1
Az Szentháromságnak harmadik személye,
Szerelemnek Isten szerint gerjesztője,
Az jó házasságnak ki vagy bölcs szerzője,
Szívek szentelője.

2
Szentlélek Úr Isten, te, ki jókot osztasz,
Megkeseredteket örömmel látogatsz,
Félelmes szíveket bátorsággal áldasz,
Siralmast vigasztalsz.

3
Régi szentek házasságát te szerzetted,
Az én szívemet is csak te ébresztetted,
Egy árva szép szűzhöz mostan gerjesztetted,
Érnem ezt engedted.

4
Könyörgök tenéked, hogy szentelj meg éngem,
Tulajdon templomod hogy lehessen lelkem,
Szeplő nélkül tiszta légyen én életem,
Lakozzál te bennem!

5
Add meg azt is társul énnékem boldogul,
Azkit mostan kérek tőled, én Uramtúl,
Hadd vehessek búcsút immár bánatimtúl,
Légyek víg ezentúl!

6
Áldj meg mindkettőnket igaz szerelemmel,
Jó ép egészséggel és szent félelemmel,
Kétség és versengés közülünk vésszen el,
Éljünk csendességgel!

7
Te regulád szerint hogy igazán élvén,
Hozzánk tartozókkal imádjunk, dicsérvén
Téged, vigasztaló Szentlélek Úr Isten,
Mindörökké, Ámen.

 

Elemzések

A vers Balassi Bálint HYMNUS TERTIUS című műve, amelynek témája a Szentlélek és a boldog házasság. Az alábbiakban elemzést végzek mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomtudományi szempontból.

1. Jellemzők a magyar irodalomban:
- Balassi Bálint a reneszánsz korszak kiemelkedő költője, a magyar líra úttörője.
- A versek vallásos témái és a vallási szimbólumok gyakoriak.
- Az itt található sorokban is jelen vannak a vallási motívumok (Szentháromság, Szentlélek stb.).
- A vers önreflexív, vagyis a szerző az alkotási folyamatára és az alkotói szerepére is utal.

2. Jellemzők a nemzetközi irodalomban:
- A versben megjelenő témák, mint a Szentlélek, a házasság és a szeretet, számos más kultúrában is fontosak és jelentőséggel bírnak.
- A versekben szereplő imák és könyörgések az egész világon megtalálhatók különböző vallások és irodalmi hagyományokban.
- A vers egyfajta hymnussá válik, ami az antik görög irodalomban is gyakori forma volt.

A vers tartalmilag és formailag is jelentőséggel bír mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Az alkotás a vallásosság, a szeretet és a boldog házasság érzéseiről szól, amelyek minden kultúrában és irodalmi hagyományban egyetemesek és fontosak. Balassi Bálint lírai művei ezen gondolatok kifejezésére és megüzenésére törekednek, és ezért jelentős helyet foglalnak el az irodalomtörténetben.

A vers teológiai szempontból a Szentlélekről, az egyház által elismert harmadik személyről szól, aki a szeretet Istentől való kiindulása és az egyház szentségének forrása. Az első sorban a Szentlélek Isten szerinti szerelmes szerepét hangsúlyozza, mint a jó házasság bölcs szerzőjét és a szívek szentelőjét.

Bibliatudományi szempontból a vers elsősorban a Szentlélek munkájára utal az Ószövetségben és az Újszövetségben. Például a második sorban említett "megkeseredetteket örömmel látogatsz" utalhat a Jób könyvére, ahol Isten a Szentlélek révén vigasztalja ​​Jóbot a szenvedésében. A harmadik sorban említett "régi szentek házasságát" a Bibliában leírt példára utalhat, például Ádám és Éva vagy Noé és felesége kapcsolatára. A negyedik sorban a Szentléleknek töltődik be a könyörgés szerepe, hogy "szentelj meg éngem" és hogy a lélek szent templomává váljunk, ami a skolasztika és a patrisztika nézőpontjának megfelel.

Patrisztikus szempontból a vers hangsúlyozza a Szentlélek igazságosságát és irgalmasságát, ahogy a második sorban megjelenik a megkeseredettek vigasztalása. A harmadik sorban a személyes tapasztalatot említi "az én szívemet is csak te ébresztetted", ami az egyéni lelki élményt jelzi, amit a Szentlélek hozott létre.

Skolasztikus szempontból a vers kifejezi a hitbeli követelményeket és az egyén személyes kapcsolatát a Szentlélekkel. A versért való könyörgés példája alkalmas lehet az egyén személyes kapcsolatára a Szentlélekkel és annak szükségességére.

Összességében a vers teológiai szempontból hangsúlyozza a Szentlélek szerepét a szeretet és a Szentlélek által művelt házasságban, valamint az egyéni lelki kapcsolatban a Szentlélekkel. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai mind különböző aspektusokat mutatnak meg a Szentlélek szerepével kapcsolatban, és különféleképpen értelmezik és magyarázzák a verset. A vers vallásos asszociációkat és könyörgéseket tartalmaz, és az ima, a hit és a Szentlélekkel való személyes kapcsolat kiemelkedő fontosságát hangsúlyozza.

A vers Balassi Bálint Hymnus Tertius című művének egy részlete, amely a Szentlélekhez intézett imádságot és könyörgést tartalmazza egy boldog házasságért. Természettudományos szempontból az alábbi elemekkel kapcsolható össze:

1. Az Szentháromságnak harmadik személye: Az Szentháromság a keresztény hit szerint egyistenhitű Istent három személyben tartalmazza - az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. A mai természettudományban az isteni-háromságos párhuzamok során hangsúlyozható az univerzum struktúrája is három komponensből áll - anyag, energia és információ.

2. Szentlélek Úr Isten: A Szentlélek a keresztény hitben az Isten jelenlétének áttestesülése az emberben. A természettudományban az emberi lélek és gondolkodás kapcsolata a testtel és az aggyal kutatási területként jelenik meg.

3. Régi szentek házassága: Az idézett részben szereplő szentek házassága arra utal, hogy már a múltban is fontos volt és tanításokban megjelenő téma a párkapcsolatok és házasság. A mai természettudományban is törekednek arra, hogy a házasságkutatásokban és a társas kapcsolatok elemzésében a régi aspektusokat összekapcsolják a modern felfedezésekkel.

4. Tulajdon templomod hogy lehessen lelkem: Az idézetben a lélek és a test közötti kapcsolatra utalnak. A természettudományban az emberi test és egészség megértésére és a test-lélek kapcsolat vizsgálatára irányuló kutatásokat végeznek.

5. Azkit mostan kérek tőled, én Uramtúl: Az idézetben a párra vonatkozó kérést tartalmaz. A mai természettudományban a párválasztás és a kötődés kutatása is alapvető kérdés, amely például az evolúcióelmélet kapcsán a fajfenntartás és a rokonság kiválasztásával hozható összefüggésbe.

6. Jó ép egészséggel és szent félelemmel: A versben megfogalmazott kérések között szerepel az egészséges testre és a szeretetre vonatkozó kérelem. A mai természettudományban a test egészsége és a jólét vizsgálata fontos szerepet kap, mely során a fizikai és mentális egészséget is figyelembe veszik.

Összességében a vers természettudományos szempontból is megközelíthető, és az emberi kapcsolatok, test-lélek kapcsolat, egészség és jólét témáival is összefüggésbe hozható. A természettudomány legfrissebb felfedezései és eredményei tehát lehetnek alkalmazhatók és összefüggésbe hozhatók a versben megfogalmazott imádság témájával.