egy német villanella nótájára:
"Ich hab' vermeint" etc.

1
Reménségem nincs már nékem
       ez földen éltemben senki szerelméhez,
Mert szerelmem, ki volt nékem,
       az elfut előlem, semmiben sem kedvez,
Medgyek én immár, ha keserves kár
       engemet ez világból kivégez?

2
Menvén hozzá, vigad vala
       siettető szívem buzgó szerelmében,
Fáradtságát, minden gondját
       reménlvén letenni szerelme ölében,
Nem félvén attól, hogy élnék távol
       szeretőmtől keserves helyemben.

3
De elútált, mert mást talált,
       éntőlem már elvált, hagyván szernyő halált,
Ád sok mérget az jó helyett,
       lelkem csak héában őutána kiált,
Mert nem hallgatja, de sőt útálja,
       magához mert új szerelemet foglalt.

4
Siralmával mint hogy megcsal
       az krokodilusgyík útonjáró embert,
Így engemet elhitetett,
       hitetvén már vesztett, mint ártatlan lelket;
Prédája vagyok, mert már megfogott,
       valamint akarja, úgy gyötörhet.

5
Ki nem hinné vagy gyűlölné
       az ő mézzel folyó szerelmes beszédét,
Esküvését, látván könyvét
       és alázatosan formált szép személyét?
Bizony megcsalná, akárki volna,
       aki nem tudná ravasz elméjét.

6
De ha szinte nem beszélne,
       vallyon s ki keresne egyebet helyében?
Ha olyan ő, mint sík mező
       az jó kikeletnek áldott idejében:
Ifjú, szép, ékes, mindennél kedves,
       nincs vétek személye termésében.

7
Óh, egyetlen egy szerelmem,
       miért vetettél el szemed elől éngem?
Hogy verhetett benned fészket
       szinte ilyen igen az harag ellenem?
Ámbár mást szeress, csak el ne veszess
       engem, ki néked adtam már lelkem.

8
Te jó Isten, ki e tőrben
       éngem csudaképpen már régen ejtettél,
Ezt engedjed, hogy szánjon meg,
       vélem kit ily igen te megszerettettél,
Vagy vígy ki hozzád, ha jó szót sem ád,
       ugyanis már lelkem sem hal, sem él.

 

Elemzések

A vers alapvetően egy szerelmi csalódásról szóló lamentáció, azonban teológiai elemek is megtalálhatóak benne.

A bibliatudomány szempontjából a versben az összeomlott remény, és a fájdalmas elutasítás témája jelentős. Az első versszakban a költő elmondja, hogy elvesztette a reményt szerelme felé, és keservesen kérdezi, hogy miért kell meghalnia miatta. Az elutasítás és a fájdalom érzelmi terhe érezhető a második versben is, mikor a költő arról beszél, hogy szerette volna eljutni a szerelme karjaiba, de ő eltávolította magától. Ezek az érzések a patrisztika alkalmával a bűnről és a vétkezésről való elmélkedéssel párosulnak. A költő úgy érzi, hogy megcsalják és ártatlanul bánt vele, mint egy ártatlan lélekkel történik meg.

A skolasztika nézőpontjából a versben az emberi érzelmek és a isten iránti hűség kérdése is felvetődik. A költő érezhetően csalódott az emberi szerelmében, miközben a vallásos hitre és Isten szeretetére hivatkozik. A hívőknek azt tanítják, hogy az emberi szerelmek múlékonyak és kiszolgáltatottak a hibáiknak és romlottságnak, de Isten szeretete mindig állandó és megbízható.

Az összefüggések tehát a versben a bűn és az elutasítás, valamint a vallásos hit és remény között találhatók. A költő keresi a vigaszt és a megbocsátást, és bízik benne, hogy Isten felé fordulva találhatja meg azt. Az emberi szerelmek kudarcai és csalódásai csak ideiglenesek ebben a világban, de Isten szeretete és megbocsátása állandó és megmentő.

A vers első pillantásra nem tartalmaz konkrétumokat a mai természettudományra vonatkozóan, inkább az emberi érzelmekre és a szerelem témájára koncentrál. Azonban, ha figyelmesen olvassuk, számos olyan elemet találhatunk, amelyek a természettudományos felfedezésekhez kapcsolhatók.

A versben említett "krokodilusgyík" például egy állatfajtának a neve, ami a mai természettudományban ismert. A krokodilusgyíkok a krokodilusokhoz tartozó gyíkfajok, amelyek a trópusokon és szubtrópusokon élnek. Ez tehát egy olyan részlet a versben, ami a természeti világhoz kapcsolódik.

Ezen kívül a versben előfordulnak olyan fogalmak, mint a "könyv" és a "személy" is, amelyek a szociálpszichológia és a kognitív tudományok területén fontosak. A könyv és a beszéd képes kommunikációt teremteni az emberek között, és a személy személyisége, szándékai és motívumai is vizsgálat tárgyai lehetnek.

A versben említett "szerelmes beszéd" és "esküvés" pedig kapcsolódhat az emberi kommunikáció és viselkedés kutatásához, például a szociálpszichológiához és az etológiához.

Az egyik versszakban a szerző a "gyűlölni" és a "csalni" fogalmait említi, amelyek szintén összekapcsolhatók a pszichológia és a viselkedéstudomány aktuális kutatási területeivel, például a negatív érzelmekkel és az erkölcsi döntésekkel foglalkozó vizsgálatokkal.

Ezekkel a példákkal azt mutathatjuk meg, hogy a természettudományos kutatások és felfedezések témái számos területen jelen vannak a mindennapi életünkben, még olyan látszólag távoli területeken is, mint a költészet és az irodalom. A természettudományos ismeretek segítenek megérteni és értelmezni a világot és az emberek viselkedését is.

A vers Balassi Bálint NYOLCADIK című költeménye, amely egy német villanella nótájára íródott. Az alábbiakban az irodalomtudományi szempontokat vizsgáljuk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmi területen.

1. Műfaj: A vers egy nyolcadik számozású költemény, amelynek költeményében Balassi a szerelem és a remény elvesztését közvetíti.

2. Stílus: A vers stílusa a német villanella zenei műfajra utal, amelyet a versbeli idegen nyelvű idézetek is megerősítenek. Ezzel a stílussal Balassi egy újító és kísérletező hangvételt visz a magyar irodalomba.

3. Témák és motívumok: A vers fő témája a szerelmi csalódás és a reménytelenség, amelyeket a két szerelmes elidegenedése és a másik fél hűtlensége okoz. Balassi a kétségbeesés, a fájdalom és az elszigeteltség érzéseit ábrázolja.

4. Nyelvezet: A versek középkori magyar nyelvezetet használnak, amelyből származnak a német nyelvű idézetek is. Balassi a magyar irodalom egyik korai példája, amikor a magyar nyelvet más nyelvekkel kombinálják a költészetben.

5. Struktúra: A vers nyolc versszakból áll, amelyeket a nyolc sor közös ríme tart össze. A versszakokban Balassi érzelmeket és gondolatokat fejez ki, amelyeket a szerelem és a hűtlenség képein keresztül jelenít meg.

6. Hatások és kapcsolódások: Balassi költészete erősen hatott a későbbi magyar irodalomra, különösen a szerelmi lírai hagyományra. A német villanella formai és zenei hagyományai jelentősen befolyásolták a vers szerkezetét és hangulatát.

7. Nemzetközi összefüggések: A versben láthatók kapcsolatok a nemzetközi szépirodalommal, különösen a 16. és 17. századi európai lírával. Balassi művei magukban hordozzák a reneszánsz és a humanizmus eszméit, amelyek a korai európai irodalomban gyakoriak voltak.

Összességében Balassi Bálint NYOLCADIK című költeménye meghatározó alkotás a magyar irodalomban, és jelentősége van a nemzetközi szépirodalomban is. A vers a szerelmi csalódás, a reménytelenség és az elszigeteltség témájával, valamint az újító stílussal és a nyelvi és zenei hagyományokkal való kísérletezéssel kiemelkedik a korabeli irodalmi alkotások közül.