Gavallérok minden nemzet közűl telnek,
Kik a néző szemtől csudát érdemelnek.
Mindeniknek cifrán csillog ruházatja,
De magát a magyar dicsőbbnek mutatja.
Ah, dícsőbb egy magyar gavallér levente,
Nagyobb méltóságot ád a magyar mente,
Melynek zőld posztóját ragyogással szántja
Gazdagon pazérlott arany paszamántja.
Ázsiai veres nadrág fénylik rajta,
Mutatja, hogy ő is véres magyar fajta.
Arany sarkantyúja peng karcsú csizmáján,
Hármóniás ütést tesz ezüst szablyáján.
Almásszürke csődör lovát táncoltatja,
Lejtős fordúlással kerengve ugratja.
Tűndöklő serényje játszik a szellővel,
Az arany szerszámra hányja gőges fővel.
Most büszkén rúgkapál, majd harsogva nyerít,
Orrán sebes szellőt fúvall és tekerít.
Ragyog hátán selyem posztóval vont nyereg,
Csótárján az arany meánder tekereg.
Merőn megűl rajta vitéz leventája,
Nem mozdúl semmije, csak a bokrétája,
Melynek kócsagtollból kötött szála között
Az arany boglárba a fény megütközött.
Csillámló pirossa nyusztos kalpagjának
Szégyeníti haját az ánglus dámának.
Barna szemőldöke s hollószín bajússza
Képének pirosló tejét büszkén ússza.
Bársonyszín hajai a széltől suhognak;
Reátekergődzött szárnyain lobognak.

Az ő arcáját is szerelem igézi,
De e szerelem is őbenne vitézi.
Ettől sem puhúl el egy magyar gavallér,
Szívében Vénus is, Bellóna is elfér.
E kettő ád néki kettős ékességet,
Felséges kellemet s kellemes felséget.
S amilyen volt Hektor, mikor fegyverbe állt,
S Andromakhéjától csókok között megvált,
Oly szerelmes vitéz a magyar gyermeke,
Ez a szép természet nagyságos remeke!


Elemzések

A vers az irodalomtudomány szempontjából számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Magyar irodalom:

- A vers a 18. századi magyar irodalomhoz tartozik, a felvilágosodás korszakában született.

- Csokonai Vitéz Mihály a magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb alakja, aki a magyar nyelvű irodalmat modernizálni kívánta.

- A versben megjelenik a nemzeti identitás erősítése, a magyar gavallér és a magyar mente dicsérete.

- Az alkotásban a tradicionális költői képek és formák mellett már kétsoros szövegek is megjelennek.

Nemzetközi irodalom:

- Az alkotásban megjelenik a romantikus irodalom hatása, például a hősiesség, a szerelem és a természet iránti tisztelet.

- A versben visszaköszönnek a lovagi mítosz és a különböző nemzeti hagyományok, például az Ázsiai veres nadrág, ami a magyar származást hangsúlyozza.

- Az angol költészet stílusjegyei is jelen vannak a versben, mint például az angol dáma és az ánglus dáma említése.

- A versben szerelem és háború kapcsolódik egymáshoz, amelyek olyan témák, amiket a világirodalom számos alkotásában feldolgoztak.

Összefoglalva, a vers irodalomtörténeti szempontból az 18. századi magyar felvilágosodás és a romantikus irodalom hatásait ötvözi, emellett sajátosan magyar elemeket is felvonultat.

A vers elején Csokonai Vitéz Mihály méltatja a magyar gavallérokat, akik szerinte a legszebbek a világon. Különösen hangsúlyozza a magyar dicsőségüket, amit a magyar ruházat és felszerelésük jelképez. Az öltözetükön elhelyezett arany paszamánt, veres nadrág és arany sarkantyú a magyar identitást és vérbeli magyarságukat szimbolizálják.

A versben megjelenik a skolasztikus nézet, hogy a magyar gavallérok méltóságukat és fenségüket a megjelenésükön és ékszereiken keresztül fejezik ki. Az arany szablya és arany meánderes nyereg az ő rangjukat és hatalmukat jelképezi. A lovas teljesítménye is hangsúlyt kap, mint ahogy az arany szerszámot is dicsérik, ami az erős és gyors lovat szimbolizálja.

Az utolsó részben a versben megjelenik a patrisztikus szemlélet, amely szerint a magyar gavallérok nem csak fizikai erővel, rangjukkal és ruházatukkal bírnak, hanem szerelemmel és érzelmekkel is telítettek. Az erős szerelmi érzelmek, mint ahogy Hektor szerelme Andromakhéhoz, a magyar gavallérokat is megkülönböztetetté teszi. Ezt a szerelmet azonban a magyar gavallérok ötvözik Bellóna harcias szellemével, ami a bátorságot és vitézséget jelképezi.

A bibliatudományt összefüggésben láthatjuk a versben azáltal, hogy a magyar gavallérok fenségét és méltóságát bibliai szimbólumok segítségével fejezi ki. A veres nadrágra és arany sarkantyúra utalva a vers burjánzó színekkel és évszaktól függetlenül dicséri a magyar gavallérok magasztos és egyedülálló szépségét, ami Isten adománya lehet.

Összességében a vers teológiai szempontból a magyar gavallérok dicsőségét, méltóságát és szépségét hangsúlyozza, ami a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjain keresztül is értelmezhető.

Az előzőleg említett vers, Csokonai Vitéz Mihály "A magyar gavallér" című műve, természettudományos szempontból nem tartalmaz direkt utalásokat vagy információkat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatban. Azonban a versben található természeti elemekhez és fogalmakhoz köthető néhány megfigyelés és észrevétel.

Az első szakaszban a gavallérok részletes leírása található, amely azt mutatja, hogy mennyire igényesek és részletgazdagon öltözködnek. Ez alapján megfigyelhetjük az emberi kreativitást és öltözködésre vonatkozó művészetet, ami a divat, a textíliák és az aranyozás terén zajlik. Ezek az elkészítési folyamatok, beleértve a posztók szövését, az arany paszamánt készítését és az arany sarkantyúkat, szablyákat és csizmákat, a manapság is folyó technológiai forradalomban résztvevő kézművesek és mérnökök munkáját jelképezik.

A második szakaszban a vers további természeti elemei találhatók, különösen a lovaslevente, a lovaglás és a szél. A szél szerepe jelzi a természettudományosak mint a meteorológia kapcsolódását. Továbbá megfigyelhetjük a ló és a lovas interakcióját, amelyek a biológia és a zoológia területein relevánsak lehetnek. Az is észrevehető, hogy a lovaslovente mozgásával kapcsolatosak az "arany serszám" díszítőelemek.

A vers harmadik és utolsó szakaszában a szerelem és a szerelem kétféle aspektusa kerül előtérbe, melyek ebben az esetben az emberi érzelmekre és pszichológiai folyamatokra vonatkoznak. Bár ez nem közvetlenül kapcsolódik a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez, de utal az emberi pszichológiára és annak összetettségére, amit a modern pszichológia kutatása általánosságban vizsgál.

Összességében tehát a vers leginkább az emberi kreativitásra (öltözködés), a biológiai és zoológiai területekre (lovaslovente) és az emberi pszichológiára (szerelem) utal, amelyek a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggő témák lehetnek. Azonban a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel való konkrét kapcsolat hiányzik a versből.