Be gyönyörű idő! jertek az ablakra,
Vessétek szemetek a mosolygó napra,
Millyen szépen ragyog meleg sugárival,
Játékra indulván földünk fiaival.
Múlik a gyep fagya, gőzölög hidege,
Patakokra szaladt széjjel olvadt jege.
A hó alatt lakott föld szürkét mutat még,
De majd zöldülésre hozza a meleg ég.
Erdeink is széjjel mindenütt kopaszok,
Nem bújhatnak köztök még el a vadászok.
Fosztott ágaik közt látni messze lehet,
Hol még a szarvas vad nagy búvást nem tehet.
Apró madárkáink még néha reszketnek,
De itt-amott azért csevegni elkezdnek.
Közeledett a nap hozzánk világával,
Elevenít mindent meleg sugárával.
A fagyos természet feloldja bölcsőjit,
Új élet s mozgásra hozván csemetéjit.
Meghevült kebele, kiáltja tavasszát,
Melly meleg szelek közt bocsátja válasszát.
A világ, mint ágyban, mozdítja részeit,
Dörzsölvén kezével még álmos szemeit.
Emelkedik Fébus arany seregével,
Mosolyodik reánk sok fényességével.
Kék, fejér, arany szín játszanak körülte,
Tekintetit a víg kedv s öröm megülte.
Lódul a didergő hideg földünk színén,
Szegletekben lappang, s fut völgyek mélységén.
Fijai éjszaknak tájára sijetnek,
Hol örökké tartó havakba rejteznek.
Fagyos térdeiket jegen csattogtatják,
S fogokat szájokban öszvekocogtatják.
Zúzmarás üstökök mindenütt jeget hint,
Dérlepte homlokok mégis zivatart int.
Színekben szürkések, avarral szőrösök,
S hová még fújhatnak, párájok csipősök.
Leolvadt már a hó s vastag jég hátokrul,
Csak dér hull, ha rázzák, alá szakállokrul.
Szájokból elrohadt falevélt köpdösnek,
Utánnok sok nyúzott dögbőrök repdesnek.
A gazdák mindenütt tolvajozzák őket,
Kovácsok utánnok hányják pörölyöket.
A pásztorok rájok széjjel kurjágatnak,
Tűnnek a deresek, már nem maradhatnak.
Fébus kezd napjával széjjel tündökleni,
Hegyeken, völgyeken, górókon fényleni.
Halmok oldalába dűlnek a pásztorok,
Füstölög szájokban meggyújtott pipájok;
Komondor kutyáik körültök hevernek,
S a megszaladt marhák után csak böfögnek.
Sok górók szálain függenek juhgyapjúk,
Mellyeknek fürtjeit széjjel találhatjuk.
Talpon van szőri a száraz teheneknek,
Ganéjos még inok a boglyos ökröknek,
Kik már mezeinken jármokban görbülvén,
Húzzák ekéjeket, sok barázda dülvén
Utánnok, mellyeknek nyomain izzadnak,
Hol nyelvek kivetvén, erejekbül húznak.
Sok kanok magokban túrnak útfeleken,
Nyámmogván a félbe fagyos gyökereken;
Pusztai vadászok beléjek botlanak
Gyakorta, s kutyáik reájok támadnak,
Ezek serényeket felfelé borzasztván,
Csak félrefarolnak fogok csattogtatván,
Estve a faluba dünnyögve bejönnek,
Melynek végin játszó pulyák reáütnek;
Kibújtak ezek is téli kucikokbul,
Elszórván rongyokat setétes sutjokbul.
A falu végire öszvecsuportoznak,
Disznót, kutyát, lovat űznek, hajigálnak.
Birkóznak magok közt, alá s fel szökdösnek,
Kit vezérnek tésznek, kit megüstökölnek.
Így küldi a tavasz postáját közinkbe,
Jelengetvén magát újult szíveinkbe.

                                          B. Gy.

 

Elemzések

A vers egy tavaszt üdvözlő, természetmegújulást és újjászületést leíró költemény. A teológiai szempontból nézve a vers a teremtés, a megváltás és a feltámadás témáit hozza fel.

A bibliatudomány szempontjából a vers kiemelhető a teremtéstörténet témájában, amelyben a természet újjászületése a teremtésben megnyilvánuló Isteni rend és teremtő gondviselés eredménye. A versben megjelenő meleg sugár, a feloldódó jég és a zöldülő föld mind Isten teremtésének szépségét és csodáját hirdetik.

A patrisztika szempontjából értelmezhető a vers a megváltás témájában. A tavasz újjászületése és az új élet megjelenése a kereszténységben az üdvösség megváltásának jelképei. A meleg sugár, amely életet és mozgásra készteti a természetet, Isten kegyelmét és szeretetét jelképezi, amely által az emberi lélek is újjászülethet és felébreszthető.

A skolasztika szempontjából a versben megjelenő természeti jelenségeket lehet a természeti teológiában és a bölcseleti gondolkodásban keresni. Például a meleg sugár és a nap fénye az Istentől való megismerés lehetőségét jelképezik, amely a skolasztika filozófiai gondolkodását nagyban inspirálta. A környező természeti elemek a természeti rend és az isteni okozottság elveivel is összefüggnek.

Ezen tényeken kívül más nézőpontokból is meg lehet közelíteni a verset. Például a vallásetnológia szempontjából érdekes lehet az a tény, hogy a tavaszünnep és a természet újjászületését ünneplő szertartások már az ősidőkben is jelentős szerepet játszottak a vallásos kultúrákban. A versben megjelenő hangulat és öröm az ősi tavaszi ünnepek lelkiismereti atmoszféráját is hozza magával.

Összességében a vers teológiai szempontból arra hívja fel a figyelmet, hogy a természet megújulása és az új élet lehetősége a teremtésben megnyilvánuló Isteni rend és szeretet eredménye. Azok, akik a vers alapján teológiai vagy vallástudományi aspektusokat vizsgálnak, több aspektusban is találhatnak érdekes jelentéseket és összefüggéseket.

A vers egy tavaszi reggel megfigyeléseit és a természetben bekövetkező változásokat írja le. Az alábbiakban az irodalomtudományi szempontból fontos összefüggéseket és kapcsolódási pontokat részletezem mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Témák: A vers fő témája a tavasz és a természet megújulása. Ez a motívum rendkívül gyakori a világirodalomban is. Számos költő és író foglalkozott már a tavasszal, a természeti jelenségekkel és az újjászületéssel.

2. Stílus: A vers barokk stílusban íródott, amelyet a korai magyar irodalomra jellemző. A barokk stílusra jellemzőek például a gazdag képek, az elborult szimbólumok és a szókincs bősége. A nemzetközi szépirodalomban is találhatunk barokk korú és utáni műveket.

3. Nyelvhasználat: A versben megjelenő nyelvi eszközök és képek jellemzőek a korabeli magyar irodalomra. Ezek közé tartoznak például a metaforák, a hasonlatok és a képzettársítások. A nemzetközi szépirodalom területén is gyakran előfordulnak hasonló nyelvi eszközök.

4. Idő- és térbeli elhelyezkedés: A vers megadja a helyet (Bécs) és az időpontot (6. március, reggel 9 óra), amelyek segítik a rendezett időrendi és helyszíni struktúrák létrehozását. Ez a világirodalomban is gyakran előforduló eszköz.

5. Természeti motívumok: A versben megjelenő természeti motívumok (pl. napsugár, hó, jég, madarak) újra visszaköszönnek a világirodalom számos művében. A természeti elemek sokszor metaforikus jelentést is hordoznak és a költői alkotásokban sokféle szerepet tölthetnek be.

6. Évszakok és életciklus: A versben bemutatott tavaszi megújulás és az élet újjászületése olyan témák, amelyek a világirodalomban is gyakoriak. Az évszakokhoz kapcsolódó témák és a természeti ciklusok gyakran jelennek meg az irodalomban, például Shakespeare műveiben vagy Rilke költeményeiben.

7. Emberi érzelmek: A versben megjelenő természeti megfigyelések és elemek hatással vannak az emberre és az emberi érzelmekre. Ez a kapcsolat az ember és a természet között számos irodalmi műben megjelenik, például a romantikus költészetben.

Ezek csak néhány lehetőség az irodalomtudományi elemzésre, és természetesen sok más összefüggés is felfedezhető lenne az adott verssel és a többi irodalmi művel. A magyar és a nemzetközi szépirodalom területén számos közös elem és kapcsolódási pont található, amelyek segíthetnek megérteni és értelmezni az adott irodalmi alkotást.

A vers természettudományos szempontból is érdekes, mert különböző természeti jelenségeket és folyamatokat ír le. Az alábbiakban részletesen kifejtem, hogy melyek ezek a jelenségek és hogyan kapcsolódnak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez:

1. A napfénnyel kapcsolatos megfigyelések: A vers hangsúlyozza a mosolygó nap sugárzásának szépségét és melegét. A napenergia és a napsugárzás közelről kapcsolódik a napenergiával való tervezett kihasználáshoz, például a napkollektorok vagy napelemek használatához.

2. A tavasz beköszöntének jelei: A vers leírja, hogy az időjárás melegedésével és a hó olvadásával a természet kezdi újraéleszteni magát. Ez kapcsolódik a klímaváltozáshoz és a globális felmelegedéshez, amelyek hatására egyre korábban beköszönt a tavasz.

3. Az erdők kopaszsága és a vadállatok jelentése: A vers megjegyzi, hogy az erdők kopaszok és a vadállatok nincsenek elrejtve az ágak között. Ez hivatkozhat az erdőirtásra és a vadállatok élőhelyeinek elvesztésére, amelyek fontos témák a környezetvédelem és a biológia területén.

4. A madarak visszatérése és a hőmérséklet emelkedése: A versben az apró madárkák reszketnek, de azért elkezdik a csevegést. Ez arra utalhat, hogy az énekesmadarak visszatérnek a hideg időszak után, és kezdik elöltözni a párzási időszakra. A hőmérséklet emelkedése és a tavasz közeledése kapcsolódik az ornitológia, az állatok viselkedése és az évszakok változása kutatásához.

5. A természet új életre kelése: A versben említett "új élet" és "mozgás" utal arra, hogy a közelgő tavasz újraéleszti a földön élő növényeket és állatokat. Ez kapcsolódik a biológiahoz és az ökológiához, amelyek tanulmányozzák az élőlények élettani folyamatait és a természetes környezetükhöz való alkalmazkodásukat.

6. A nap tündöklése és a fény játékai: A versben Fébusz, a görög napisten említése és a fény játékai, az arany, kék és fehér színek leírása a fénytanhoz és a színtanhoz kapcsolódik. A modern fénytan és színtan a fény terjedését és interakcióit tanulmányozza.

7. A tavaszhoz kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységek: A versben említik a gazdákat, a pásztorokat és a földműveseket, akik munkával és különböző tevékenységekkel készülnek az új termelési szezonra. Ez kapcsolódik a mezőgazdasági tudományhoz, amely vizsgálja a növénytermesztés, az állattenyésztés és az agrártechnológia területeit.

Ezen példák segítségével láthatjuk, hogy a vers természettudományos szempontból is témát ad az időjárás, a növény- és állatvilág, valamint a fizikai jelenségek tanulmányozásához. A versek és más irodalmi művek gyakran inspirációt adnak a tudományos kutatásokhoz és a természettudományos felfedezésekhez.