Babits Mihály "Őszi harangozó" című verse az 1910-es években íródott, és az őszi időszak hangulatát, atmoszféráját eleveníti meg. Az alábbiakban elemezzük az irodalomtudományi szempontból releváns összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.
1. Stilisztikai elemek: A versben megjelennek az őszi időszakra jellemző képek és hangulatok, például a széltől lúdbőrzik saraink puhája vagy a morc pityergéses ég orcája. Ez az erős vizualitás és érzékiségi tartalom jellemző a romantikus és szimbolista költészetben is, ahol a természet megjelenítése és az érzékszervek hatása kiemelt szerepet kap.
2. Motívumok: A versekben megjelennek olyan motívumok, mint a harangozó figura, az ősz, a szél, a levél, a vénleány, a halál stb. Ezek a motívumok az őszi időszakra és az elmúlásra utalnak, és több irodalmi hagyományban is találhatók hasonló motívumok (pl. az elmúlás motívuma a barokk költészetben vagy a memento mori motívuma a középkori irodalomban).
3. Hangulat: A versben átjáró hangulatot jellemzi a melankólia és a vibráló izgalmak keveredése. Ez az összetett érzelmi átmenet jellemző a szimbolista, dekadens és expresszionista költészetben, amelyeket a 19-20. századhullámaiban éltek meg.
4. Forma és verselés: A vers elrendezése és ritmusa rímes és zengő, ami a tradicionális költészeti formáktól és az ars poetica előírásaitól távol áll. Ez a modernista költészet jellemzője, amely a hagyományos költői szabályokat és elvárásokat széttörte, és az egyediségre és az expresszióra helyezte a hangsúlyt.
5. Tartalom: A versben ábrázolt érzelmek és gondolatok az emberi élet állandó kérdéseivel foglalkoznak, mint az öregség, az elmúlás, az identitás és a halál. Ezek az univerzális és filozofikus témák több irodalmi hagyományban megjelennek, például az antik tragédiákban vagy a moderni filozófiában.
6. Kulturális kontextus: A versben megjelenő képek és gondolatok a magyar kulturális hagyományon belül is kapcsolódhatnak más költőkhöz és művekhez. Babits Mihály saját korától elszakadva modern költészeti irányvonalakat képvisel, amelyek hatást gyakoroltak a későbbi magyar költészet alakulására.
7. Nemzetközi kapcsolatok: A versben megjelenő stilisztikai és tartalmi elemek hasonlóságot mutatnak más nemzetközi költők és művek megnyilvánulásaival. Például a szimbolista költészet általánosan elterjedt volt Európában az 1900-as évek elején, és olyan költők, mint Charles Baudelaire vagy Paul Verlaine, erősen befolyásolták Babits Mihályt és más kortársait. A dekadencia motívumai és hangulatai szintén egy nemzetközi tendencia, amely hatással volt a korabeli magyar költészetre.
Ezen elemzések alapján látható, hogy Babits Mihály "Őszi harangozó" verse számos kapcsolódási ponttal rendelkezik mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalomban megjelenő stílusokhoz, motívumokhoz és témákhoz. Ez az irodalomtudományi elemzés szélesebb kontextusba helyezi a verset, és hozzájárul azért, hogy mélyebb megértést nyújtson a művészi alkotás részleteiről és jelentéséről.