásokkal.
A következő részben a vers arról beszél, hogy az ember örömét találja a szép ruhákban és a drága fényekben, míg Jézust megfosztották minden ruhától. Ez részletesen rámutat az emberi fogyasztási kultúrára és a folyamatosan növekvő igényekre, amelyek az erőforrások felhasználásához vezethetnek.
A következő mondatban a szégyenlősség menne rámutat arra, hogy míg az ember pénzt költ és elismerést kap, addig Jézust a rozsdás szög vérezni furta. Ez az ellentét bemutatja az emberi priorizálás és az értékrendek különbségét a természettudományos felfedezések szempontjából.
A következő részben a vers arról beszél, hogy az ember kap elismerést és szeretetet, míg Jézus irgalmat kér és gyönyörködni akar a bűneiben. Ez a rész logukát kapcsolja a természettudományhoz, amely segít megérteni az emberi kapcsolatokat, valamint az emberi érzelmeket és viselkedést.
Az utolsó részben a vers az Istentől való megszégyenülést és elrejtőzést taglalja, mivel az ember hajlamos elfelejteni a természettudományos felfedezésekkel összefüggésben álló alapvető értékeket és tiszteletet.
Összességében a vers természettudományos szempontból megvizsgálja az ember és a természeti világ közötti kapcsolatot, rámutatva arra, hogy az ember mennyire eltávolodott az alapvető értékektől és a természettől. Ezzel egyidejűleg, a vallási motívumok és a Jézussal kapcsolatos kijelentések által a vers azt sugallják, hogy az emberi élet és viselkedés pontosan illeszkedik a természettudományos kutatásokat hozó legújabb felfedezésekhez és tudományos eredményekhez.