Olyan-olyan gazdag voltam: gazdagságommal nem törődtem
Olyan-olyan szomorú voltam: mi hasznom lett volna belőle?
Elástam minden kincsemet mélyre, s mélyebben a mélynél:
fölötte föld és kő és víz és évek és álmok és éjfél.

Elástam minden kincsemet víz alá, könnyek alá,
s ahonnan hajdan kivájtam, kegyetlen kövek alá,
kenyértermő mindennapok fösvény, bús földje alá,
mit csak gyáva eke tár, mely kincset nem talál.

De most tavasz szelei fújnak, és kedvesem biztat
és kezek nyúlnak felém, és szivem is izgat.
Mi lenne ha kincseim újra fölásnám?
Mert erős vagyok én, és gazdagabb mindenki másnál.

(Óh jaj vigyázz, a nagy vizeket kiszabadítani vészes!
Kincsed tán nem is volt arany, csupa rozsdás és penészes
vagy elrabolták azóta, s ha talán meg is találod,
tolvajok ujjnyomatával szennyezve máris utálod.)

1927. tavasz [?]


Elemzések

A vers alapvetően egy belső monológ formájában íródott, amelyben a költő érzéseit és gondolatait fejezi ki a gazdagságáról szóló tapasztalatokkal kapcsolatban. A természettudományos perspektívából az alábbiakat lehet megjegyezni:

- A költő úgy gondolja, hogy gazdagsága nem volt hasznos számára, ezért nem törődött vele. Ez a megállapítás arra utal, hogy az anyagi javak nem járnak mindig boldogsággal vagy elégedettséggel.
- A költő a kincseit elásta mélyre, és az idő múlásával és az álmokkal és éjféllel kapcsolatos szimbólumokkal társítja. Ez arra utal, hogy az idő és a természet az emberi eredményeket eltakarja és feledésbe merülhetnek.
- A kincs elásása víz és könnyek alá, valamint kövek alá és a bús föld alá, a természet elemeivel való összekapcsolódásra utal. Ez megmutatja, hogy az emberi javak állandóan kötődnek a természethez, és részét képezik annak.
- A tavasz jövése és a kedves bátorítása arra utal, hogy új lehetőségek nyílnak meg a költő számára. Ez megjelenítheti a természet megújulását és a pozitív változást, amely megváltoztathatja az ember életét.
- A költő óvatosságra int, részletesen leírva a kincse pozitív és negatív oldalait. Ez arra utal, hogy a gazdagság és az anyagi javak nem mindig azonosak a valódi értékkel, és lehetnek rejtett veszélyek és csalódások is.

Összességében a vers a természet és az emberi kapcsolatok közötti összefüggésekkel foglalkozik, és rámutat arra, hogy a gazdagság és a javak nem mindig hoznak boldogságot vagy elégedettséget. A természettudományos szempontból a vers arra is rámutat, hogy az emberi eredmények és anyagi javak múlandóak, és az idő és a természet a múltba tudja őket temetni.

Babits Mihály "Olyan-olyan gazdag voltam" című versének teológiai értelmezése összefüggésekre utal a bibliatudománynak, patrisztikának és skolasztikának a nézőpontjaira.

A vers első sorai egy gazdagsággal teli, de érdemben jelentéktelen életről szólnak. A gazdagságot a vers első sorában nem akarja kifejezni, ami lehetőséget ad a jelentésre, hogy a gazdagság nem anyagi természetű. Ez a jelentés bibliai kontextusba helyezve lehetséges, mivel a Biblia számos helyen figyelmeztet a földi javak gyors eltűnésére és azok jelentéktelenségére a mennyben való részvételhez képest.

A következő sorokban a szomorúság és a kérdéses haszon a központban áll. Ez megadja a lehetőséget a patrisztika nézőpontjának figyelembe vételére, amely hangsúlyozza az ember bűnről való leszakadását és a világi vágyaitól való elszakadást. A vers prózai fordulatot vesz, amikor a költő elásja "kincseit" a földbe. Ez a kép arra utal, hogy az anyagi javakról, elégedetlenségről és múlandóságról van szó.

A vers további sorai a gazdaságosság és a földművelés képeivel dolgoznak. Itt a skolasztika nézőpontjai is figyelembe vehetők, amelyek a világi tudást, a logikát és az ésszerűséget helyezik előtérbe. A skolasztika hangsúlyozza a tudás, a rend és a szabályok fontosságát ahhoz, hogy valaki gazdag és erős legyen.

A vers utolsó szakasza intenzívebb érzelmeket von magával. Az erős szél és az izgatott szív képei utalhatnak a lelki átalakulásra és a változásra való nyitottságra. Azonban a vers figyelmeztet arra is, hogy a múlt szennyezett lehet, és a kincsek, ha még is megtalálják, már nem ugyanolyan értékesek lehetnek.

Összefoglalva, a vers teológiai értelmezése az anyagi gazdagság és a szellemi értékek közötti kontrasztot jelenti. A bibliai, patrisztikai és skolasztikus nézőpontok segítségével megértjük, hogy a földi vagyon múlandó és jelentéktelen, míg a lelki és morális értékek tartósabbak és jelentősebbek az emberi életben.

Babits Mihály "Olyan-olyan gazdag voltam" című versét irodalomtudományi szempontból több szempontból is érdemes elemezni.

Az első szempont a magyar szépirodalom területén. Babits versei többek között a szimbolizmus jegyeit hordozzák magukban. Ebben a versben is megtalálhatók a szimbolikus elemek, például a "kincsek" vagy a "víz" motívumok, amelyek a belső gazdagságot vagy a vágyakat szimbolizálják. Emellett az alliteráció jelenléte (pl.: "gazdagságommal nem törődtem") is a magyar verselési hagyományba illeszkedik.

Emellett a nemzetközi szépirodalmi összefüggéseket is érdemes szemügyre venni. Babits versei hatást gyakoroltak kortársaira és utóbbi nemzedékekre is. A szimbolista líra hatása érezhető többek között a francia szimbolista költészetben is. Az említett "kincsek" motívum hasonlóságot mutat például Charles Baudelaire verseiben megjelenő vágyakozó jelleggel. Babits Mihály alkotásai a XX. századi európai irodalom kontextusában is érdekesek lehetnek, hiszen elődei közé sorolhatók a modernizmus és a szürrealizmus költői között.

A versben megjelenő lírai én belső konfliktusai és vágyai szintén univerzálisak és egyetemesek, így a kortárs és későbbi olvasók számára is könnyen azonosíthatóak lehetnek.

Emellett az időhöz is érdemes kapcsolni a verset. Az 1927-es időpont a magyar irodalom történetében jelentős fordulópont volt, hiszen ebben az évben alakult meg a Nyugat című irodalmi folyóirat szerkesztősége. Babits Mihály volt az egyik alapítója és szellemi vezetője ennek a jelentős kulturális mozgalomnak, így a versben található utalások a korabeli irodalmi és társadalmi eseményekre is rávilágíthatnak.

Összességében Babits Mihály "Olyan-olyan gazdag voltam" című verse irodalomtudományi szempontból érdekes és gazdag. Magyar és nemzetközi szépirodalmi összefüggéseit figyelembe véve több rétegben is megérthető és értelmezhető.