az Palkó nótájára

1
Eredj, édes gyűrőm, majd jutsz asszonyodhoz,
Ki viszen tégedet csókolni szájához,
Óh, hogy nékem ahhoz
Nem szabad most mennem, én vigasztalómhoz!

2
Mondd szolgálatomot őnéki én szómmal,
Kérjed, emlékezzék valaha felőlem,
Ne felejtsen éngem;
Lám, csak benne vagyon én gyönyörűségem!

3
Mint te burítva vagy fekete zománcban,
Így szívem is érte öltezett most gyászban,
Búskodik magában,
Hogy nem részesülhet ő nyájasságában.

4
Mint hogy te ékes vagy szép drága gyémánttal,
Így ő is mentől szebb kedves szép szavával,
Maga tartásával
Éngemet felgerjeszt rózsa orcájával.

5
Mint hogy gyémánt drágább és szebb minden kőnél,
Így ő is mentől szebb minden szép szüzeknél,
Szerelmes mindennél,
Egyéb szép személy is ő példájával él.

6
Járásban, ruhában csak őtet szemlélik,
Módjában asszonyok, lányok őtet nézik,
Formáját követik,
Beszédét, erkölcsét mindenek kedvelik.

7
Ez gyémánt mint fénlik, élete oly tiszta,
Alázatos lévén, vagyon bátorsága,
Mert bűn nem furdalja,
Fejér ruhájában, mint szép fejér páva.

8
Természetében is gyémánthoz hasonló,
Mint acéllal gyémánt hogy meg nem rontható,
Így ő sem hajlandó,
Tökéletes szívő, igen igazmondó.

9
Tudja ez világnak minden álnokságát,
Nem hiheti senki hízelkedő szavát,
Igen ója magát,
Vagyon okossága, jól rendeli dolgát.

10
Ezt megmondván néki, utolszor kérd erre,
Hogy miként az gyűrőt foglalták jól eszve,
Nincsen sohul vége,
Légyen így vég nélkül énhozzám szerelme.

11
Foglaljon engemet szinte úgy magához,
Miképpen ez gyűrőt foglalták gyémánthoz,
Ne hajoljon máshoz,
Légyen igaz hozzám, mint hív szolgájához!

 

Elemzések

A vers teológiai szempontból a szeretet és hűség fogalmával foglalkozik. Az első sorokban a költő imádkozik Istenhez, hogy eljuthasson szeretettjéhez. Ez a képzet az emberi kapcsolatokban is gyakran jelen van, hiszen az ember bűne miatt megszakadt a kapcsolat Isten és ember között, így imádkozik, hogy újra közel lehessen hozzá. A költő vigasztalását Istenben találja.

A vers további részeiben a költő leírja szeretettje szépségét és értékét, amelyek Istentől erednek. A szeretett személyt gyémánttal hasonlítja össze, amely a patrisztikus teológiai gondolkodást tükrözi. A korai Keresztény egyházatól származó gondolkodásban a drágakövekben, például a gyémántban Isten tisztelete jelenik meg. Az igazi szépség és érték Istenhez fordulással érhető el.

A versben a költő arra törekedik, hogy a szeretett személy a szerelme révén még közelebb kerüljön Istenhez, és a világban is példaként szolgáljon az erkölcsben és az alázatban. A skolasztikus teológiai gondolkodást idézi, amely hangsúlyozza a tökéletességre való törekvést és a tiszta erkölcsiség fontosságát.

A vers befejezésében a költő utolsó kérése, hogy a szeretett személy legyen hűséges hozzá, mint egy hűséges szolgája. Ez a bibliai és a patrisztikus teológiai gondolkodásban is fontos érték, hiszen a hűség és alázat a hívő ember közös felelőssége és válasza Isten szeretetére.

Összességében, a Balassi Bálint által írt vers teológiai szempontból a szeretet, hűség és Istenhez való fordulás témáit járja körül. Az összefüggéseket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira történő utalások segítik a vers értelmezését.

A vers Balassi Bálint "Harmadik" című műve, amelyet "Palkó nótájára" írt. Az első észrevehető jellemzője a versnek a rímszerkezet, amelyben az első és a harmadik, valamint a második és a negyedik sorok rímelnek egymással. A vers egy szerelmes vallomás egy asszonyhoz, akit "édes gyűrőm"-nek nevez. Az első képben a költő arra kéri a nőt, hogy keressen fel, és azt kéri, hogy emlékezzen rá. Egyértelműen érezhető a szeretet és vágyakozás hangvétele.

Az első összefüggés a magyar irodalom területén a magyar reneszánszhoz köthető, amelyet Balassi Bálint munkássága is képvisel. Balassit gyakran a magyar reneszánsz legnagyobb költőjeként tartják számon. A "Harmadik" című vers is azon művei közé tartozik, amelyeket a korszakra jellemző stílussal és témával alkotott.

A második összefüggés a világirodalom területén található. A versben található képek és a szerelmi témák hasonlóak lehetnek más szerzők műveihez, különösen a reneszánsz időszakban élt költőkhöz, mint például Petrarcha vagy Shakespeare. A "Harmadik" című versben megjelenő szerelmi vallomás és a tárgyalt témák általában a szerelmi költészet tipikus elemei.

A harmadik összefüggés a vers struktúrájához és formai jellemzőihez kapcsolódik. A versben található rímképletek, a sorok hossza és a ritmus mind fontosak a vers megértéséhez. Egyes kutatók az 1560-1600 közötti időszakban elterjedt versformákhoz kapcsolják Balassi munkásságát, például a közhelyes formákhoz és a népi dalköltészet elemekhez.

A negyedik összefüggés a szerző saját életéhez kapcsolódik. Balassi Bálint ragaszkodott a művészi elvekhez és a személyes erkölcsökhöz. Ezt a verseiben is megjeleníti, ahogy ír a vőlegényről és a kötelességekről, amelyeket betart. Ez az etikai ábrázolás megtalálható más korszakok és irodalmi művekben is.

Összegzésként elmondható, hogy Balassi Bálint "Harmadik" című versében számos irodalmi összefüggés érzékelhető mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén. A magyar reneszánszhoz, a világirodalomhoz és a vers formai és szerkezeti jellemzőihez való kapcsolódás mind segít abban, hogy a verset irodalomtudományi szempontból értelmezzük és elemizzük.

A vers természettudományos szempontból vizsgálható szempontjai a következők:

1. Gyémánt: A versben a gyémántot szépséges drágakőként említik. A mai természettudomány szerint a gyémántok a legrégebbi ismert és legnagyobb keménységű anyagok. Ráadásul a gyémánt struktúrája és tulajdonságai miatt használják a tudományban például vágóeszközök, szerszámok és elektronikai alkatrészek gyártására is.

2. Ékszerek és ezüst gyűrű: A versben a gyönyörűség és szépség szimbólumaként jelennek meg az ékszerek és a gyűrű. A tudományban a drágakövek és a különböző ékszerek kémiai és fizikai tulajdonságai ismertek, és a mai technológia lehetővé teszi ezek gyártását és manipulálását.

3. Bálint és Palkó: A versben a szerelmesek nevei szerepelnek. A mai pszichológiai kutatások során a szerelmi érzelmek és kapcsolatok vizsgálata folyik, amelyek számos biológiai és agyi folyamatot érintenek.

4. Asszonyok és lányok: A versben említést tesznek a nők szépségéről és az általuk irányított figyelmekről. A közelmúltban a természettudomány és a társadalomtudományok területén használták a vizsgálatokat a szépség, az észlelés és a vonzerő témaköreiben. Például a női szépség biológiai alapjait és a szociokulturális hatásokat is kutatják.

5. Élet: A versben életről és tisztaságról is szó van. A modern biológia és a biofizika területén a tudósok nagy erőfeszítéseket tesznek az élet kialakulásának megértése érdekében. A szerves és szervetlen anyagok kölcsönhatása, valamint a környezeti feltételek hatása az életre is folyamatosan tanulmányozzák.

6. Bűn és erkölcs: A versben említésre kerül a tisztaság, az alázatosság és az erkölcsi értékek fontossága. A mai pszichológiában és társadalomtudományokban sok kutatást végeznek az erkölcsi érzékről, az etikai döntésekről és az emberi magatartás szabályozásával kapcsolatban.

Ezek csak néhány példa arra, ahogy a Balassi Bálint versét természettudományos szempontból vizsgálhatjuk. Mivel a vers a 16. századból származik, fontos megjegyezni, hogy az akkori természettudományos felfedezések és ismeretek korlátozottak voltak, és nem minden összefüggést lehet találni a mai természettudománnyal.