az török "Gerekmez bu dünya sensiz" nótájára

1
Ez világ sem kell már nékem
Nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most énmellettem;
Egészséggel, édes lelkem!

2
Én bús szívem vidámsága,
Lelkem édes kívánsága,
Te vagy minden boldogsága,
Véled Isten áldomása.

3
Én drágalátos palotám,
Jó illatú, piros rózsám,
Gyönyörű szép kis violám,
Élj sokáig, szép Juliám!

4
Feltámada napom fénye,
Szemüldek fekete széne,
Két szemem világos fénye,
Élj, élj, életem reménye!

5
Szerelmedben meggyúlt szívem
Csak tégedet óhajt lelkem,
Én szívem, lelkem, szerelmem,
Idvöz légy, én fejedelmem!

6
Juliámra hogy találék,
Örömemben így köszenék,
Térdet-fejet néki hajték,
Kin ő csak elmosolyodék.

 


Stílusok

1
Nélküled ez a világ már nem kell nekem,

Mellettem állsz most, édes szerelem,

Egészség legyen, drága lelkem,

Hálát adok érted, örömöm megszülem.


2
Bús szívem öröme vagy te,

Lelkem édes vágya, kívánsága veled ég,

Boldogságom és áldásom vagy te,

Istennek hálával áldalak meg.


3
Drága palotám vagy te,

Gyönyörű, piros rózsám édes illatával,

Kis violám, szépséges virágom,

Éld sokáig, szép Juliám, boldog álmod találáld.


4
Napom felébred, fénye ragyog,

A feketeségben szemed fénye mosolyog,

Világosságot áraszt két szemed ragyogása,

Élj, élj, életem reménye, boldogságom alapja.


5
Szerelmedben lobogó szívem,

Csak téged óhajt, lelkem veled éljen,

Te vagy szívem, lelkem és szerelmem,

Üdvöz légy, én fejedelmem.


6
Ahogy megtaláltam Juliámat,

Örömben így köszönök neki hálat,

Térdet és fejet előtte hajolok,

Ő pedig boldogan mosolyog.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva kevés információt és összefüggést tartalmaz a mai természettudományos felfedezésekkel. Azonban vannak néhány természeti és biológiai elemek, amelyekkel kapcsolatba hozható.

A vers kezdetén a költő említi, hogy a világ nélküle nem érdekes. Ezt összekapcsolhatjuk az emberi pszichológia és az emberi kapcsolatok kutatásával, amelyek az emberi boldogságra és elégedettségre vonatkoznak.

A következő sorokban a költő leírja a szerelme jelentőségét az életében. Ez kapcsolódhat az agykutatáshoz, amely bemutatja a szerelmi kapcsolatok hatását az agyra és az emberi boldogságra.

A vers további részében a költő növényeket és virágokat említ, mint a szerelme metaforáit. Ez összefügghet a botanikával és a növényi élettannal, amely vizsgálja a növények életciklusát és jellemzőit.

Összességében elmondhatjuk, hogy a vers néhány elemének összefüggése van a természettudománnyal, különösen az emberi pszichológiával, az agykutatással és a növénytanával. Azonban a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel való kapcsolat hiányzik a versből.

A vers teológiai szempontból kifejezi a szerző személyes vallásos érzéseit és hitét. A szerző Istenhez intézett imaszerű fohászban köszöni meg Juliának, hogy megtalálta és boldoggá teszi.

A bibliatudomány szempontjából a vers kifejezi a szerző vallásos hitét és kötődését. A szerző Istenhez, mint boldogság forrásához intézi imáját, és isteni áldásra számít a szerelme által. A versben megjelenő imaszerű kifejezések és vallásos szóhasználat alátámasztja a szerző vallásos hitét és Istenbe vetett bizalmát.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő imaszerű fohász nyomán a szerző hittel és alázattal fordul Istenhez. Az imaszerű részek megtapasztalhatóvá teszik a szerző vallásos tapasztalatait, és a köszönet kifejezése a szerelme iránt Isten közbenjárójaként értelmezhető.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő isteni áldás és boldogság vágya arra utal, hogy a szerző a világ dolgaira és a szerelmére mint Isten ajándékaira tekint. A versben megnyilvánuló hittel és bizalommal a szerző az isteni rend és az emberi boldogság összefüggéseit hangsúlyozza.

Másik nézőpontból, a vers megmutatja a szerző mély és szenvedélyes érzéseit a szerelme iránt. Az imaszerű kifejezések és a köszönet kifejezése a szerelme felé erős érzelmi kötődésre utal. A szerző a versben kifejezi boldogságát és háláját, hogy megtalálta Juliát, és ezzel örömmel tölteni be az életét.

Összességében, a vers teológiai szempontból kifejezi a szerző vallásos hitét és kötődését, és a szerelme iránt érzett boldogságát és háláját. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai is értelmezhetők a versben megjelenő imaszerű kifejezések és az isteni áldás vágyát kifejező részek alapján.

A vers Balassi Bálint Harminckilencedik - Hogy Juliára talála, így köszöne néki néven ismert, és egy szerelmes vallomás. Az alábbi elemzésben a verset irodalomtudományi szempontból vizsgáljuk, és különös tekintettel vesszük figyelembe a magyar és nemzetközi szépirodalom területén, mint lehetséges összefüggésekre.

Struktúra:
A vers hat 4 soros szakaszból áll, melyekben az első három sor rímel. Az ABCB rímképletet használja, mely szimmetrikus szerkezetet eredményez. A folyamatosság érzetét erősíti az is, hogy a sorok jelentéseiterősíti a következő sorokhoz való kapcsolatot.
Ez strukturális összefüggésre utal a magyar lirikus költészet hagyományaival, ahol a szabályos forma és a rímképletek fontos szerepet játszanak a versfelépítésben.

Nyelvezet és stílus:
A vers magyar nyelven íródott, így nyelvi összefüggésben olyan eszközökkel operál, amelyek a magyar költészetre jellemzőek. Például szójátékot (pl. élj, élj, életem reménye), szóismétlést (pl. szívem, lelkem, szerelmem) és képzeltbeszédet (pl. "Egészséggel, édes lelkem!") alkalmaz.

Műfaj és motiváció:
A vers a szerelmes líra műfajába tartozik, személyes vallomásokat tartalmaz a szerzőnek egy személy iránti érzéseiről. Ezek a motívumok nemzetközi szinten is ismertek és előfordulnak más szerelmes versekben is. Az emberi érzelmek, a boldogság és a szerelem mind olyan témák, amelyek az emberi tapasztalathoz kapcsolódnak, és így általános és univerzális témák lehetnek a nemzetközi szépirodalomban is.

Zenei vonatkozások:
A vers fejében egy idézet található a török nótából "Gerekmez bu dünya sensiz", amely zenei összefüggést teremt a verselemek között. A zenei idézet segíthet a hangulat megragadásában, és kiemelheti a szerző érzelmeit. A zenei referenciák gyakoriak a nemzetközi szépirodalomban is, hiszen a zene és a költészet gyakran kéz a kézben jár.

Egyéb összefüggések:
A vers kifejezi a vágyat és az örömöt, amelyet a szerző a szerelme iránt érez. Ez olyan témák, amelyek gyakran felmerülnek más szerelmes versekben is, így a nemzetközi szépirodalomban is találhatunk ehhez hasonló motívumokat.

Összességében a Balassi Bálint Harminckilencedik - Hogy Juliára talála, így köszöne néki versének számos kapcsolódási pontja van a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén. A verselemek, a struktúra, a nyelvezet és az érzelmek mind olyan szempontok, amelyek általánosak és az emberi kifejezés részét képezik a szépirodalomban.