ugyanazon nótára

1
Az én szerelmesem haragszik most reám,
Hogy ingyen bánkódom, azt véli énhozzám,
Hogy őtet meguntam,
Fogadásomat gondolja, hogy megbántam.

2
Nem tudok mit tenni, mint kedvét keresni,
Mert ha bánkódom is, látd-é, mire érti,
Ő magát mint gyötri?
Ha penig örülök, azt is másra véli.

3
Nem hiszi, hogy néki, s nem másnak örvendek,
Ha víg vagyok, azt hiszi, hogy mást szeretek,
Egyebet kedvelek,
S annak megnyerésén örvendek, nevetek.

4
Az ő szerelmének hozzám nagy hív voltát
Jól látom szívének minden jó szándékát,
Hogy énnékem magát
Ádta, hogy érezzem nagy jó akaratját.

5
Maga én szívemnek az ő állapatját
Ha látná, tudom, bizony megszánná kínját,
Érte nagy fájdalmát,
Ki csak tőle várja megvigasztalását.

6
Én keserves szívem hozzá oly állandó,
Mint fenyőfa télben-nyárban maradandó,
Nem té-tova hajló,
Nincsen dolgaimban semmi álnok háló.

7
Reá mindezért is de én nem haragszom,
Mert nagy szerelmétől vagyon ez, jól látom;
Félt éngemet, tudom,
Másnak nem engedne, bizonnyal gondolom.

8
Te böcsülhetetlen drága szerelmesem,
Kinek jóvoltában nyugszik fáradt lelkem,
Nincs kívüled nékem,
Ki sok bánatimban vigasztaljon éngem.

9
Hitemet én el nem felejthetem, higgyed,
Jutván eszembe mézzel folyó beszéded;
Hogy hadnálak téged,
Ha elmémben forog szüntelen szerelmed?

10
Ezerötszáz és hetvennyolcnak végében,
Hogy volna szeretőm énhozzám kétségben,
Úgy szedém ezt egyben;
Nevét megtalálod versek elejében.

 

Elemzések

A vers a szerelem és a párkapcsolat nehézségeivel foglalkozik, a szerető és a szeretett közötti félreértések és gyanakvások problémájával. A költő arról panaszkodik, hogy szerelme félreérti őt és haragszik rá, mert úgy véli, hogy inkább más irányába fordult a figyelme. A vers hangulata szomorú és keserű, de a költő továbbra is szereti a nőt és kéri, hogy bízzon benne.

Magyar irodalomtudományi szempontból érdemes megjegyezni, hogy Balassi Bálint a XVI. században élt és az első jelentős magyar reneszánsz költőnek számít. Verselése a nyugat-európai humanizmus és reneszánsz hatását mutatja, és fontos szerepet játszott a magyar irodalomban.

Ami a nemzetközi szépirodalmi összefüggéseket illeti, a versnek hasonlóságai vannak a lírai szerelmi verssel más kultúrákban is. A szerelem, a vágy és a félreértések témája általános és univerzális, és számos más irodalmi műben is megjelenik. Egyes elemek hasonlítanak a szonett struktúrájához, amely egy népszerű lírai forma az európai irodalomban.

Összességében a vers irodalomtörténeti kontextusban értelmezve egy olyan szerelmi lírai mű, amely a párkapcsolaton belüli kommunikáció és bizalom fontosságát hangsúlyozza.

A vers első pillantásra nem tartalmaz sok olyan elemet, amely a természettudományhoz kapcsolódik. Azonban a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseit figyelembe véve, néhány érdekes összefüggés is felmerülhet.

Az első és legfontosabb megfigyelés az, hogy a versben az emberi érzelmek, például a harag, a gyanakvás és a szeretet leírása dominál. A modern idegtudomány kutatásai szerint ezek az érzelmek az agyban található idegsejtek és neurotranszmitterek aktivitásából erednek. Így a vers a szerelmes szereplő érzelmi állapotára fókuszálva érinti az agy működésének néhány aspektusát.

A versben említett "szerelmének hozzám nagy hív voltát" a kötődés és a szeretet biológiájára utalhatja, amely a szerotonin és oxitocin nevű neurotranszmitterek szabályozásával kapcsolatos. Ezekik az anyagok fontos szerepet játszanak az emberi kapcsolatokban és az érzelmi kötődésekben.

A versben szereplő "keserves szív" metafora is érdekes lehet a szív- és érrendszerrel kapcsolatos legújabb kutatások szempontjából. Az emberi szív működése és az arra kifejtett hatás a kardiovaszkuláris rendszert érintő legfrissebb felfedezések tárgya. Például, a tudósok folyamatosan vizsgálják a szívbetegségek kialakulásának kockázati tényezőit és új terápiás megközelítéseket dolgoznak ki ezek kezelésére.

Végezetül, a vers utolsó soraiban található évjegy, 1578 is felidézheti a természettudományos felfedezésekkel kapcsolatos eseményeket. Ebben az időben több jelentős tudományos felfedezés is történt, például Sir Francis Drake tengeri expedíciója vagy Tycho Brahe asztrofizikai megfigyelései.

Ez csak néhány példa arra, hogyan lehet összekapcsolni a Balassi Bálint versét a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. A természettudomány folyamatosan fejlődik, így mindig vannak új összefüggések, amelyeket felfedezhetünk korábbi művekben is.

Balassi Bálint Anna névű verse a teológiai szempontból megvizsgálva több érdekes összefüggést mutat a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is.

A bibliatudomány szempontjából érdekes megfigyelni, hogy a versben a szerelmes és a költő között megtörtént probléma az okok és vélekedések félreértéséből és különbségeiből ered. A szerető viselkedése alapján a másik fél téves következtetéseket von le, és rosszul értelmezi a másik szándékát. Ez összhangban van a bibliában is többször előforduló témával, hogy emberek hibásan értelmezik Isten szándékát és fellépéseit.

A patrisztika szempontjából a vers hangsúlyozza a szerelmes és a költő közötti kapcsolat fontosságát és bizalmát. A költő hűsége és kitartása a szeretője felé Isten hűségét és kitartását tükrözi az emberrel szemben. A versben a költő elismeri a szeretője nagy szerelmét és hűségét, és nem haragszik, hanem elfogadja, hogy ez a szerető jelleme része.

A skolasztika nézőpontjából a vers hangsúlyozza a hit és hittel való következetesség fontosságát. A költő kifejezi, hogy nem tudja elfelejteni a hitét, és hogy mennyire meghatározó a szeretője és a hite az életében. Ez is összhangban van a skolasztika tanításokkal, melyek a hit és a hit által előidézett cselekedetek fontosságát és hatását hangsúlyozzák.

Ezen túlmenően, a versben fellelhető néhány teológiai motiváció, mint például az irgalom, az önfeláldozás, a remény és a vigasztalás. Ez a versek szerkezet és a hangsúlyok keresztülkeresztelt témakörei és a tematikai elrendezés által is tükröződik.

Összességében a Balassi Bálint "Anna névű" verse teológiai szempontból sok rejtett tartalmat és összefüggést hordoz. Ezeken keresztül megvizsgálhatóak a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika tanításai és elvei, és rávilágíthatnak az ember és Isten kapcsolatában rejlő mélyebb igazságokra.