"Már csak éjjel hadna" nótá[jára]

1
Most adá virágom nékem bokrétáját,
Magához hasonló szerelmes virágát,
Kiben violáját kötötte rózsáját,
Úgy tetszik, hogy értem ebből ő akaratját.

2
Viola szép színe mutatja hívségét,
Rózsa piros volta hozzám nagy szerelmét,
Fejér rózsa penig mondja tiszta éltét;
Nésze mint mutatja bölcs és eszes elméjét!

3
De látom, hogy evvel nemcsak azt jelenti,
Hanem viszont hogy én is oly légyek, kéri,
Hív, tiszta, szerelmes légyen szívem, inti,
Azminthogy ő magát is mondja hozzám lenni.

4
Azért e bokrétát, én édes szerelmem,
Megszolgálom s egészségedért viselem,
Mit parancsolsz véle nékem, így jól értem,
Higgyed, tehelyetted nem kell senki más nékem.

5
De te ne kövessed ez bokréta dolgát,
Ki noha most ily szép, de estve elhervad,
Virágja mind elhull, csak a töve marad,
Légy állandó hozzám végig, mint én tehozzád.

6
Gondolj miközöttünk való kötelezést,
Ne szerezzen senki miközöttünk eszvészt,
Mert bánja az Isten fogadás szegését,
Bünteti, héában aki vészi szent nevét.

7
Ezerötszáz és hetvennyolc esztendőben,
Egy szerelmes helyen hogy volnék rejtökben,
Az adá virágát akkor én kezemben,
Kit Istentűl kérek gyakran könyörgésemben.

 

Elemzések

A vers a természettudomány szempontjából inkább a romantikus líra kategóriájába tartozik, és nem tartalmaz túl sok olyan elemet, ami a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozható lenne. Viszont néhány olyan dologra lehet utalás a versben, ami kapcsolatban lehet a természettel.

Az első sorban említett virág, a viola és a rózsa, természetes növények, amelyeknek színei és tulajdonságai az érzelmeket tükrözik. A virágok színe és szaguk fontos szerepet játszik a romantikus szerelem kifejezésében és kommunikációjában. Ez részben a növények vegyületeinek természetéből adódik, amelyek színezőanyagokat és illatokat tartalmaznak.

A versben említett virágok szépsége, színe és állaguk a természeti jelenségekre, például a színek fizikai jellemzőire és a növények fejlődésére utalhat. A rózsa piros színe jelentheti a szerelmet és szenvedélyt, míg a viola színe lehet a hűség és az ártatlanság szimbóluma.

A versben szereplő "bokrétát" viseli a költő a szerelme érdekében. Bár nem specifikus, hogy milyen bokrétát visel, de általában a friss vágott virágokat tartalmazó díszes csokrokkal lehet azonosítani. A friss vágott virágokról azt állíthatjuk, hogy a természetben előforduló termék, és általában az élő növények szépségét és természetes jellegét tükrözik.

A költeményben említést tesznek az Isten fogadás szegésének büntetéséről, ami lehet utalás a természet tiszteletére és a természetvédelmi elvekre. Az Isten nevének szenten tartását és az általa teremtett világ tiszteletben tartását az emberek felé tett elkötelezettségnek tartják.

Összességében a vers nem közvetlen kapcsolatban áll a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, de illusztrálhatja a természet és az emberi érzelmek kapcsolatát, amelyek mindig is fontosak voltak a természetimádó emberek számára.

A vers Balassi Bálint "Poema Vigesimum Quartum" című művének részlete. Az alábbiakban elemezzük a verselemeket irodalomtudományi szempontból mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Tematika: A vers a szerelmi érzésekről és a szeretett nő iránti odaadásról szól. Ez a téma számos műben megtalálható mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban, például Shakespeare szerelmi szonettjeiben vagy a francia romantika költőinél.

2. Műfaj: A vers egy szerelmi lírai költemény, amelyben a költő a virágok metaforáját használja szerelmének kifejezésére. Ez a műfaj gyakran előfordul a lírai irodalomban.

3. Nyelvezet és stílus: A versben a költeményes nyelvezet és a szépírói stílus dominál. Az írásmód gazdag és képekben gazdag, ami egy tipikus jellemző a romantikus és a barokk irodalomban.

4. Motívumok: A versben jelen vannak különböző motívumok, például a virág motívuma, ami a szerelmet és a szépséget szimbolizálja. Ezenkívül a költeményben megjelennek olyan motívumok is, mint a hűség, a tiszta érzelem és a kötelezettség, amelyek szintén gyakoriak a szerelmi lírában.

5. Szóhasználat és ritmus: A versben látható a magyar nyelv gazdag szókincse és ritmusa. Az alliteráció, a szójátékok és a rímelés megfigyelhető a vers kiemelkedő sorain, ami hozzájárul a költemény poétikus hatásához.

6. Kapcsolatok a nemzetközi irodalmi hagyományokhoz: A versben néhány elem, például a szerelem és a virág motívuma, párhuzamba állítható a klasszikus görög és latin irodalommal. Azonban általánosságban elmondható, hogy Balassi Bálint művei inkább a korabeli magyar irodalmi hagyományokhoz kapcsolódnak, és nem kifejezetten kapcsolódnak a nemzetközi szépirodalomhoz.

7. Hatás a magyar irodalomra: Balassi Bálint költészete nagy hatással volt a későbbi magyar lírai hagyományokra. Az ő munkássága nagyban befolyásolta a magyar romantikus költészet kialakulását és a szerelmi líra fejlődését.

Összességében ez a Balassi Bálint verse, "Poema Vigesimum Quartum", a szerelmi líra területén található. Bár van néhány kapcsolódási pont a nemzetközi irodalomhoz, mint például az általános szerelmi témák és motívumok, a költemény főként a korabeli magyar irodalmi hagyományokhoz tartozik.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető. Az alábbiakban részletesen bemutatom a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait, de a vers más lehetséges értelmezéseit is megemlítem.

Bibliatudományi szempont:
A vers prózai része az Énekek énekéből (Énekek éneke 2:10-14) idéz, ami egy bibliai szerelmi dal. Ennek a dalnak a kontextusában a szerető fiú és a választott leány közötti szerelmi kapcsolatot ábrázolja. A versben Balassi ezt a bibliai motívumot használja fel, hogy kifejezze a saját szerelmi érzéseit és kötelezettségét a szeretett nő iránt.

Patrisztikai szempont:
A patrisztika időszakában a keresztény teológusok gyakran használták a szerelmi metaforákat, hogy leírják Isten és az ember kapcsolatát. Az isteni szeretet és az emberi szeretet közötti kapcsolatot ábrázolták, amelyet a balassi versben is megtalálhatunk. A szerelmespár kötelékére vonatkozóan Balassi kéri, hogy szívük mindig hűséges és tiszta legyen, ugyanúgy, ahogy Isten követel a híveitől. Az Isten iránti szeretetet és a hozzá fűződő kötelezettséget megszegő bűnöket pedig súlyos büntetések érik.

Skolasztikus szempont:
A skolasztika idején a teológusok a logika és a filozófia eszközeivel igyekeztek megérteni és érvelni a hit igazsága mellett. A versben is megtalálható a skolasztikus gondolkodásra jellemző logika és érvelés. Balassitól azt kérjék, hogy tartsa meg és viselje az adott bokrétát, ami megjeleníti a szeretett nő iránti kötelezettségét és hűségét. A versben a szeretett nőhöz intézett kérés és a kötelezettségvállalás az értelem és a logika alapján értelmezhető.

Egyéb értelmezések:
A versben megjelenő virágok, mint a rózsa és a viola, tradicionális szimbólumok lehetnek. A rózsa a szerelem és a szenvedély, míg a viola az ártatlanság és a hűség jelképe lehet. Balassi a virágokat használja, hogy kifejezze a szerelme és a hűsége jelentőségét és erősségét.

A versben található vallásos utalások is fontosak lehetnek. Balassi Istenhez folyamodik, könyörgést intéz hozzá, és az Isten nevének szent misshasználását is bűnnel fenyegeti. Ez azt sugallhatja, hogy a versben a szerelem isteni közreműködéssel rendelkezik, és a szerelem vallási kérdésekkel is összekapcsolódhat.

A vers teológiai szempontból tehát többféleképpen is értelmezhető, így az alapján, hogy melyik szempontot preferáljuk.