Keresés:

Babits Mihály

Vakok a hidon

A csöndnek
folyóján
pár deszka-
darab.
Mi zajból van e csönd? Zubog zúg a hab.

Támolygva
tolongnak
a hídon
vakok
kis görnyedt, japános, naiv alakok.

A lelkük
a testből
ki sem lát
soha.
A deszkát belepte iszamlós moha.

Se korlát
se hídrács
legörbülve
mind
Padlóig
derékban
letörpülve
mind
 

lenn útat magának kezével tapint
üres szemgolyójuk
szanaszét tekint
faruk meg feltolva
a zord égnek int.
 
Mind bukdos
botorkál
gyámoltalanul

És néha
fülükbe
jön egy
csobbanás:

És olykor
kezével
a semmibe nyul

És néha
szemükbe
csap egy
loccsanás:

És olykor
tört lécen
hintázni tanul.

a Csöndbe taszítja le társát a társ.

S mi zajból
van e Csönd?
Zubognak a
habok.
A Csöndnek kis hídján tolongnak a
vakok.

Egy bús fűz hullatja ágak záporát.
Széles hold kacagja, mint gúnyos barát
szegény kis támolygó vakoknak farát.

Írd meg a véleményed Babits Mihály Vakok a hidon című verséről!
Babits Mihály további versei: