1.

Nem lovon, nem is úri bricskán,
csak demokrátikus vasúton
jöttél öcsém vén vármegyédből
ahogy rendelte az alispán
ahogy kivánta a miniszter
elhagytad szép asszonyodat
fölbumliztál mogorva István.

2.

Jöttél mint mezei hadak
akiket virgonc csemetéik
hajdan hószámra ríttanak
míg ők Rákoson víttanak
szittya fegyverükkel, a szóval -
milyen Rákos hívott, öcsém?
Mily véres kard vagy vész-irat?

1937. máj.


Elemzések

A vers első soraiban a közlekedési eszközök megváltozását látjuk, ami a technológia fejlődésének köszönhető. A lovas közlekedést felváltja a vasúti közlekedés, amely a demokratikus eszmék jegyében kényelmes és hozzáférhető lehetőséget ad az embereknek az utazásra.

A második versszakban a hadviselés és a technológia összekapcsolódása jelenik meg. A mezei hadak hadszíntérként beszélünk Rákosról, ami valószínűleg a második világháború idején fontos település volt. A versben azonban a történelmet képzelettel ötvözik, hiszen a csemeték – fiatal katonák – még nem születtek akkoriban. A "szittya fegyver" és a "vész-irat" azt sugallják, hogy a hadviselésben részt vevőkön a tudás és a technológiai fejlődés nyomot hagy.

A vers időpontja 1937, tehát az időben a természettudományos felfedezések tekintetében számos fontos esemény zajlott a világban. Néhány példa erre: 1938-ban az első működőugrókutya, Laika szovjet űrhajós kutya felrepült a világűrbe, míg 1928-ban Fleming felfedezte a penicillint.

A versben történelmi és személyes vonatkozásokat találunk, de nem közvetlenül kapcsolódnak a legfrissebb természettudományos felfedezésekhez. Azonban a technológiai fejlődés és a tudományos felfedezések hatása - a közlekedési eszközök változása és a hadviselés módja - átszőve van a versen.

A vers Babits Mihály tollából származik és a következő összefüggéseket lehet megfigyelni irodalomtudományi szempontból:

1. Formai elemek: A vers elrendezése szervesen illeszkedik a magyar költészet hagyományaiba. A vers rövid szakaszokra van tagolva, ami a versben rejlő ritmus és hangsúlyok kiemelését szolgálja. A vers nem rímekkel végződik, de a versszakok között számos rím- és hangutánzó elem található, amelyek a hangzás és a zeneiség jelentőségét hangsúlyozzák.

2. Nyelvi eszközök: A versben több nyelvi eszköz is megfigyelhető, például a metaforák, szimbólumok és personnalisztikus kifejezések. A "demokrátikus vasút" kifejezés, amellyel a vers kezdődik, metaforikusan utal a társadalmi hierarchiák átalakulására és a modernizációra. Az "öcsém" és a "bátyám" szavak az eredeti címük és a költő személyes élményeinek együttérzést és kötődést fejezik ki.

3. Történelmi és politikai kontextus: A vers tartalmi elemekben is utal a korabeli történelmi és politikai eseményekre. A Rákos megnevezés a Rákospatak elnevezést, egy korábban létező települést idézi, amely a költő számára fontos szerepet játszott. A versben említett "miniszter" és "alispán" tisztségek politikai hatalomra és hierarchiára utalnak a társadalomban.

4. Szociális és gazdasági témák: A vers a korabeli társadalom társadalmi szerkezetére és gazdasági helyzetére utal. A "vén vármegye" és a "mogorva István" kifejezések a vidéki, agrár közösségekre és az alávetettség érzésére utalnak, míg a "demokrátikus vasút" a modernizációra és urbanizációra utal.

5. Esztétikai elemek: A versben láthatóak olyan esztétikai elemek, mint a hangzás, ritmus és szimmetria használata. A költő a nyelvi és strukturális ügyességével teremt egy harmóniát a szavak között, ami a vers olvasását és érzelmeket vált ki.

A vers más nemzetközi szépirodalmi alkotásokhoz is kapcsolható, mert olyan témákat érint, amelyek általánosak és egyetemesek. Az alávetettség, a társadalmi változások és a modernizáció témái más irodalmi művekben is megjelennek. A vers társadalomkritikát fejez ki, amely a korabeli Magyarországot túlmutat a nemzeti határokon.

A vers elején látható, hogy a szereplő vasúton érkezik, ezzel a modern közlekedési eszközzel, amely a demokráciát szimbolizálja. Ez az alispán és miniszter utasítására történt, tehát a hatalom akaratát teljesíti. A szép asszony elhagyása arra utal, hogy a szereplő valamilyen erővel kell, hogy szembeszálljon, lehet valamilyen kihívás, veszély vagy feladat áll előtte. Ezt támasztja alá az is, hogy "fölbumliztál mogorva István". A név "István" a katolikus vallás első magyar királyát, Szent Istvánt idézi, aki éppen az államalapítást és a keresztényizációt hozta Magyarországra, tehát hasonlóság van a szereplő és Szent István között, mindkettőjükre nagy feladat vár.

A második részben a szereplőt mezei hadakként emlegetik, tehát valamiféle hadsereghez tartozik. A "virgonc csemetéik" kifejezés a katonák utódaira, az ifjú generációra utal, akiknek számos téren példaként kell szolgálniuk. A Rákos megnevezés jelen esetben talán egykori csatahelyre utal, ahol a szereplő megtette kötelességét a szittya fegyverével, akár a szóval harcolva. Az utolsó sorok azonban kérdésekkel zárulnak, amelyek arra utalnak, hogy a küldetés vagy a feladat milyen jelentőséggel és kockázattal jár.

A párhuzamokat a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaival is meg lehet vizsgálni. A bibliatudomány a Biblia szövegeit és történelmi-kulturális hátterét elemzi, így az alispán és miniszter cselekedetei és az István nevű karakter hasonlóságot mutathatnak a bibliai háttérrel. A patrisztika a korai egyházi atyák tanításait kutatja, ezáltal a versben megjelenő szereplők és események lehetnek a vallási tradíciókra való hivatkozások. A skolasztika a középkori filozófia és teológia irányzata, amely az érvelést és a logikát hangsúlyozza. Így a versben megjelenő kérdések és ellentmondások a skolasztika felfogása szerinti szerelési pontok lehetnek.

Ezenkívül, más nézőpontok is vizsgálhatók a versben. Például a modernitás és az archaikus elemek kontrasztja, a társadalmi-politikai szerveződés és az egyén viszonya, a kötelezettségek és a szabadság kölcsönhatása stb. Mindezek az értelmezések szubjektívek és változatosak lehetnek, a vers ilyen sokféle nézőpontot kínál az olvasó számára.