1 Olyan rövid az élet! - Én bucsut
   mondok a nagy céloknak, és csak ugy

2 irogatok már, mint aki magában
   beszél buvában, egy üres szobában

3 semmitse bánva. Ha valaki hall,
   nem baj. S ha senkisem hall, az se baj.

4 Mivé ébredtem! Öregur vagyok,
   ki legyekkel csatázik és motyog,

5 tudja, hogy akármit mond, ugyse használ,
   és hogy amit mond, az nem is igaz már,

6 mivel az ember, mint az álló óra,
   csupán egyszer mond igazat naponta,

7 s már énfölöttem elvonul a nap...
   Ugy nézem, mint a távozó hadat

8 egy cserbenhagyott őr, aki magában
   ül rossz sátrában, idegen hazában,

9 s tünődöm: ki lát még, és ki szeret?...
   Engem az ellenség is elfeledt.

10 Öreg vagyok, de semmit el nem értem:
     vagyonom nincs, és érdemem nem érdem.

11 Nem is törődöm többet semmivel.
     Kezem gyerekes dolgokat mivel,

12 tudom, hogy nemsokára meghalok,
     mindegy, csak unt szokásból gajdolok

13 cél nélkül, s arra is bágyadt vagyok már
     hogy e verset kissé jobbnak faragnám:

 ...aki nem szeret, annak jó lesz így is,
 és aki szeret, annak jó lesz így is...

1937


Elemzések

Babits Mihály "Tizenhárom párvers" című verse az irodalomtudomány szemszögéből több lehetséges összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Egyik összefüggés lehet a modernista irodalommal. A vers a modernista líra egyik jellegzetességét, a belső monológ formát alkalmazza, amelyben a beszélő egyedül van egy üres szobában és önmagához beszél. Ez a technika az 1900-as évek elején kezdett elterjedni a szépirodalomban, és Babits verse is ezt a modernista lírára jellemző introspektív hangvételt tükrözi.

A vers az eksztazis irodalommal is kapcsolatba hozható. Az "Olyan rövid az élet!" kezdő sor és a folyamatosan ismételt "ugy nézem" kifejezés arra utal, hogy a beszélő reflektál az élet mulandóságára és az idő múlására. Ez a tematika gyakori volt az eksztazis irodalomban, amely az élet múlásával és a halállal foglalkozott.

A versek tartalmi elemei a személyes érzéseket és gondolatokat ölelik fel, ez pedig a líra műfajával hozható összefüggésbe. Az angolszász lírában és az európai romantikus költészetben is gyakran alkalmazták a gondolatok és érzelmek személyes megfogalmazását.

Babits Mihály verse továbbá a modern időkban kialakult lírai önarcképekkel is kapcsolatba hozható. A beszélő ábrázolása az öregedéssel, az élet elvesztésével és a magányossággal foglalkozik, ami sok kortárs költő munkájában is megjelenik.

Összességében Babits Mihály "Tizenhárom párvers" című verse több szempontból is kapcsolatban áll a magyar és a nemzetközi szépirodalommal. Ez az irodalomtudományi elemzés megmutatja, hogy a vers milyen stilisztikai és tematikai vonulatokba illeszkedik, és hogyan értelmezhető a szélesebb irodalmi kontextusban.

A vers természettudományos szempontból nézve elsősorban az élet rövidségére, valamint az öregedés és a halál természetes folyamataira utal. A mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatban az alábbiakat lehet megfigyelni:

- Az első sor a "Olyan rövid az élet!" kijelentésével utal az élet időtartamának véges voltára. A mai természettudományban számos kutatás foglalkozik az öregedés folyamatával, a genetikai és a környezeti tényezők hatásával a hosszú életre és az életminőségre.

- A harmadik sorban a költő arról beszél, hogy nem baj, ha senki sem hallja, amit mond. Ezek a sorok lehetnek összefüggésben az információáramlással és a kommunikációval foglalkozó kutatásokkal, például a neuronhálózatokkal és a tanulással kapcsolatos kutatásokkal.

- A negyedik sorban az öregúrról és a belső gondolatairól van szó, ami összefüggésbe hozható a neuropszichológia kutatásaival és a memóriával, az időskori öregedéssel és az érzelmi állapotokkal.

- Az ötödik sor azzal foglalkozik, hogy az öregúr tisztában van vele, hogy amit mond, az nem igaz már. Ez összefüggésbe hozható a tudományos megállapításokkal és a folyamatos tudásfejlődéssel. A kutatók folyamatosan bővítik a tudásunkat, és az addigi igazságokat lehet, hogy újabb felfedezések miatt meg kell változtatni.

- A hatodik sorban az emberi igazmondás korlátait említi a költő. A modern tudományban számos kutatás folyik az emberi kommunikációval és a nyelvekkel kapcsolatban.

- A hetedik sor arra utal, hogy az idő múlik és az öregúr észreveszi, hogy már nem ragyognak rá a nap sugarai. Ez összefüggésbe hozható a természeti folyamatokkal, mint a naprendszer mozgása, az évszakok váltakozása és az idő múlása.

- A kilencedik sorban az öregúr arra gondol, hogy elfelejtették és már senki sem szereti. Ez összefüggésbe hozható a társas kapcsolatokkal, a pszichológiai kutatásokkal és az emberi érzelmekkel.

- A tizenegyedik sorban az öregúr azt mondja, hogy nem törődik semmivel. Ez lehet kapcsolatban a stressz, a mentális egészség és a változó prioritásokkal a mai társadalomban.

- A tizenkettedik sorban az öregúr arról beszél, hogy tudja, hamarosan meghal. Ez összefüggésbe hozható az orvostudománnyal, a betegségek kutatásával és a haláltudománnyal.

- A tizenharmadik sor arra utal, hogy az öregúr ezeket a verseket célok nélkül írja. Ez összefüggésbe hozható a művészettel, a kreativitással és az értelmezéssel.

Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy ezek a felfedezések és tudományos területek manapság is aktívan kutatott területek a természettudományban. A vers az emberi élet természetes és tudományos folyamatainak mélységes megértésére utal, miközben a költő saját érzéseivel és gondolataival is szembesül.

Babits Mihály "Tizenhárom párvers" című versében a teológiai szempontok többféle módon is megjelennek.

A vers első sorában az "Olyan rövid az élet!" kifejezés felveti az emberi élet múlandóságát és annak jelentőségét. Ez a gondolat összefüggésbe hozható a bibliatudománnyal, mivel a Biblia is sokat beszél az emberi élet múlandóságáról és arról, hogy az emberi életkor korlátozott és rövid. Az Ószövetségben található például a Zsoltárok könyvének 90. fejezetében a 10-12. versekben ez áll: "Életünk évei hetven év, vagy ha valaki erős, nyolcvan év azok." Ez a bibliai gondolat révén arra utal, hogy az emberi élet rövid és értékeljük megfelelően.

A versben Babits arról beszél, hogy buzdítások helyett inkább magánbeszélgetésként ír a versekben. Ez a személyes, magánbeszélgető hangvétele azonban együtt jár azzal a felismeréssel, hogy az írásainak kevés haszna van. Ez a gondolat összefüggésbe hozható a patrisztikával, amely a korai keresztény írások és tanítások tanulmányozásával foglalkozik. A patrisztika nézőpontja szerint az ember legfontosabb célja a hit és a lelki fejlődés, nem pedig a földi hatalom vagy sikerek elérése. A versben az író úgy érzi, hogy írásainak "bajtársai" sincsenek, nincsenek, akik hallgatnák vagy megértenék az ő gondolatait. Ez a patrisztikai értelemben fontos, mert arra utal, hogy az emberi törekvések és állapotok magára az emberre korlátozódhatnak, és csak a lelki életben található igaz érték.

A versben az emberi élet korlátozottsága és a múlandóság témája mellett megjelenik az öregség is. Az "Öregur vagyok" kijelentés arra utal, hogy a költő már idős korban van, és lassan közeledik a halál felé. Az öregkor és a halál gondolata mindig fontos kérdés volt a teológiában. A skolasztika nézőpontjából az öregség és a halál része az ember általános életpályájának, és a vallásos életre való felkészülésre ösztönzi az embert. A skolasztika, amely a középkorban kialakult filozófiai és teológiai irányzat, arra törekedett, hogy racionálisan megközelítse a hit kérdéseit. A halálról való gondolkodás és a felkészülés fontossága tehát jelentős téma volt a skolasztiában.

Az utolsó sorokban azt mondja a költő, hogy aki szeret, annak jó lesz az így is. Ez az optimista állítás a hitben és a szeretetben található erőre utal. A szeretet fontos téma a teológiában, mivel az Ige tanítása szerint a szeretet a legfontosabb parancs. Ez összefüggésbe hozható a bibliatudománnyal, mivel a Bibliában is sokszor hangsúlyozzák a szeretet fontosságát, például az Újszövetségben megtalálható a 1Kor 13 - amelyről Krisztus is beszél, mint a szeretet legfőbb erényéről.

Összességében elmondható, hogy Babits Mihály "Tizenhárom párvers" című verse különböző teológiai szempontokat érint. A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjai mind megtalálhatóak benne, és az emberi élet, a halál és a szeretet fontosságát hangsúlyozza.