Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürűs csatok:
ha büszkén a tükör előtt
bontod villanyos hajzatod!
Ugy nyúlik karcsú két karod
a válladtól a fürtödig,
mint antik kancsó két füle
ha könnyed ívben fölszökik.

Ó kancsók kincse! drága kincs!
Kincsek kancsója! Csókedény!
Hozzád hasonló semmi sincs,
szent vággyal nézlek téged én!
Eleven kancsó! életé,
kiben a nagy elixir áll,
amelytől élő lesz a holt
s a koldus több lesz, mint király.

Hogyan dicsérjem termeted?
A pálmafák, a cédrusok,
az árboc és a liliom --
az mind nem él, az nem mozog...
De benned minden izom él,
idegek, izmok és inak,
titkon mint rejtelmes habok
szélcsöndben is hullámlanak.

Amerre jársz, a levegő
megkéjesül, megfinomul,
s miként dicsfény a szent köré
testedhez fényköddel borul.
Kályhában fellobog a láng,
falon az óra elakad,
ha büszkén a tükör előtt
kibontod élő derekad.


Elemzések

A vers Babits Mihály Sugár című műve. Az első szemlélésre klasszikus szépségideálokat idéző költemény. A versben a motívumok és képek gazdagsága jellemző, amelyek együtt alkotnak egy összetett képet a kancsó szépségéről és élettel telítettségéről.

A vers magyar irodalmi hagyományokat is felidéz a jelenlegi műben. Babits Mihály a korábbi magyar költők, például Petőfi Sándor és Arany János stílusát és nyelvezetét követi, és a klasszikus költészeti formát használja. Ugyanakkor a versben érződik a kor modernizálódása is, például a villanyszerelésre, a villanyos hajzatra való utalással.

A versben emellett találhatók olyan elemek is, amelyek az európai szépirodalomhoz kapcsolódnak. Az antik kancsó és kincs motívumok a görög és a római irodalomra utalhatnak. A kancsó élettelen tárgyként és életerővel megajándékozva ősi képe a görög mitológiában is visszaköszön, ahol a kancsó Krisaórisz nyomában menekült, amikor az Olimposzon trónra tört.

A versben megfigyelhetőek továbbá olyan elemei is, amelyek a szimbolizmus és a modernista irodalom sajátos vonásait idézik. A képek metaforikus jellegűek, jelképeként szolgálnak a szépségnek és az életerőnek. Emellett az ismétlések és a ritmikus szerkezet a költészeti forma közvetítésére szolgál, melyek mind jellemzőek a modernista költészetre.

Összességében Babits Mihály Sugár című verse olyan összefüggésekre utal mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban, amelyek a korábbi irodalmi hagyományokból vesznek át elemekeket és azokat a modern kifejezési formákkal és képek gazdagságával kiegészítik.

Babits Mihály "Sugár" című versében teológiai szempontból is felfedezhetünk elemeket. A vers kezdetén az elhulló fésük és gyűrűs csatok képe a mulandóságra és a változásra utalhat, melyek bibliai értelmezésben a földi élet múlandóságára utalhatnak. Ezt követően a tükör előtt bontott villanyos hajzat képe szintén jelentős lehet, hiszen a tükör a lelkiismeret tisztaságát és a valósághoz való viszonyt is szimbolizálhatja.

A vers második részében a kancsó jelképes szerepet kap. A kancsó a szent kincsek jelképe lehet, melyek közül kiemelhető az elixir, ami bensőnkben található és felélesztheti a halottat, és a koldust a királlyá teheti. Ez a jelkép a keresztény vallásban az üdvösséget és az örök életet jelenti, hiszen az elixir ital segítségével a halottak feltámadhatnak és örökkévaló életet nyerhetnek.

A vers harmadik részében a női szépség, konkrétan a termet és testiség dicséretét találhatjuk meg. Az izmok, idegek és inak rejtélyes hullámai a test mozgékonyságára és benső életére utalhatnak. Ez a rész a testi érzések és a szépség szimbolikus megjelenítése lehet, és lehetőséget ad arra, hogy a testet és a testiséget isteni erő és szépség megnyilvánulása képviselje.

A vers zárásában a szerelmes vonzalom és hódolat jelenik meg. A nő testének szentsége és pompája olyan hatást gyakorol a környezetére, hogy a levegő megkéjesül, a fény pedig közgyűlölettel borul rá. Ez a rész arra utalhat, hogy az isteni szeretet és szépség kisugárzása erős hatással van a világra és a szemlélőkre.

A vers tehát többféle teológiai megközelítést is engedélyez. A bibliai értelmezésben a mulandóság és az örök élet, a szent kincsek és a feltámadás jelképei jelennek meg. A patrisztika nézőpontjából a testiség és a szépség Isten sugárzó jelenlétének megnyilvánulásává válhat, míg a skolasztika teológiai rendszerében a test és a lélek kapcsolata lehet a hangsúlyos elem.

A Babits Mihály "Sugár" című versének természettudományos szempontból való elemzése során számos olyan aspektusra lehet rávilágítani, amelyek kapcsolatban állnak a mai természettudomány legújabb felfedezéseivel.

Az első versszakban Babits leírja a hajszálak bomlását és hullását, amikor a tükör előtt bontjuk fel a hajunkat. Ez azonban az emberi test biológiai folyamatainak eredménye, amelyekhez a genetika és a sejtosztódás újabb kutatási eredményei kapcsolódnak. A tudomány ma már sokat tud a haj növekedéséről és veszteségéről, és ezek az ismeretek segítenek megérteni a haj egészségét és kezelését.

A második versszakban Babits a kancsóhoz hasonlítja az imádottat, és azt állítja, hogy hozzá fogható semmi sincs. Ez a kapcsolat az anyaggal és az alapvető fizikai jellemzőivel társítható. A tudósok a mai napig felfedezik az anyaggal kapcsolatos jelenségeket, mint például a kvantummechanika és a részecskefizika által felvetett kérdéseket, amelyek új megértésekhez vezetnek a világunkról.

A harmadik versszakban Babits a test izomzatának életről és mozgásról beszél. Az idegek, az izmok és az inak működése az idegrendszer és az izomrendszer közösen végzett kutatásainak eredménye. A modern neurológia és a biomechanika vizsgálja az idegimpulzusok és az izomműködés jellegzetességeit, ami lehetővé teszi a mozgás és a test működése megértését.

A negyedik versszakban Babits a közönséget is átjáró szépséget és hatást említi, amikor az imádott szobrot megjeleníti. A levegő megkéjesülése és a fénykörözés utal az elektromágneses spektrumra és a fénynek a testekre gyakorolt hatására. A modern fizika és optika kutatja a fényterjedés és a színképződés jelenségeit, ami nemcsak a látásunk, hanem a fototechnológia alapjául is szolgál.

Végül a vers zárásában Babits a kancsószépséget és annak hatását említi. Bár ez az érzelmileg töltött szekció nem közvetlenül kapcsolódik a legfrissebb természettudományos felfedezésekhez, az emberi érzékelés és az életminőség vizsgálata még mindig aktuális téma a modern tudományágakban, mint például az élettani pszichológia vagy az élettani neurobiológia.

Összességében a "Sugár" című vers több olyan aspektust is felvonultat, amelyek összekapcsolhatóak a modern természettudomány aktuális felfedezéseivel. A genetika, a sejtosztódás, a kvantummechanika, a részecskefizika, a neurológia, a biomechanika, az optika és az élettani pszichológia mind olyan tudományterületek, amelyek újabb információkkal járultak hozzá a természetről és az emberi test működéséről alkotott ismereteinkhez.