1
Szít Zsuzsánna tüzet szívemben magára,
Cupidóval űzet szerelme dolgára,
Mert kis szája, szép orcája, mint pünkösdi új rózsa,
Fényes haja nap csillaga vagy sárarany sárgája,
Vékony derekacskája.

2
Mutat mennyei fént kegyes szemével,
Piros angyali szént szerelmes szenével
Ha hozzá int, vígan tekint, szívemben örömet hint,
De ha megint úgy néz, amint kit gyűlöl szíve szerint,
Ottan érzek súlyos kínt.

3
Kegyes ábrázatja én aránzó célom,
Citeraszózatja búm rontó acélom,
Venus fattya lelkem hatja, ha szózatját hallhatja,
S ha láthatja, nincs bánatja, búját mind elmúlatja,
Hogy jó kedvét mutatja.

4
Kártyát játszván velem, vet szívet tromfomra,
Kit az bölcs szerelem így magyaráz jómra,
Mondván: Ne félj, sőt vígan élj, mert tiéd az szép személy,
Veres levél tromfodra kél, csak azért, hogy jót reménlj,
Semmi gonoszt te ne vélj!

5
Mert már néked adta nagy szerelmű szívét,
Viszont nála hadta szívedet, ő színét,
Így tőled vett szíven szívet, kit tart mint drágakövet;
Örül s nevet, s vígan követ téged, mert lát víg kedvet,
Kit régen eszében vett.

6
Így volt akaratja, hogy megnyilatkozzék,
Vagy immár barátja, ne félj, hogy változzék.
Megemlítsen és segítsen, gyakran örömmel hintsen,
S rád tekintsen s ne felejtsen, kinél több jód már nincsen,
S kit nem adnál sok kincsen.

7
Lengyel szép Zsuzsánna vervén citeráját
És mondván utána gyönyörű nótáját:
Eszem vesztve, eltévesztve, szerelmében sillyesztve,
Felgerjesztve és ébresztve, szívemet elrekesztve,
Belső tűzzel emésztve.

 


Elemzések

A vers Alapvetően egy szerelmes érzelmeket kifejező szöveg, amely a szerelmi tárgy szépségét és vonzó tulajdonságait magasztalja. Az első versszakban a szerző elmondja, hogy mennyire vonzónak tartja Zsuzsanna arcát, haját és alakját. A második versszakban a szerelem megnyilvánulása a kedves szemében és a szerelmes pillantásban kerül bemutatásra. A harmadik versszakban a szerző a kedves ábrázatjának és a citeraszózatjának hatását írja le a lelkére és a hangulatára. A negyedik versszakban a szerző egy metaforával azt mondja, hogy a kedves a szeretedet játszik, de nem kell tartani, hogy rosszul fog játszani, mert mindig jót szeretne remélhetni. Az ötödik versszakban a szerző arról beszél, hogy a kedves már odaadta neki a szívét és a szerette, most pedig érte követi és boldogan kíséri. A hatodik versszakban a szerző azt mondja, hogy a kedves támogatva van és mindig segít neki. A hetedik versszakban pedig leírja, hogy a lengyel szépségnek játszik a citeráját és ezzel elvarázsolja és felébreszti a szerelmét.

A vers a magyar irodalomban a szerelmi líra műfajába tartozik. A szerelem és a női szépség az egyik leggyakoribb és legfontosabb témája a magyar lírának. A versben jelen van a hagyományos szerelmi líra jellemzője az áhítatosság és a magasztalás. A versben használt szerelmi motívumok és a visszautalások a magyar klasszikus líra hagyományait követik.

A vers nemzetközi szépirodalmi összefüggésére vonatkozóan nehéz meghatározni, mivel a vers írója magyar költő és a vers magyar nyelven íródott. Azonban a vers általános témája, a szerelmi érzelmek kifejezése, a szépség, a vonzerő és az áhítatosság jellemzői számos egyéb nemzetközi költő műveiben is visszaköszönhetnek. A szerelmi líra egyetemes témája, és gyakran választanak hasonló motívumokat és képeket más kultúrák költői is.

A vers Balassi Bálint Tizedik című műve, amely egy citerás lengyel leányról szóló szonett. A vers teológiai szempontból alapvetően a szerelem és a vallás kapcsolatát boncolgatja.

A bibliatudomány nézőpontjából érdemes felhívni a figyelmet a versben megjelenő isteni és angyali motívumokra. A szerelemmel kapcsolatban a versben szereplő "Cupidó" neve Krisztushoz hasonlóan isteni eredetre utal. A szerelem és szívről szóló képek, valamint a "kegyes szem" és "piros angyali szén" kifejezések az emberi és az isteni szerelem közötti kapcsolatot jelenítik meg.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenik a kegyelem fogalma is. A versben az isteni kegyelem képe az, hogy a leány citeraszózatával gyógyítja, boldoggá teszi a költőt. Az isteni kegyelem a patrisztikus gondolkodásban nemcsak megmentő, hanem gyógyító erő is.

A skolasztika nézőpontjából érdemes felfigyelni a szövegben megjelenő kontrasztokra és ellentétekre. A szerelem képekben megjelenő boldogság és kín, valamint a citeraszózat és a bú közötti ellenállhatatlan vonzalom jelzi a skolasztikus gondolkodásban ismert ellentétek kapcsolatát: a boldogság az elérhető boldogság ellentettje lehet, vagy éppenséggel az elérhetetlensége miatt válik elviselhetetlenné.

Természetesen más nézőpontokat is meg lehet vizsgálni. Például a műben megjelenő szerelem és vallás kapcsolatát a racionális és érzelmi tényezők egymáshoz viszonyításaként is értelmezhetjük. A versben megjelenő szépség és szerelem képek, valamint a vallásos és isteni fogalmak a két terület közötti feszültséget és összefüggést jelenítik meg.

Összességében a vers számos teológiai vonatkozást és összefüggést tartalmaz. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika perspektívájából is érdekes megközelítéseket lehet találni a szövegnek. Az is érdemes figyelni, hogy a vers milyen módon kapcsolódik a korabeli teológiai és filozófiai gondolkodáshoz.

A vers témája egy citerás lengyel leány, Szít Zsuzsánna. A költemény első soraiban a költő megemlíti, hogy a lány tüzet gyújt szívén magára, amit Cupidó vezérel. Az első pont, amelyhez kapcsolódhat a természettudomány, hogy a szerelemről beszél a versben. A modern természettudomány azonban nem igazán foglalkozik a szerelem érzelmi és romantikus oldalával, hanem inkább biokémiai és biológiai folyamatokat vizsgál, mint például az agyi reakciók hormonális hatása.

A második versszakban a költő arról beszél, hogy a lány szeme milyen hatalmával tekint rá és milyen érzelmeket képes kiváltani benne. A modern kutatások során sokat tanultunk az emberi agy működéséről és az érzelmi reakcióktól. A szemek talán az egyik legfontosabb eszközei az érzelmi kommunikációnak az emberek között. A pupillamérete és az arckifejezések egyaránt sokat elárulhatnak az adott személy érzelmi állapotáról.

A következő versszakban a költő azt mondja, hogy a lány ábrázata minden vágyának a tárgya, és a citerajátékja olyan, mint az ő bánatát elolvadja. Itt találkozhatunk a természettudomány egy másik aspektusával, a hangzással és a zene hatásával. A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a zenehallgatás számos pozitív hatással járhat az emberi agyra és az érzelmi állapotra.

A következő versszakban a költő beszél arról, hogy a lány játszik vele kártyát, és minden jel arra utal, hogy szerelme örömteli kapcsolatot jelent számára. Itt a mai természettudományban talán az emberi kapcsolatok kutatása kapcsolódhat leginkább ehhez a témához. A szociálpszichológia és a kapcsolati kutatások során sokat tanultunk a társas kapcsolatokról és a szerelemről.

A következő versszak arról szól, hogy a lány szerelme visszafizeti a költőnek a szerelmét, és mindig követi őt. Ezt a természettudományhoz kapcsolódó aspektusból nehéz értelmezni. Az emberi szeretet és szeretetvágy nagy szerepet játszik az emberi életben, de a mai természettudomány még mindig kevésbé foglalkozik ezzel a témával.

A következő versszakban a költő arról beszél, hogy a lány mindig segít neki és gondoskodik róla. Ez ismét egy olyan része a versnek, ami az emberi kapcsolatokra és a segítő szándékra hajaz. A modern pszichológia és szociális kutatások sokat segíthetnek megérteni, hogy mi motiválja az embereket a segítségnyújtásra és a másoknak való gondoskodásra.

Végül a versben a lány citerázik és gyönyörű dallamokat játszik. A zene ismét egy olyan terület, amely a modern természettudomány szempontjából is érdekes lehet. A hangok és dallamok hatásainak vizsgálata a hallás és az agyi feldolgozás területén fontos tudományos kutatási területnek számít.

Összességében a vers természettudományos szempontból talán nem túl gazdag témákkal rendelkezik. A szerelmi érzelem, a szemek és az arckifejezések, a zenének az emberi érzelmi és biológiai reakciókra gyakorolt hatása azonban mind olyan területek, amelyek kapcsolódnak a modern természettudományhoz és a legfrissebb felfedezésekhez.