Terólad száll a dal, zivatarverte líra,
lantverte zivatar, lírai szerelem!
feletted ég az ég, alattad messze nyílva
a pokol, ingatag jársz ingatag helyen.

Örök parázsmező égeti földi lábad
s az égő fájdalom táncolni megtanít:
ütemes sántaság, mint aki tűzbe hágott
s kit kígyó csíp bokán, kapkodja talpait.

Kiáltanál, tudom, de zene lesz a jajból
mert egy ajk hangszerül hangolta ajkadat
egy szép zenés ajak, mely dalt fakaszt a dalból,
mint hangvillát ha ütsz, másik is hangot ad.

Ó hóbillentyüs ajk zenés, meleg csodája
hogy gyengéd hangjaid betöltik a leget
s mint rezgést rabul ejt a zongorák pedálja
ha elhallgatsz, a szív zenéje emleget.

Ó kedvesem, ki vagy? Előtted messze nyílva
az ég, sugárosan jársz sugaras helyen;
utánad dús pokol, zivatarverte líra,
lantverte zivatar, lírai szerelem.


Elemzések

Babits Mihály "O Lyric Love" című verse a magyar irodalomban a szimbolista költészet stílusához köthető. A versben megjelenik a zivatar, mint erős érzelmi élményt kifejező elem, amely az egész költeményt végigkíséri. Az ég és a pokol motívuma a kontrasztot jelképezi, a képek és az ellentétek segítségével többrétegű értelmezést hoz létre.

A versben megtalálhatóak a zenei metaforák is, amelyek a lírai hangulatot erősítik. Az ajkak, hangok és dallamok egymásra hatása, valamint a zenélő ajkak képe a romantikus megértés erőteljes jelképe. A hangok és zenék ereje, amelyek betöltik a leget és rabul ejtik a szívet, egyetemes szépséget sugallnak.

A nemzetközi irodalomban a vers szimbolista stílusa kapcsolódik a 19. századi francia versesköltészethez. A metaforák, a zenei képek és a romantikus érzelmek kifejezése a francia szimbolista költők, mint például Paul Verlaine vagy Arthur Rimbaud munkáira emlékeztetnek.

A versben megjelenő lírai szerelem motívuma sokkal általánosabb, és számos nemzetközi költészeti hagyományban megjelenik. A lírai szerelem többek között az ókori görög lírától, a reneszánsz szerelmi költészeten át egészen a modern szerelmes versekig egy gyakori és ismert témája a világirodalomnak.

Összességében Babits Mihály "O Lyric Love" című verse szimbolista stílusával és zenei képeivel a magyar irodalom szélesebb európai irodalmi kontextusába illeszkedik.

A vers természettudományos szempontból is értelmezhető, de fontos megjegyezni, hogy Babits Mihály nem természettudós, és a versen a lírai hangulat dominál. Az alábbi értelmezés tehát csak felvetések és kapcsolódási pontok a mai természettudomány legújabb felfedezéseivel.

Az első sorban a "zivatarverte líra" kifejezés utalhat az időjárási eseményekre, mint például a zivatarokra. Az időjárás meteorológiai jelenség, amelyet a modern természettudomány jól ismer. Ezenkívül a "lantverte zivatar" metaforaként használható a természet összetettségére, például a különböző pillangófajokra, amelyek a csodálatos színekkel és mintákkal díszítik a természetet.

A második versszakban a "parázsmező" és a "fájdalom táncolni megtanít" kifejezések a tűzre és annak hatásaira utalhatnak. Az égett fájdalom megfigyelése és az érzékelés tudományát a neurobiológia területén kutatják.

A harmadik versszakban a zene és a hangok szerepelnek. Ma már tudjuk, hogy a hangok fizikai rezgések formájában terjednek. A különböző hangok és dalok generálására használt hangszerek, mint például a zongora vagy a hangvilla, fizikai elveken alapulnak.

Ezután a versben a "hóbillentyűs ajk" rész hasonlóan értelmezhető a hangszerek ütéséhez. Az ajkunk rezgése a hangok létrejöttét eredményezi, amelyeket a hallás az agyban dolgoz fel. Ezenkívül a "rezgést rabul ejt a zongorák pedálja" rész megjelenítheti a hangok hosszabb hangtartamát vagy a csillapodást, amelyek a pedálok használatával érhetők el a zongorán.

Az utolsó versszakban a "dús pokol" és a "lantverte zivatar" újra utal a természeti jelenségekre, talán az erdőkre és erdőtüzekre. A mai természettudomány lehetővé teszi, hogy mélyebben megértsük ezeket a jelenségeket és különböző méréseket végezzünk, hogy előrejelezzük és megelőzzük az ilyen természeti katasztrófákat.

Összességében a versben a természeti jelenségek, a hangok és a tűz gyakran jelennek meg a metaforák és képek formájában. Ezeket a természettudományos felfedezések és megértések tükrözik, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy meglássuk a természet szépségét és komplexitását a mindennapokban.

A vers teológiai értelmezése során több nézőpontot is figyelembe lehet venni, mint például a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai.

A bibliatudomány alapján a versben megjelenő képek és kifejezések sokféle értelmezést engednek. Az első sorban található "zivatarverte líra" és "lantverte zivatar" kifejezések megfelelhetnek az isteni erőnek és áldásnak, melyeket az éggel való kapcsolat sugall. Az "öreg" fordításban olvasható "ingatag" szó kapcsolatba hozható az emberi létével és a próbatételekkel, melyeket a pokol jelképez. Az "örök parázsmező" és "égeti földi lábad" képek pedig az égi és földi dimenziók közötti feszültségre utalhatnak.

A patrisztika főként az ókorban élt egyházi atyák tanításait vizsgálja. Ezek a teológusok hangsúlyozták az emberi érzelmek és érzékek jelentőségét az isteni kapcsolatban. A versben Babits Mihály a szerelemre és az extázisra utal a "lírai szerelem" és az "égető fájdalom" kifejezésekkel. Ezek az érzelmek lehetnek az emberi szerelemre, de az isteni szeretetre is utalhatnak, mely által az ember közvetlen kapcsolatban lehet Istennel.

A skolasztika az középkori filozófia irányzata, mely az értelem és a hit összehangolását célozza. A versben megjelenő zenei képek és a hangoknak tulajdonított jelentőség kapcsolatba hozható a skolasztika hangsúlyozta isteni harmóniával. A "zene" és "zenés" jelzők azt sugallják, hogy az isteni szeretet átjön egyfajta harmonikus zenei rendszeren keresztül. Az "ajak hangszerül hangolta ajkadat" szókapcsolat pedig az emberi hangok és nyelv kapcsolatát jelzi, mely az isteni üzenetek közvetítésére szolgálhat.

Ezen kívül a versben megjelenő "Ó hóbillentyűs ajk zenés, meleg csodája" kifejezés és az "elhallgatsz, a szív zenéje emleget" sorok a szívből fakadó vallásos élményekre is utalhatnak, melyeket a patrisztika és a skolasztika hangsúlyozott.

Mindezek mellett, a vers általános értelmezései közé tartozik az emberi szerelem, a természet és az isteni kapcsolat bemutatása. Az érzelmek, szenvedélyek és az isteni szerelem közötti feszültség és kapcsolat is megjelenik a versben.

A vers mélyebb teológiai értelmezése többféle nézőpontból is lehetséges. Az egyéni élményeket és a vallási tapasztalatokat, valamint a természet és az isteni kapcsolatot összekapcsolja, melyek mind fontos szerepet játszanak a teológiai gondolkodásban.