az "Csak búbánat" nótájára

1
Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
       szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
       kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
       ád, ki kedves mindennél.

2
Ellenség hírére vitézeknek szíve
       gyakorta ott felbuzdul,
Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is
       vitéz próbálni indul,
Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik,
       homlokán vér lecsordul.

3
Veres zászlók alatt lobogós kopiát
       vitézek ott viselik,
Roppant sereg előtt távol az sík mezőt
       széllyel nyargalják, nézik;
Az párduckápákkal, fényes sisakokkal,
       forgókkal szép mindenik.

4
Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak,
       hogyha trombita riadt,
Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll,
       nyugszik reggel, hol virradt,
Midőn éjten-éjjel csataviseléssel
       mindenik lankadt s fáradt.

5
Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
       ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
       mindeneknek ők adnak,
Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók,
       vagdalkoznak, futtatnak.

6
Ellenséget látván örömmel kiáltván
       ők kopiákot törnek,
S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon,
       szólítatlan megtérnek,
Sok vérben fertezvén arcul reá térvén
       űzőt sokszor megvernek.

7
Az nagy széles mező, az szép liget, erdő
       sétáló palotájok,
Az utaknak lese, kemény harcok helye
       tanuló oskolájok,
Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség
       s fáradtság múlatságok.

8
Az éles szablyákban örvendeznek méltán,
       mert ők fejeket szednek,
Viadalhelyeken véresen, sebesen,
       halva sokan feküsznek,
Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója
       vitézül holt testeknek.

9
Óh, végbelieknek, ifjú vitézeknek
       dicséretes serege!
Kiknek ez világon szerteszerént vagyon
       mindeneknél jó neve,
Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel
       áldjon Isten mezőkbe!

 

Elemzések

A vers egy katonaének, amelyben Balassi Bálint a vitézség érzését és szépségét emeli ki. Az alábbiakban elemzem a versekben található összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. Versszak:
- Az első versszak a föld szépségét és az emberek és a természet közötti kapcsolatot mutatja be. Ez a természet-kapcsolat gyakran előfordul a romantika irodalmi irányzatban, amelyben a természet jelképezheti a szabadságot és esztétikai érzékünket.

2. Versszak:
- A második versszakban az ellenséggel való találkozás és a harc öröme jelenik meg. Ez az ellentmondás és a harcban rejlő izgalom, amelyet megmutatnak a vitézek, szintén fontos téma a romantikus irodalomban. A hősök és vitézek gyakran jelennek meg romantikus irodalmi művekben.

3. Versszak:
- A harmadik versszakban a vitézek jellegzetes felszerelése, mint a zászlók, sisakok és kardok, említésre kerül. A középkori lovagi kultúra és harcok romantikus ábrázolásaihoz kapcsolódik, amelyek szintén gyakoriak a nemzetközi szépirodalomban.

4. Versszak:
- A negyedik versszakban a lovagok csatározása és kemény munkája kerül bemutatásra. Ez a munka és a küzdelem motívumai erősen jelen vannak az eposzi költészetben. Eposzokban, mint az Íliász vagy az Odüsszeia, a hősök sok nehézséget és harcot kell legyőzzenek ahhoz, hogy elérjék a céljukat.

5. Versszak:
- Az ötödik versszakban a vitézekről mint példaképekről és önfeláldozásról van szó. Az önfeláldozás és a társadalmi tisztesség témái gyakran előfordulnak a klasszikus irodalomban, például Shakespeare drámáiban vagy Molière komédiáiban.

6. Versszak:
- A hatodik versszakban a győzelem és az ellenség legyőzése jelenik meg. Ez a győztes hősök motívuma a nemzetközi eposzi és hősi irodalomban is, mint például a Beowulf vagy a Nibelung-lidércek.

7. Versszak:
- A hetedik versszak a harc és a küzdelem helyeit és tapasztalatait mutatja be. Az emberi lélek és test megpróbáltatásai gyakran jelennek meg irodalmi művekben, amelyek ábrázolják a harcot és az erőfeszítéseket, mint a hadirokonság vagy a túlélés szimbólumát.

8. Versszak:
- A nyolcadik versszakban az éles szablyák és a halott ellenségek említése van. A halál és a harc motívumai gyakran jellemzőek az eposzi irodalomban, amelyek megjelennek a heroikus és tragikus művekben egyaránt.

9. Versszak:
- Az utolsó versszakban a vitézek dicsőségét és elismerését hangsúlyozza a költő. Ez az ígéret és elismerés a hősöknek a hagyományos eposzi költészetre jellemző, amelyben a hősök nagylelkűsége és hősiessége elismerést és áldást nyer.

A vers a katonaénekek hagyományához kapcsolódik, és a katonák életét és küzdelmeit mutatja be. A természettudományos szempontból vizsgálva a verset, néhány észrevétel és kapcsolódási pont a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel:

1. Az első sorokban említett "széles föld" és "végek" utalhat a Föld geológiai felépítésére és méretére. A modern geológiai kutatások segítségével ma már sokat tudunk a Föld felszínének kialakulásáról és jellemzőiről.

2. A második versszakban említett madarak és a természet szépsége összekapcsolható az ornitológiával és az ökológiával. Az ornitológia a madarak tanulmányozásával foglalkozik, míg az ökológia a természet és az élőlények közötti kapcsolatokkal.

3. A harmadik versszakban szereplő zászlók és lobogós kopiák utalhatnak a haditechnikai fejlesztésekre és a hadtörténelemre.

4. Az ötödik versszakban említett vitézi erények, mint például az emberség és a vitézség, kapcsolódhatnak a morálpszichológiához és az etikához, amelyek a viselkedés és cselekedetek megértése és értékelése során vizsgálják az emberi tulajdonságokat.

5. A hatodik versszakban szereplő ellenséggel való találkozás és megverés kapcsolatban lehet a pszichológiával és a konfliktuskezeléssel. Az emberi viselkedés és agyi működés tanulmányozásával a pszichológia mélyebb megértést nyújthat az emberi helyzetekben mutatott reakciókról és a konfliktusok megoldásáról.

6. A hetedik versszakban az erdők és a harci területek említése kapcsolatban lehet az ökológiával és a tájökológiával, amely a területek közötti kapcsolatok és a természetvédelem tanulmányozásával foglalkozik.

7. A nyolcadik versszakban említett kardok és harci technológiák összekapcsolhatók a haditechnikai kutatással és a fegyverfejlesztéssel, amelyek a modern hadviselés területén folyamatosan fejlődnek.

8. A kilencedik versszakban a dicsőségről és a jó hírről szóló említések közvetlenül kapcsolódnak a szociálpszichológiához és az emberi kapcsolatokhoz. A modern társadalomtudományok hozzájárulnak az emberi viselkedés és idegrendszeri folyamatok mélyebb megértéséhez.

Összességében a vers több olyan elemet tartalmaz, amelyek kapcsolódhatnak a természettudományos kutatásokhoz és a modern tudományágakhoz. Ezek a kapcsolódási pontok azonban a vers több témájára és motívumára utalnak, ezért a természettudományos elemek csak néhány aspektusát érintik a verselemzésnek.

A vers címe és alcíme egyaránt utal arra, hogy a költő katonadal formában fejezi ki az érzéseit és gondolatait. A vers több szakaszra oszlik, amelyekben különböző aspektusokat mutat be a katonáknak és a harcoknak. Az alábbiakban részletesen elemezzük a verset teológiai szempontból, figyelembe véve a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait.

A vers első szakaszában (1-3. versszak) a költő megemlíti a szépségeket és örömöket, amelyek a világon vannak, mint például a madarak énekét (1. versszak), az édes illatokat és a harmatot (1. versszak). Ebben az isteni teremtés szépségében és ajándékaiban való öröm megmutatkozik. A bibliatudományi nézőpont szerint Isten a világot szépséggel és jóval teremtette (Teremtés 1,31) és az embernek az a feladata, hogy élvezze és megőrizze azt.

A második szakaszban (4-6. versszak) a költő felhívja a figyelmet a harcokban való részvételre és az egyén személyes felelősségére. A vitézek belső motivációja a harci helyzetekben egyaránt lehet ellenséges támadás (2. versszak) és belső vágyak vagy kedveskedés (2. versszak). A költő hangsúlyozza, hogy a harcban bekövetkező vérontás és sérülések szerves részei a harcnak, és a katonák kemény fizikai és lelki megterhelést tapasztalnak (2. versszak). Az önfeláldozás és az emberi értékek védelme a katonák közötti kötelezettség (5. versszak) és a vágyaik teljesítése a harcban (6. versszak) a moralitást és a hősiességet hangsúlyozzák. A patrisztikus nézőpont szerint harcban állni az igazságért és a védjegyért egyaránt jelenti az ember külső és belső küzdelmeit, míg a skolasztika nézőpontja szerint a katonák helyes, erkölcsös döntéseket hoznak, amelyek alapján cselekszenek.

A harmadik szakaszban (7-9. versszak) a költő ábrázolja a hadszíntereket, ahol a katonák fáradtsággal és veszélyekkel szembesülnek (7. versszak). Az utak, mezők és erdők olyan helyek, ahol a harcosok tapasztalatot szereznek és fejlődnek (8. versszak). A vers végén a költő áldást kér a katona közösségre (9. versszak), amely a bibliai hagyományban és a patrisztikában egyaránt fontos téma. Az apostoli áldás Isten jóságát kéri és reményét fejezi ki az élet teljességére és boldogságára.

Összességében a vers a katonaság és a harcok különböző aspektusait mutatja be, beleértve a szépséget, a küzdelmet és az önfeláldozást. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai segítenek megérteni a versben rejlő teológiai és etikai elemeket, amelyek a katonák életét és küzdelmét meghatározzák. Az isteni teremtés szépségétől kezdve az emberi felelősségig és az áldás kéréseig a vers különböző aspektusokat mutat be a katonasággal kapcsolatban.