arra az oláh nótára, azmint az eltévedt juhokat siratja volt az oláh leány

1
Régi szerelmem nagy tüze
Hamuvá vált vala szinte,
De ím, nem tudom, mi löle,
Hogy bennem meg felgerjede.

2
Elvált hív szeretőm miatt
Új bánat nagy kínnal fogyat,
De nem látom semmi módját,
Mint oltsam szerelmem lángját.

3
Mert mint mérges nyíllal lőtt vad,
Kiből nyílvas ki nem szakad,
Fetreng, sem élhet, sem halhat,
Úgy tűr én szívem fájdalmat.

4
Hogy véletlen most Cupido
Meglőtt az mordály áruló,
Maga hittel lőn köztünk szó,
Hogy frigyünk lenne állandó.

5
De hitét ugyan nem állja,
Frigyét ez fattyú felbontja,
Elmémet olyra gyúlasztja,
Ki csak kár, maga is látja.

6
Mert annak édes szerelmét,
Kinek ígéri személyét,
Magánál vesztette kedvét,
Nésze tökéletlenségét.

7
Avval régen gyűlöltetett,
Azki szerelmével éget,
Veszedelmemre de siet,
Hogy bennem gyújt régi szenet.

8
Átkozott, ha nem más móddal,
Végezd búmot halálommal,
Ne gyújts olthatatlan lánggal,
Metszesz keserves kínommal?

9
Vagy hogyha égetni akarsz,
Mint bolondot, mit játszódtatsz?
Arra gerjessz, kit megadhatsz,
Nyerhetetlenre ne gyúlassz!

 

Elemzések

A versünk a magyar reneszánsz költészet egyik jelentős alakjához, Balassi Bálinthoz kapcsolódik. Balassi a 16. században élt, és a kor kiemelkedő költője volt. A művek jellemzően úrnemesi környezetben íródtak, és a társadalmi élet, a háborús események, valamint a szerelem témáit dolgozták fel.

A vers első fontos összefüggése az oláh nótával való kapcsolat. Az oláh nóta az erdélyi románok népzenéje, és egyfajta szomorú balladákat tartalmaz. A versben megemlített oláh nóta tehát rávezethet minket arra, hogy a vers tartalma is valamilyen szomorúsággal, veszteséggel kapcsolatos lehet.

A versben Balassi arról ír, hogy régi szerelme hamuvá vált, de valami megmozdította a szívét, és újra fellobbant a gyertya lángja. Az első két versszakban a kétségbeesést és a veszteséget látjuk, majd a következő versszakokban a fájdalom és a szenvedés leírását olvashatjuk.

A 4. versszakban bekövetkezik a fordulat: Cupido (a görög római mitológiában a szerelem istene) megsebesíti Balassi szívét, és egy új szerelemről beszél. Azonban ezzel az új szerelemmel nem tud mit kezdeni, mert annak hiányzik a tökéletessége.

A további versszakokban a szerelem ellentmondásairól és az érzelmi küzdelemről olvashatunk, amelyet Balassi érez a régi szerelme és az új szerelem között.

Az utolsó versszakban Balassi az istent kérdezi, hogy miért kell ezt az érzelmi kínt átélnie, és miért nem lehet a halálba menekülnie. Majd arra a kérdésre is választ keres, hogy ha égetni akar, miért nem valakit választ, akit megszerezhet, hanem egy olyan személyre irányítja a figyelmét, aki megközelíthetetlen.

A vers tehát a szerelemmel, a veszteséggel, a vágyakozással és az érzelmi konfliktusokkal foglalkozik. Balassi gondolatait és érzelmeit a költői eszközök, például a hasonlatok és a szimbólumok segítségével fejezi ki. A vers témája és stílusa a reneszánsz költői hagyományoknak megfelelően építkezik, és a költő személyes érzéseit és tapasztalatait tükrözi.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika irányzatai is hozzájárulhatnak a megértéséhez.

Az első részben Balassi beszél régi szerelméről, amely hamuvá vált. Ez az első említés a versben a "szerelem" fogalmáról, amely teológiai értelmében is megközelíthető. A bibliai gondolatkörben a szeretet hangsúlyozása áll a középpontban, és Isten szeretete a legfontosabb. Balassi régi szerelme azonban kihűlt, és új magyarázatot keres az érzéseire.

A második részben Balassi arról beszél, hogy új bánata fogyatkozik a régi szerelme miatt. Ez a rész arra utalhat, hogy az emberi kapcsolatok mennyire törékenyek és változékonyak lehetnek, és hogy Balassi nem talál módját a szerelme megszüntetésének vagy megszabadulásának. Ez patrisztikus gondolatokra utalhat, amelyek hangsúlyozzák az emberi élet értelmét és a halandóság hatását.

A harmadik részben Balassi szívét fájdalom járja át, és ezt hasonlítja egy megsebzett, de még mindig élő vad nyíllal. Ez a rész arra utalhat, hogy a szerelem fájdalmas lehet, és hogy Balassi elviseli ezt a fájdalmat.

A negyedik részben Balassi a Cupidot említi, aki a szerelem istennője a görög mitológiában. Ezen részben Balassi egyfajta frigy létrejöttét említi közte és az oláh leány közt, de azt is kifejezi, hogy ez a frigy nem tartja ki. Ez arra utalhat, hogy a szerelem nem mindig tartós és állandó, és hogy Balassi érzéseit továbbra is zavarja valami.

Az ötödik részben Balassi beszél a frigy felbontásáról, és hogy ez az oláh lány elméjén kívül is hatást gyakorol rá. Ez arra utalhat, hogy a kapcsolatok megszakadása negatív hatással van az emberre, és hogy ez az oláh lány is elismeri, hogy a frigy felbontása csak kár lenne.

A hatodik részben Balassi arról beszél, hogy az oláh lány elvesztette az édes szerelmét, és ennek következtében a szerelme már nem vonzza. Ez arra utalhat, hogy a szeretet egy fontos és értékes dolog, de elveszítése esetén elveszítjük az értékét.

A hetedik részben Balassi beszél az oláh lányról, akit régen gyűlölt, de most megbánta, mivel ő volt az, aki újra felgyújtotta a régi érzéseket Balassi szívében. Ez arra utalhat, hogy Balassi érzései folyamatosan változnak és összetettek, és hogy az emberi kapcsolatok gyakran kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra.

A nyolcadik részben Balassi megszólítja az oláh lányt, és arra kéri, hogy ha már átkozott, akkor tegye véget a bánatának halálával. Ez egyfajta vallásos kérdéshez hasonlítható, amelyben Balassi úgy érzi, hogy csak a halál hozhat véget a bánatának.

A kilencedik részben Balassi az oláh lányhoz fordul, és azt mondja, hogy ha égetni akarja, akkor miért akarja megsemmisíteni őt, akit meg tudna szerezni. Ez arra utalhat, hogy az oláh lány nem gondolkodik vagy nem cselekszik logikusan, és Balassi ezt kifogásolja.

A vers teológiai megközelítése a szeretet és a kapcsolatok témáival foglalkozik, és bibliai, patrisztikus és skolasztikus gondolatokat hoz szóba. Alapvetően a vers arra utal, hogy az emberi kapcsolatok és érzések gyakran bonyolultak és változékonyak, és hogy a szeretet nem mindig hoz boldogságot és elégedettséget.

A vers természettudományos szempontból számos elemmel rendelkezik, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók.

1. Az első versszakban a "Régi szerelmem nagy tüze hamuvá vált..." kifejezés arra utal, hogy a szerző korábban erős érzelmeket táplált valaki iránt, azonban ezek az érzelmek elhanyagolttá, "hamuvá" váltak. Az emberi érzelmek és szerelmet tanulmányozó pszichológiai és agykutatások új eredményei azt mutatják, hogy a szerelmi érzelmek komplex biológiai folyamatokon alapulnak az agyban, például a dopamin és oxitocin nevű neurotranszmittereknek köszönhetően. Ezek az új kutatási eredmények segíthetnek megértetni, miért válhatnak valaki érzései "hamuvá".

2. A második versszakban a szerző új bánatról beszél, amelyet a korábbi szeretője miatt érez. A pszichológia és a neurológia terén történt legújabb kutatások az érzelmi fájdalom mechanizmusát és az elutasítás utáni fájdalmat vizsgálják. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a fájdalom fizikai és mentális aspektusai szorosan összefüggnek, és az agyban hasonló területeken zajlanak le.

3. A harmadik versszakban a szerző úgy írja, hogy a fájdalom, amit érez, hasonló ahhoz, "mint mérges nyíllal lőtt vad, kiből nyílvas ki nem szakad". A fájdalom és az érzések biokémiai alapjai kutatása szerint a stresszhormonok, például a kortizol és az adrenalin, olyan fiziológiai válaszokat váltanak ki, amelyek növelik az érzékenységet és a fájdalomküszöböt.

4. A negyedik versszakban a szerző Cupidot, a görög mitológia szereplőjét említi, aki egy mordályban lőtt nyíllal találta el. Az emberi szerelem biológiai hátterét tanulmányozó kutatások azt mutatják, hogy a szerelmi érzelmek kialakulása és fenntartása hormonális változásokhoz köthetők, például a feniletilamin és az oxitocin hormonok szerepéhez.

5. Az ötödik versszakban a szerző megjegyzi, hogy a hittel kötött frigy elbomlik, és az elméje égő vágyat érez. Az agykutatás terén az emberi elme és a hit megértésére irányuló kutatások arra mutatnak rá, hogy az agy aktivitása és a hit között szoros összefüggés van.

6-7. A hatodik és hetedik versszakban a szerző előző szerelmének elvesztett érdeklődését és gyűlöletét említi. Az emberi vonzódás és érdeklődés mélyebb megértéséhez a mai kutatások az agy térségeit vizsgálják, amelyek szerepet játszanak az érzelmi kapcsolatok kialakításában és az érzelmek feldolgozásában.

8-9. Az utolsó két versszakban a szerző átkot kíván azokra, akik égő vágyat gerjesztenek benne. A pszichológia és az agykutatás területén történő legújabb felfedezések a szorongás és a szenvedés neurobiológiai hátterének megértésére irányulnak, és megpróbálják feltárni az agyi folyamatokat, amelyek ezt a fajta érzést okozzák.

Ezen példákon keresztül láthatjuk, hogy a természettudományos kutatási területek sok lehetőséget nyújtanak, hogy új perspektívából vizsgáljuk a művészeteket és a kultúrát. A természettudomány és a humán tudományok egymással szorosan összekapcsolódó területek, és együttműködésük jelentősen hozzájárulhat az emberi tapasztalatok és a világ megértéséhez.