A vers irodalomtudományi elemzése azt jelenti, hogy megvizsgáljuk annak tartalmi és formai jellemzőit, valamint a vers alkotójának, Babits Mihálynak a stílusát és hatását a magyar és nemzetközi szépirodalomban.
A vers tartalmi elemei közül kiemelendő a cím, "Néma költő mentsége", amely arra utal, hogy a költő itt megpróbálja megmagyarázni vagy megvédeni a csendes mivoltát. A vers első soraiban a költő arra kéri az olvasót, hogy ne bírálja az "szegény művészt", aki bár néma, mégis a szíve meghasad. Ez a rész arra enged következtetni, hogy a versben a költő önmagáról vagy általában a költőkről beszél.
A második és harmadik versszakban a költő kontrasztot állít fel a "hideg viasszal formálgató játékbábuk" és a "meleg vasat gyúró kovács" között. Ez a rész arra utal, hogy a költő számára sokkal nehezebb és fájdalmasabb a költészet, mint más művészeti formák gyakorlása.
A negyedik versszakban megjelenik a "boldog kinek bőre sérthetetlen" képzet, amely Siegfried meztelenségére utal, és amely a költő sebezhetőségével kontrasztos. Ez a rész arra utal, hogy a költő érzékeny és sebezhető, amely a költők általában érzéseit és érzékenységét jellemzi.
Az utolsó két versszak a költő saját helyzetét és érzéseit idézi fel. A költő arról beszél, hogy a lelke nem szilárd sziget, hanem inkább egy hányt hajó e tengeren, ahol minden új érintés új fájdalmat okoz. A költő emlékszik, hogy "hévével égettét" már annyi vas égette, és hogy tenyere teli van fájdalmas hólyagokkal. Ez a rész arra utal, hogy a költő megtapasztalta a költészet fájdalmait és kínjait, és hogy az érzékenysége és szenvedése áthatja az egész személyiségét.
A vers formai jellemzői közé tartozik a négy négy soros strofikus forma, amely szabályos ritmust és rímképleteket használ. A versben a szótagszám és a hangsúlyra tekintettel is szabályosság figyelhető meg. A versben a ritmus és a rímek az esztétikai élmény fokozását és a vers szerkezetének megerősítését szolgálják.
Babits Mihály, a vers alkotója, nagy hatással volt a magyar irodalomra és a nemzetközi szépirodalomra is. Ő a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb alakja, aki nagymértékben hozzájárult a modern líra és próza fejlődéséhez. A versei gyakran reflektálnak az emberi lélek mélyebb rétegeire, a szenvedésre és a magányra. Babits Mihály műveinek stílusa és tartalma, valamint az általa kifejezett érzések és gondolatok széles körben hatottak más magyar és külföldi írókra és költőkre.