az Toldi Miklós éneke nótájára

1
Már csak éjjel hadna énnékem nyugodnom,
Ha nappal miatta nyughatatlankodom,
De lám, éjjel-nappal érte csak kínlódom,
Gyakran költ álmomból róla való nagy gondom.

2
Ez éjtszakai sok vigyázásim után,
Virradta felé szenderedve aluván,
Szeretőm személyét én álmomban látám,
Megrettenék látván, hogy haragudnék reám.

3
Tetszék, mintha volna kézíja kezében,
Kinek mérges nyila vetve idegében,
Arányoz azzal engem ölni éltemben,
Ezt látván, mintha így szólanék ijedtemben:

4
Ne siess éngemet megölni, Asszonyom!
Ezt érdemlette-é tőled szolgálatom,
Hogy miattad essék most szernyő halálom?
Kegyetlen, mit mívelsz? Te léssz-é az gyilkosom?

5
Hát az ilyen szómra ő mind ezt feleli:
Elköltél - mond -, arról könyörgésed semmi.
Meghalsz, meghalsz, - úgymond - meg nem menthet senki,
Világból, akarom, hogy kezem miatt múlj ki.

6
Ez szavára viszont mintha ezt mondanám:
No, ámbár légyen úgy, ez ám én jutalmam,
Kiért néked fottig én híven szolgáltam,
Vedd el bár éltemet, ugyanis csak kínlódtam!

 


Elemzések

A vers Balassi Bálint Huszadik című műve. Az első sorban látható, hogy a vers Toldi Miklós éneke nótájára íródott, ami arra utal, hogy a versben valószínűleg vagy Toldiról vagy a Toldi történetében előforduló eseményekről lesz szó.

A vers két részből áll. Az első rész a 1-2. versszakokat tartalmazza, melyben a költő azt mondja, hogy csak éjjel tud nyugodni, mert napközben az említett személy miatt nyughatatlankodik. Gyakran álmodik róla, ami aggodalmat okoz neki. Ez a rész a költő személyes érzéseit, gondolatait közvetíti.

A második rész a 3-6. versszakokat tartalmazza, melyben a költő arról álmodik, hogy a szeretett személy meg akarja ölni. A költő megszólítja a személyt, és megkérdezi, hogy tényleg megérdemli-e ezt az elnyomást és szenvedést. A személy azt válaszolja, hogy semmi könyörgése nem hozza meg a változást, és hogy a költőnek nincs menekvés. A költő erre válaszul azt mondja, hogy még ha kézzel fogható is a szenvedése, akkor is készebb szolgálni a személyt, mert az eddig is hűségesen szolgált.

A vers a magyar szépirodalomban Balassi Bálint jellegzetes stílusát mutatja. Jellemző rá a szenvedélyes, érzelmes és személyes líra.

Magyar irodalmi kontextusban a vers összefüggésbe hozható a Toldi című eposz és annak főszereplője, Toldi Miklós történetével. A versben megjelenő szerelmi motívumok és a versbeli személyek közötti konfliktusok szintén jellemzőek a magyar romantikus irodalomra.

Nemzetközi irodalmi kontextusban a vers összehasonlítható többek között William Shakespeare, Don Quijote című művével vagy az antik tragédiákkal, amelyekben gyakran megjelennek szerelmi vonatkozások és erőszak. A versben megjelenő álom és valóság közötti határ, valamint a kínzás és szenvedés motívumai szintén hasonlóak lehetnek más irodalmi művekhez.

A vers Balassi Bálint Huszadik című művének egy részlete. A vers önmagában nem tartalmaz vallási vagy teológiai témát, de továbbgondolva és kontextusba helyezve többféle szempontból is értelmezhető lehet.

Bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő "megölni" és "halálom" kifejezések biblikus vallási jelentést kapcsolhatnak. A keresztény Bibliában a halál és a megváltás fontos témák. A versben használt "halálom" kifejezés lehet arra utal, hogy a szerető fél elutasítja vagy megszünteti a kapcsolatot, ami a lelkileg értett halállal is párhuzamos lehet. A megölni kifejezés pedig akár a bűnbeesést, esetleg az emberi hibákat és gyengeségeket jelképező tényezőre is hivatkozhat.

A patrisztika a kereszténység korai időszakában kialakult teológiai irányzat. A versben megjelenő szerető és szeretett közötti kapcsolat, a harag és az ellentétek kezelése a patrisztika kontextusában a keresztény együttérzés és a megbocsátás témáinak felvetését is jelentheti. Például, amikor a költő arra kéri a szeretőjét, hogy ne ölje meg, akkor jelzi azt a kérést, hogy bocsásson meg, és ne mutasson haragot vagy elutasítást iránta.

A skolasztika középkori filozófiai irányzat, amely a klasszikus gondolkodók logikáját és érvelési módszereit használja fel a teológiai kérdések megvitatására. A versben az ellentmondások és a konfliktusok kezelése a skolasztika jellemző gondolatmenetére is utalhat. A költő a saját sorsa felett siránkozik és kérdéseket tesz fel, amik két oldalról megvilágítják a problémát, és lehetővé teszik a különböző nézőpontok és érvek mérlegelését.

Ezenkívül a versben megjelenő személyes belső harc és utazás, valamint a szerelem és szenvedés témái is fontosak lehetnek a vallási és teológiai diskurzusban. A vers érzelmi és spirituális mélységét figyelembe véve többféle teológiai perspektívát lehet felhasználni annak értelmezéséhez.

A vers első pillantásra nem tűnik kapcsolatban a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. Azonban, ha elmerülünk a költő gondolatvilágában és a metaforáiban, több olyan elemet is találhatunk, amelyek a természettudományos kutatással összefüggésbe hozhatók.

Például, a költő megemlíti az álmot és az álom látványát, amelyek ma már a neurobiológia kutatási területéhez tartoznak. Az álmok tanulmányozása és tudományos megközelítése hozzájárulhat a pszichológiai folyamatok, az agyműködés és az emlékezet megértéséhez.

A versben szereplő képzeletbeli asszony személyként lép fel, aki egy szimbolikus módon "ösztönzi" a költőt a saját halálára. Ez az ösztönzés és a kezdődő öngyilkossági gondolatok olyan tudományos területekkel kapcsolatban állhatnak, mint a pszichológia és a neuropszichológia. Az érzelmek, az öngyilkossági hajlam és a mentális betegségek vizsgálata lehetővé teszi a modern tudomány számára, hogy megértsék és kezeljék ezeket a jelenségeket.

Az emberi kapcsolatok és a szerelmet is megemlíti a vers. Az emberi kapcsolatok és az emberi viselkedés tanulmányozása kutatási területekhez kapcsolódik, mint például a szociálpszichológia és az evolúciós pszichológia. Az emberi szeretet, kapcsolatok és vonzalom megértése segítheti az emberi boldogság és jólét megteremtését.

Az antropomorfizáció (emberi tulajdonságok tulajdonítása nem emberi lényeknek vagy tárgyaknak) is észlelhető a versben, amikor a költő a képzeletbeli asszonyt személyként és olyan tulajdonságokkal ruházza fel, mint a kegyetlenség és a gyilkosság. Az antropomorfizmus vizsgálata történészkedéssel, biológiával, filozófiával és más területekkel foglalkozik, hogy megértsék az emberi tulajdonságok felmerülését és azokat más lényekre vagy tárgyakra való kivetítését.

Ezenkívül, bár a vers nem közvetlenül hivatkozik a természettudomány legfrissebb felfedezéseire, az időben és a természeti jelenségekben való elmerülés, valamint a versekben megidézett érzések és hangulat elengedhetetlenek a természettudományos kutatás során fontos adatok és eredmények megszerzéséhez. Az érzékek és a megfigyelés mindig is alapvető szerepet játszottak a tudományos felfedezésekben és az ismeretek kiterjesztésében.

A Balassi Bálint által megírt vers tehát elemzésekor, ha azt kívánjuk természettudományos szempontból közelíteni meg, több olyan összefüggést fedezhetünk fel, amelyek kapcsolatban állnak a mai természettudományos kutatások legfrissebb eredményeivel.