Még az egész napon át
bolygjuk a nyár vadonát,
de az est már szelid ősz:
bágyadt szemünk elidőz
a sötétség mélytavu
völgyein s a vértanu
ég testén mely csillagos
fénysebekkel gyulladoz.
Ami nappal olyan pogány,
a fű a domb homlokán:
ez a fény s az esteli
harmat megkereszteli.
Házunk is a dombon ül,
mint aki templomban ül,
s mintha gyertyát tartana,
nyúl az éjbe ajtaja
vékony résén a sugár --
dombon ül és muzsikál
-- azaz benne rádiód
bezengi a régiót --
igaz hogy nem templomi
hanggal, hanem londoni
dzsesszekkel... De mért ilyen
fényes a táj hirtelen?
Mind nagy ostya, kereken
kel a hold a tej-egen.
És a ház most térdepel.
Öltönye fehér lepel.
Mint ki áldozásra vár,
s közben más imát darál,
mit egy messze, ördögi
szuggeráló súg neki.
Óh mily csúf, frivól ima!
Vétek ennek szólni ma.
Zárd el, édes! Jámborabb
Zene zeng a lomb alatt.
Hallgassatok, városok!
Bokraink jobb kórusok.
Hagyjátok a tücsköket,
hadd zengjék túl dzsesszteket!
Szeretném a londoni
rádióba mondani:
>>Dzsiggek, csitt egy percre, csitt!
Világszám következik.
Páris, London, Nazarét,
Assisi és Tiszarét,
Barcelona, Mexico,
egy a programm: tücsökszó!<<


Elemzések

A vers Babits Mihály "Rimek" című költeménye, amely szépirodalmi műfajba sorolható. A költeményben a következő témákat és motívumokat találjuk:

- Évszakváltás: A versben az nyár és az ősz találkozását ábrázolja. Babits a természeti jelenségekkel és az évszakok váltakozásával jeleníti meg a változást.

- Természetleírás: A költeményben részletes és képszerű természeti leírásokat találunk, például a sötétség mélytavainak, a holdnak, a tejégnek, a dzsesszeknek és a tücsköknek a megjelenítésével.

- A világ és az ember viszonya: Babits az emberi életet és az emberi tapasztalatot a természetben és az évszakokban megfigyelhető jelenségekkel és változásokkal hozza összefüggésbe. Az ősz érkezése és a hold megjelenése jelképesen ábrázolja a múlás és az elmúlás témáját.

- Kulturális referenciák: A versben megjelenik Párizs, London, Nazarét, Assisi, Tiszarét és Barcelona neve, amelyek híres városok és helyek szépirodalmi és vallási összefüggésekkel.

Ami a magyar irodalmi hagyományokat illeti, Babits Mihály költészete hagyományokat örököl az 1900-as évek eleje magyar költészetétől, különösen az életérzés és a természeti leírási módok terén. A mezőtorna irodalmi mozgalomhoz kapcsolható, amely az 1910-es években jött létre Magyarországon.

A nemzetközi irodalmi összefüggések terén, a költemény a szimbolizmus és az impresszionizmus irányzataiba tartozik. Az impresszionizmus jellemző elemeként jelennek meg a részletes és érzékletes természeti leírások, míg a szimbolizmus jellemzője a természet és a belső gondolatok közötti kapcsolatot bemutató szimbolikus elemek használata.

A vers természettudományos szempontból történő elemzése a következőképpen nézhet ki:

1. Nyár és ősz: A vers kezdete az egész napon való vándorlásra utal, ami a természeti környezettel való kapcsolatot mutatja. Az est beköszöntével pedig az ősz jelét érzékeljük, ami a növények és az évszakok körforgásához kapcsolódik.

2. A sötétség mélytavai: Ez a kifejezés arra utal, hogy az éjszaka sötét volta mitológiai, vitathatatlan objektumokat emel a környezetbe. Az ég testén való csillagos fénysebek megjelenése helyesírás.

3. Fény és harmat: A kifejezések utalnak a természet egyéb jelenségeire, mint például a fény és a harmat. Az őszi estek és az éjszakák hűvösek, ami a levegőben kondenzálódó vízcseppek formájában jelentkezik.

4. Ház a dombon: A ház a természetben, a dombon helyezkedik el, ami utalhat az emberek kapcsolatára a természettel. A házban történő zenehallgatás érzékelteti a modern technikával való kapcsolatot, mint például a rádió vagy a zenelejátszók.

5. Hold: A hold megjelenése egy természeti jelenségre utal, ami a nap, a föld és a hold mozgásával kapcsolatos. Az esti látványosság hirtelen lesz olyan fényes, mivel a hold felbukkan a tejútrendszerben.

6. Ének és imádság: A költő beszél az ima közbeni élvezetekről, és arról, hogy a természet hangjai és zenei hangok inkább értékelhetők és hallgatnak meg, mint a vallási imádságok.

7. Tücsökszó: A költő azt mondja, hogy a természet hangjainak élvezete előrébb való, mint a városok dzsesszmuzsikája, még a londoni rádióban is. A tücsökszó ezért a természet hihetetlen kincsének számít a modern világban.

Ez a vers elemzése rámutat arra, hogy a Babits Mihály által írt Rimek verse természettudományos szempontból is megközelíthető, és számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a mai természettudományok legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók.

A vers teológiai szempontból számos érdekes elemet tartalmaz. Az alábbiakban részletesen elemzem ezeket, és kiemeltem a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait is.

A vers kezdő sorai a nyár és az ősz közötti átmenetről beszélnek. Az "est már szelid ősz" képe azt sugallja, hogy az ősz az élet elmúlásának időszaka, amikor a természet és a világ elhalványul, előkészítve az évszakváltást. Ebben van egy biblikus utalás is, mivel az ősz gyakran kapcsolódik az emberi élet korábbi időszakainak elfogadásához és bölcsességhez. A Bibliában az ősz gyakran jelképezi az élet végső szakaszát, amikor az idős ember megérti az élet múlandóságát és közelebb kerül Istenhez.

A következő sorokban a "vésznyugta" képe átszövi a verset. A "sötétség mélytavu völgyein s a vértanu ég testén mely csillagos fénysebekkel gyulladoz" metaforikus képet fest a szenvedésről és a keresztény hitről. A "vértanu" itt Jézus Krisztusra utal, aki a Bibliában a keresztre feszítése által szenvedett és halt meg a bűnös emberekért. A "csillagos fénysebek" pedig az üdvösség és a remény szimbólumai lehetnek, amelyeket Jézus szenvedése és feltámadása hozott a világnak.

A következő rész arra utal, hogy ami nappal még profán, éjjel már szentté válik. A "fű a domb homlokán" képében megjelenik az isteni jelenlét és az áldás. Ez a kép a patrisztika nézőpontját tükrözi, amelyben az emberi világ és a természet átjárhatóvá válik az isteni jelenlét által. A "fény" és az "esteli harmat" pedig a megújulás, a megtisztulás és a keresztény megváltás szimbólumai lehetnek, amelyek az emberek lelkét megújítják és megtisztítják a bűntől.

Az "Házunk is a dombon ül" képe a templomi imádságot és az istentiszteletet jeleníti meg. A templom a patrisztika és a skolasztika szempontjából az isteni jelenlét színtere, és az ima helye, ahol az emberek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek Istennel. A "gyertyát tartana" kép pedig a vallási ünnepélyek és áldozatok képét idézi meg, amelyek a hívők közelségében Istent szolgálják.

A vers továbbá utal a zene és a városok szerepére is. A dzsesszekkel és a tücskökkel való összehasonlítás azt sugallja, hogy a természet és a művészet közötti kapcsolat fontos a vallásos tapasztalat szempontjából. Az ima és a zene egyaránt szerephez jut, hogy az emberi lelket Istenhez emelje. A "tücsökszó" pedig a természet hangjának szent jelentése lehet, amely Isten jelenlétét és szeretetét közvetíti az ember számára.

Végül a vers arra kéri a városokat, hogy hallgassanak és figyeljenek a természetre és a zene nyelvére, mert ezek nagyobb üzenetet hordoznak. Ez a gondolat a skolasztika nézőpontját tükrözi, amelyben Isten jeleinek és üzeneteinek megértésekor a természeti világhoz és a művészetekhez vezethet, amelyek akár Isten jelenlétének jelei vagy kifejezései is lehetnek.

Összességében a Babits Mihály Rimek című vers teológiai szempontból a természet és a művészet, az élet és az elmúlás, az ima és az üzenetek megfontolására ösztönöz, és több szempontból is hivatkozik a bibliatudományra, patrisztikára és skolasztikára.