ad notam: "Az Szentháromságnak, kinek imádkoznak"

1
Végtelen irgalmú, óh, te nagy hatalmú
       Isten, légy már kegyelmes!
Onts ki mindenestöl jódot rám kebledből,
       mert lá, mely veszedelmes
Bűnöm miatt lelkem, ki titkon rág éngem,
       mert nagy sebbel sérelmes.

2
Mosd el rólam immár, kit lelkem alig vár,
       mosd el bűnöm rútságát,
S együtt a rút hírrel, mint rút bűzt, enyészd el
       förtelmem büdös szagát;
Esmérem vétkemet, kiért nap éngemet
       rettent, mutatván magát.

3
Csak néked vétkeztem, bűnt ellened töttem,
       óh, kegyelmes Istenem,
Kit semmi ravaszság nem csalhat, s álnokság
       rejtve előtted nincsen,
Mert az nagy kék égből, mint királyi székből
       látod, mit mível minden.

4
Ha érdemem szerint reám eresztesz kínt,
       vészek, s jaj, hová légyek,
Ha teljes éltemben bűnt tettem mindenben,
       bizony Pokolra mégyek,
Mert még létem előtt testem megfertözött,
       óh, Istenem, már medgyek?

5
Éngem mert vétkével anyám éltetett el,
       méhében hogy hordozott,
Vétket te penig bánsz, igazt szeretsz, kívánsz,
       ki tiszta szívet hozott,
Hogy életre adál, azonnal oktatál,
       mint érteném titkodot

6
Én rút, háládatlan azért, foghatatlan
       Isten, hozzád kiáltok,
Tisztíts izsópoddal, irgalmasságoddal,
       mert lá, ki nagy kínt vallok,
Hogy undok vétkemből megtisztulván belöl
       légyek szebb, hogysem vagyok!

7
Légyek fejérb hónál, s örömmondásoddal
       tölts bé az én fülemet,
Élemíts elmémet küldvén örömedet,
       ne száraszd ki velőmet
Csontomból bánattal, ne nézz rám haraggal,
       mosd el inkább vétkemet!

8
Teremts ismét bennem teremtő Istenem,
       tiszta szívet kegyesen,
Fúdd belém ismegént, hogy nagy szívem szerént
       lelkem igazt szeressen,
Éngem, romlott szegént, rossz érdemem szerént
       haragod el ne vessen!

9
Ne fossz meg lelkedtől, sőt idvösségemről
       mondj örömet már nékem,
Szentelő lelkeddel hadd épüljön meg fel,
       mint azelőtt, bús lelkem,
Hogy sok tévelyedtek tehozzád térjenek,
       követvén bízvást éngem.

10
Az kövér áldozat jó kedvet nem hozhat,
       jól tudom, Uram, néked,
Mert ha az kellene, örömest tisztelne
       bús fejem azzal téged,
Töredelmességgel, buzgó könyörgéssel
       beszéllem azért néked:

11
Ímé, kioldoztam, s teelődbe hoztam
       fene ötte sebemet,
Kit csak te gyógyíthatsz, életre fordíthatsz,
       szánd keserves fejemet,
Bűneim kínjával, testem fájdalmával
       ne gyötörd életemet!

12
Ha előbb nem hadtad, sőt hozzád fogadtad,
       tahát mostan se hadd el
Jóvoltodból szegént, jó szokásod szerént
       Sion falát támaszd fel,
Hogy mint áldozatot, adjak úgy hálákot
       ki néked leginkább kell.

 


Elemzések

A vers Balassi Bálint Psalmus 51. című műve, amely egy imasor. Az alábbiakban különféle irodalomtudományi szempontokat vesszük sorra:

1. Stílus: A vers a 16. századi magyar reneszánsz költészet jellegzetességeit mutatja. A költői nyelv használata, a rímes struktúra és a metaforák, képek gazdag elrendezése mind ehhez a korszakhoz köthetők.

2. Témák: Az imádság és a bűnbánat a fő témák a versben. Balassi a Szentháromsághoz imádkozik, kéri irgalmát és megtisztulását a bűnei után. Az emberi bűnösség, az Istenhez való közeledés és a bűnbocsánat olyan témák, amelyek széles körben elterjedtek a vallásos irodalomban.

3. Struktúra: A vers 12 rímes sorból áll, amelyeket baljós képek és a megtisztulás és megbocsátás reménye köt össze. A vers szakaszolható, és minden szakasz más és más aspektusból közelíti meg az imát és a bűnbánatot.

4. Motívumok: A szépség és az undorság motívumai is jelen vannak a versben. Balassi a bűnei okozta undort és gyötrelmet szimbolizálja, míg az Isten irgalmassága és a megtisztulás reménye a szépség és boldogság motívumait képviseli.

5. Kontextus: A vers kifejezi a reformáció időszakának vallási és filozófiai gondolatait. Az egyéni bűnbánat és a személyes kapcsolat a felsőbb hatalommal fontos aspektusai ezeknek a gondolatoknak.

6. Nemzetközi összefüggések: A versben fellelhető motivációk és témák megtalálhatók más vallási irodalmakban is, például a Bibliában és más költők műveiben, mint például Pszalmus, Mihály Arkangyal.

Összességében a verskeresztmetszetet ad a magyar reneszánsz költészet korának és az európai vallási és irodalmi hagyományoknak. Az imádság és bűnbánat motívumai, az egyéni bűnösség kifejezése és az isteni irgalmasság kérésének képe mind tipikus elemei a vallási irodalomnak, és Balassi Bálint ezen keresztül kifejezi saját belső állapotát és vallásos meggyőződését.

A Psalmus 51 egy bűnbánati zsoltár, amelyben a költő Isten iránti megbánást és a megtisztulás kérést fejezi ki. A vers teológiai szempontból számos érdekes összefüggést mutat a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira.

Bibliatudomány szempontjából a vers számos hivatkozást tartalmaz a Szentírásra. Például az első versben a "végtelen irgalmú" kifejezés az Ószövetségben több helyen is előforduló kifejezés (pl. 2Mózes 34:6; Zsoltárok 86:15). Az ezüstharmat jelképezi az Isten irgalmát, amely kiárad az emberekre, hogy megtisztítsa őket.

A patrisztika szempontjából a vers hangsúlyozza az egyéni bűnvallást és a megtisztuláshoz szükséges Isteni kegyelmet. Az 5. versben Balassi megérti, hogy az anyja életelle a bűnös életét jelképezi, és elismeri, hogy Isten csak a tiszta szívű és megtisztult embereket szereti és elfogadja. Az 5. és 6. versben kifejezi az ember helyzetét a bűnben, az isteni megtisztulásra való vágyat, és a megtérést szimbolizáló izsóp szerepét kéri.

A skolasztika szempontjából a vers hangsúlyozza az isteni szuverenitást és a bűnbánat szükségességét a megmentéshez. A 4. versben a költő felismeri, hogy ha érdemei szerint kapná meg a bűneihez járó büntetést, akkor az örök kárhozat lenne. Ez arra utal, hogy az ember maga nem képes megszabadulni a bűn következményeitől, és csak Isten kegyelme által történhet megtisztulás és megmentődés.

Más ötletként a vers hangsúlyozza az emberi megtisztulás lehetőségét az Isteni kegyelemben. A 8. versben a költő arra kéri Istent, hogy teremtsen benne újra tiszta szívet és ne vessen el haragja miatt. Ez az igény arra ösztönzi az embert, hogy elutasítsa a bűnt és megvallja a hibáit, és higgyen az Isteni megtisztító és újjáteremtő erejében.

Összességében a Psalmus 51 teológiai szempontból számos érdekes aspektust tartalmaz, amelyek kapcsolatba hozhatók a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaival. A vers hangsúlya az emberi bűnvalláson, az isteni kegyelemre való vágyon és a megtisztulásra való törekvésen van, és azt sugallja, hogy az ember csak az Istenhez fordulva találhat igazi megbocsátást és megmentést.

A vers természettudományos szempontból vizsgálva több olyan elemet találunk, amely a mai természettudományos felfedezésekkel összefüggésbe hozható.

1. "Végtelen irgalmú" - Az univerzum végtelensége és azok a felfedezések, amelyek arra utalnak, hogy az idő és a tér is végtelen lehet.

2. "Jódot önt rám kebledből" - A jódot széles körben használják a legkülönfélébb területeken, például az egészségügyben és az élelmiszeriparban. Ez az utalás az emberi testben és az emberek által használt termékekben megtalálható jódiumpótlásra utalhat.

3. "Bűnöm miatt lelkem, ki titkon rág éngem" - Az emberek tudatát gyorsan megfejtő mágnesrezonancia-képalkotó (MRI) és funkcionális mágneses rezonancia-képalkotás (fMRI) technikák segítségével ma már jobban megérthetjük a tudat és a mentális folyamatok működését.

4. "Mosd el rólam immár, kit lelkem alig vár" - Az emberi testet és a szerveket érintő legújabb felfedezések közül a legfontosabbak a víztisztítás és a fertőtlenítés módszerei, amelyek segítenek megvédeni a testet a különböző betegségek ellen.

5. "Esmérem vétkemet, kiért nap éngemet rettent, mutatván magát" - Az égbolt megfigyelése és kutatása a legújabb teleszkópok és más csúcstechnológia fejlesztésével folyik. A Napról, a csillagokról és a világegyetemről való kutatás segít megérteni a világegyetem működését és fejlődését.

6. "Ha érdemem szerint reám eresztesz kínt" - A fájdalomérzet és annak kezelése nagyban fejlődött a közelmúltban. Az új felfedezések lehetővé tették olyan gyógyszerek kifejlesztését, amelyek hatékonyan csillapítják a fájdalmat, és jobban megérthetjük az idegi és érzelmi fájdalom mechanizmusait.

7. "Éngem mert vétkével anyám éltetett el, méhében hogy hordozott" - Az emberi reprodukció és a női test működésének alaposabb megértése az új kutatásoknak köszönhetően történik. Az anyaméhben történő fejlődés és a magzati fejlődés folyamata során a legújabb technológiák lehetővé teszik a precízebb diagnosztikát és az egészséges fejlődés támogatását.

8. "Légyek fejérb hónál" - Az agy kutatása és az idegrendszerek működésének megértése továbbra is aktív terület a neurobiológia és a kognitív tudomány számára. A legújabb felfedezések segítenek megérteni az emlékezetet, a tanulást és az érzelmek folyamatát.

9. "Teremts ismét bennem teremtő Istenem, tiszta szívet kegyesen" - A genetikai kutatás és az új technológiák lehetővé teszik a genetikai anyag manipulálását és a genetikai betegségek gyógyítását. Az emberi testben bekövetkező változások és a sejtek működésének megértése segít a lehetőségek és gyógymódok fejlesztésében.

10. "Az kövér áldozat jó kedvet nem hozhat" - Az étrend és az élelmiszeripar területein a legújabb kutatások arra utalnak, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott étrend és a táplálkozási preferenciák befolyásolják az emberek mentális és érzelmi állapotát.

Összességében a vers számos olyan téma és metafora felhasználásával dolgozik, amelyek a mai természettudományos felfedezésekhez kapcsolódnak. Az emberi test működése, a világegyetem és a környezetük megfigyelése révén az ember képes megérteni és befolyásolni a természetes folyamatokat.