(PÉLDABESZÉDEK KÖNYVE VII. RÉSZ)

Fiam, szavamra nyujtsd füled,
tégy súlyos esküvést,
ujjodra kösd törvényemet,
s elméd lapjára vésd.

Nénéd a bölcseség legyen
s az okos akarat
barátnőd; - hogy az idegen
asszonytól ójanak.

Mert ablakomon néztem én
s láték sok ífiút,
s már régen vettem észben én
a balgatag fiút,

ki estve, a nap estvelén,
a napszállás felé
kerűl az út setét felén
egynémely ház elé,

holott ímé eléliben
egy asszony, mint a hab;
parázna ékességiben,
s csacsogó, s ingatag,

nyugodni nem tudó, ki nem
maradhat lábain,
ildommal otthon nem pihen,
az utcát járja kinn,

les utcán, leskel szegleten,
az ifjuhoz veti
és köti magát szemtelen,
és csókkal mond neki:

"Fogadtam áldozatokat,
teszek ma lakomát:
oh oly régen kivántalak,
jókor lelek reád!

"Felékesítém nyoszolám,
paplanom zsínoros,
s sok puha szőnyegem van ám,
egyiptomi, piros.
"Jó illatot csináltam én
ágyasházam körül,
hintvén mirrhalém, áloém,
fahéjam, bővibül.

"Jer, részegűlj, te bánatos,
emlőmre, gondüzött,
gyönyörködjünk kivánatos
ölelkezés között,

"mivel ma férjem nincsen itt,
nagy útra ment el ő,
egy zacskó pénzt magával vitt,
meg csak holdtöltre jő."

Igy hálózá beszédivel,
szavával így foná,
ajaki hízelgésivel
magával is voná,

ki is követte hírtelen,
mint ökör, vágni vitt,
nem értvén a bolond, milyen
bilincsbe vonatik,

s mígnem a nyíl máját veri,
vészt nem alítva jár; -
vagy mint ugrándozó bari,
vagy, tőrbe, a madár. -

Most hát, fiam, hallgass reám,
s figyeljed ajkamat:
ne hajtsd elméd' az ő után,
ösvényét messze hadd:

mert megsebesitett sokat,
megölt erőseket,
Sátánnak, ki mindég fogad,
terel vendégeket,

házának útja eltalál
a pokol szélire,
áthatván mélyen a halál
belső helyeire.

1905. aug.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból számos aspektust felvet. Az első sorok arra utalnak, hogy a következő részben valami törvényen alapuló, szabályokkal rendelkező témával foglalkozik. Az eskü letétele és a törvény vésése az emberi társadalom alapvető szabályainak és normáinak megerősítésére utalhat.

A vers központi kérdése a figyelmeztetés az asszonyok erőteljes hatására és a távolmaradásukra. Ezt az asszonyt a természetben található "parázna ékességeiben" írják le, ami utalhat a női vonzerőre és a velük járó kísértésre. Az asszony kísértése potenciálisan veszélyes út, amely elvezet a "belső helyekig", azaz a pokolba.

Emellett a versben található utalás a "napszállás" és a holdtölte" fogalmakra lehet a legérdekesebb. A nap és a hold ciklusai évszázadok óta kutatási témákat jelentenek a csillagászok és az asztrofizikusok számára. A holdtölte pontos idejének meghatározása számos kulturális és természeti jelenséget befolyásol, például a tengeri árapály jelenségét.

Azonban a vers számos olyan részletet is tartalmaz, amelyek a kortárs természettudományos felfedezésekkel nincsenek összefüggésben, például a "mirrhalém" és a "áloém" említése. Ezek a fantasztikus vagy mítikus elemek inkább a kultúrára, a mesevilágra vagy az irodalmi képzeletre utalnak.

Összességében a vers számos természettudományos vonatkozást tartalmaz, beleértve a csillagászatot és a ciklusokat, a női vonzerőt és a társadalmi normákat. Azonban számos részlet fantáziára vagy kulturális szimbólumokra utal, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a mai természettudományos felfedezésekhez.

A vers Babits Mihály "Példabeszédek könyve" című gyűjteményének hetedik részéből származik. A vers egy Apa és Fia közötti párbeszédet mutat be, ahol az Apa figyelmeztető tanácsokat ad a Fiának. Az Apa kéri a Fiát, hogy figyelmesen hallgassa szavait, és fogadjon esküt, hogy betartja az általa megszabott törvényeket. A versek között a Fiút figyelmezteti az életre, és tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogy hogyan kerülje el a veszélyeket és a kísértéseket.

Irodalomtudományi szempontból a versben számos elem és összefüggés figyelhető meg mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. Műfaj: A vers egy példabeszéd formájában íródott, ami egy olyan irodalmi műfaj, ami tanításra vagy erkölcstani üzenetek átadására szolgál.

2. Struktúra: A vers egy párbeszéd struktúrával rendelkezik, ahol az Apa és a Fia különböző sorokban nyilatkozik meg. Ez megjelenhet a magyar költészetben, de más irodalmi hagyományokban is.

3. Morális üzenet: A versben az Apa tanácsokat ad a Fiának, hogy hogyan kerülje el a csábítást és a rossz társaságot. Ez az irodalom egyik leggyakrabban használt témája, és általánosan megtalálható a világ irodalmában.

4. Történeti időpont: A vers 1905-ben íródott, ami abban az időben egy politikailag és társadalmilag dinamikus időszak volt Magyarországon. Ezt a kontextust figyelembe véve a versben megjelenhetnek olyan hajváltások és társadalmi változások, amelyeket az irodalom és a történelem kapcsolatában vizsgálhatunk.

5. Szimbolika: A versben megjelennek olyan szimbolikus elemek, mint az "ablak" és a "setét út", amelyek segíthetnek a megértésben és az értelmezésben. Az irodalomban a szimbolika gyakran használt eszköz az érzelmek és a gondolatok kifejezésére.

6. Nyelvhasználat: A versben a költő különböző nyelvi eszközöket használ, mint a rímképletek, a hangutánzó szavak vagy a képek. Ezek a stílus és a költészet egyik jellemzője, ami minden irodalmi hagyományban megtalálható.

7. Társadalmi kérdések: A versben megjelenik a társadalmi hierarchia és a női szerepek kérdése, amelyek szintén gyakran előfordulnak az irodalomban. Az Apa kéri a Fiát, hogy kerülje el az asszony kísértését, és tartsa tiszteletben az otthoni értékeket és a házasság intézményét.

Ezek csak néhány lehetséges összefüggés és elem, amelyeket az irodalomtudományban vizsgálhatnánk meg a vers kapcsán. Az irodalom nagyon gazdag témákban, motívumokban és szerkezetekben, így még sok más elemet és összefüggést is felfedezhetünk, ha részletesebben vizsgáljuk a verset.

A vers a Bibliában található példabeszéd formáját ölti magára, amelyben egy apa oktatja fiát. A teológiai szempontból az alábbiakat lehet megfigyelni:

1. Példabeszéd természete: a vers egy példabeszéd, amely egy bibliai stílust követ. Ez azt jelenti, hogy egy történeten vagy képen keresztül ad át tanítást vagy erkölcsi üzenetet. A Biblia is tele van ilyen példabeszédekkel, amelyek hiteles példákat vagy történeteket nyújtanak az olvasóknak.

2. A "bölcseség" és az "okos akarat" szerepe: a versben az apa arra buzdítja fiát, hogy keresse a bölcsességet és az okos akaratot. Ez a megfogalmazás bibliai gyökerekkel rendelkezik, mivel a Bölcsességkönyv, a Példabeszédek könyve arra ösztönöz, hogy a bölcsességre és az értelmes döntésekre törekedjünk az életünk során.

3. A bűn kísértése: a vers leírja a fiatal férfi kísértését egy asszony által, aki parázna és ingatag. Ez a motívum szintén gyakran előfordul a Bibliában, amikor a bűnös cselekedetek és a kísértések megszólítják az embert.

4. Az apa figyelmeztetése az asszony veszélyeire: az apa tanácsolja fiát, hogy kerülje az asszonyt, mert ez az asszony ártalmas lehet számára. Ez egy bibliai tanítás, amely arról szól, hogy távol kell tartani magunkat mindattól, ami bűnt vonzó, és a bölcsességre kell törekedni.

Az előző nézőpontok mellett érdemes figyelembe venni a bibliai tudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjait:

- A bibliatudomány megközelítése: A bibliatudomány az ókori szövegek kritikus vizsgálatával, a nyelvészettel és a történeti kutatással foglalkozik. A szakértők elemzik a bibliai szövegeket, hogy megértsék azok eredetét, szerzőségét és kontextusát. Ezt a verset ebben az összefüggésben lehet vizsgálni, hogy feltárjuk, milyen bibliai eredetű szimbólumokat vagy példákat használ a verse.

- A patrisztika nézőpontja: A patrisztika az első évszázadok keresztény írótömörülése, akik a keresztény tanításokat alakították ki és védték a korai egyházban. A patrisztikus írók nagy figyelmet fordítottak a bölcsesség, a bűn és a kísértés témáira, amelyek számos gyakori szubjektumok voltak a korai keresztény gondolkodásban. Ennek a versnek olyan elemeket lehet találni, amelyeket a patrisztikus gondolkodók használtak a keresztény erkölcsi és teológiai oktatásban.

- A skolasztika nézőpontja: A skolasztika egy középkori filozófiai és teológiai irányzat, amely az arisztotelészi logikára és a racionális érvelésre támaszkodott. A skolasztikus gondolkodók próbálták összeegyeztetni a hitet és az értelemet, és logikailag érveltek isteni és vallási kérdésekben. Ebben a versben is lehet találni olyan elemeket, amelyek logikára és racionális érvelésre utalnak, például az apai figyelmeztetését a fiára a veszélyek elkerülése érdekében.

Ezek csak néhány ötlet a vers teológiai elemzéséhez. Minden nézőpont más szempontból közelíti meg a verset, és lehetőséget ad a mélyebb megértésre és értelmezésre.