Mit nyájaskodsz, bánat, s akarod magadat
     Kedveltetni? nálam nem éred célodat.
Retteg engem a bú, s szomorúság kerűl,
     Még a mély bánat is én körűltem örűl.
Hagyjatok hát békét nekem, óh bánatok,
     Mert nálatok nélkűl mással múlathatok.
Bár igyekszel nyomni le, mély bánat árja,
     De nem, mert víg öröm a szívemet járja.
Bár igyék a balsors Erisnek borába.
     Mégis bé nem férhet múzsák táborába.
Múzsák zabolázzák minden dühösségét,
     S a bánat megtartja hozzájok hűségét.
Mert Pallás őrzi ezt egész erejével,
     Táplálja ezt Fébus kellemes tejével.
A múzsák táborát, bánat, meddig rontod,
     Bár kemény erődet egészen kiontod,
De nem árthatsz semmit, bármeddig próbálod,
     Az öröm csatáját, tudom, ki nem állod.
Bár szórja az átkot szomorúság szája,
     Ellene áll néki az öröm bástyája.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból elsősorban az emberi érzelmek és azok hatása a szervezetünkre, valamint a természettel való kapcsolat témájával foglalkozik. A mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozható két fő terület ezek közül: a neurologia és a pszichológia.

Az első sorokban a költő elutasítja a bánatot és a szomorúságot, és azt állítja, hogy ezeket nem engedi magához közel. Ez a neurobiológiai kutatásokkal is összhangban van, amelyek kimutatták, hogy az érzelmek szabályozásában és feldolgozásában a központi idegrendszerünknek és az agyunknak fontos szerepe van.

Ezután a versben a költő a búval szemben a "vig örömöt" említi, és azt állítja, hogy a szívét ez járja. Az érzések és az érzelmi válaszok összefüggése a boldogság, a pozitív hangulat és a jóllét kutatási területén vizsgálták. A boldogság neurokémiai alapjaira vonatkozó legújabb felfedezések szerint például a szerotonin nevű neurotranszmitter hatása játszik fontos szerepet.

A versben továbbá említést tesznek a múzsák táboráról. Ez a rész kapcsolódik a kreativitás és az inspiráció pszichológiájához. Az inspiráció és a kreatív folyamatok természettudományos kutatása a pszichológia területén történik, amelyek során a művészeknél és más kreatív embereknél megfigyelhető mentális folyamatokat elemeznek.

Összességében a vers az emberi érzelmeknek és a mentális folyamatoknak a természettudományos szempontjával foglalkozik. Emellett utal a neurologia és a pszichológia legújabb felfedezéseire, amelyek segítenek jobban megérteni a különböző érzések és hangulatok összetettségét.

A vers címe "A poétai felvidúlás", amely már eleve utal arra, hogy a költő számára a vidámság és öröm fontos. A versben a költő magára veszi a bánat elleni harcot, és azt állítja, hogy a bánat nem éri el célját nála, mert számára a vidámság és öröm a jellemző.

A bibliatudomány szempontjából a versben található párosítások és ellentétek használata érdekes lehet. A költő személyes tapasztalatait és érzéseit a Bibliában található jelképekkel és szimbólumokkal fejezi ki. A bánat és öröm, a rettegés és boldogság ellentétpárjai a Bibliában gyakran fordulnak elő, és az emberi életben is e két érzelem határozza meg egymást.

A patrisztika nézőpontjából a versben megfigyelhető a keresztény tanítás beteljesülése, vagyis a boldogság és öröm megtapasztalása a hitre való törekvés által. A költő a Múzsákat és a mitológiai alakokat használja arra, hogy kifejezze a hit és vidámság közötti kapcsolatot. A múzsák az irodalom és művészet istennői, és a költő számára a hit és öröm táplálja a kreativitását és inspirációját.

A skolasztika szempontjából a versben megfigyelhető a racionalitás és érzelem közötti feszültség. A költő a racionalitást képviselő Pallász Athénéval és az érzelmeket képviselő Fébusz (Apolló) istennel hozza kapcsolatba a bánat és öröm kérdését. A skolasztika az értelem és hit összhangját hirdette, és a versben figyelhető, hogy a költő számára a hit és öröm kapcsolata segít abban, hogy megtartsa a bánatot és vidámságot egységben.

Általánosságban megfogalmazva, a költő a bánat és vidámság ellentétéből kiindulva jut el a hit és öröm összefonódásához, és azt állítja, hogy a bánat nem képes férkőzni a múzsák és istenek táborába. A versben megfigyelhető, hogy a költő a poétikus és vallásos elemeket ötvözi, és a hit és öröm közötti kapcsolatot hangsúlyozza.

A vers Az poétai felvidúlás címet viseli, és a költő, Csokonai Vitéz Mihály alkotta. Az alábbiakban bemutatom a verset irodalomtudományi szempontból, és kitérek minden lehetséges összefüggésre mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers szerkezete és forma:

- Az vers rímes struktúrával rendelkezik, ahol minden második sor rímel. Ez hozzájárul a vers dallamosságához és ritmusához.
- Az versben a sorok jellemzően hasonló hosszúságúak és mértékűek. Ez szintén hozzájárul a vers ritmusához, és segít a vers olvashatóságában.
- A versben a magyar nyelvben jellemző módon használja a szavakat és a költői képeket, amelyek erősítik és kifejezőbbé teszik a vers üzenetét és hangulatát.

A téma és az üzenet:

- A vers fő témája a költői felvidítás és a bánattal való küzdelem.
- A költő azt fejezi ki, hogy nem hagyja magát legyőzni a bánattól és a szomorúságtól. A költő megveti a bánatot és kiáll az öröm mellett, amelyet a költői ihlet és a művészet nyújt számára.
- Az üzenet tanulsága, hogy a művészet és a költészet képesek legyőzni a szenvedést és a nehézségeket, és felvidítani és inspirálni az embereket a szomorúság és a csüggedés ellenére is.

Magyar irodalmi összefüggések:

- A vers stílusa és hangulata a korai magyar irodalomra utal, amelynek jellemzője a költői látomás és a lírai expresszió.
- Csokonai Vitéz Mihály a korabeli romantikus költészet egyik kiemelkedő alakja volt, és a versben megjelenő romantikus elemek és költői képek példák erre.
- A versben megjelenik a magyar forradalom és szabadságharc idején ismertté vált "Félagyelmezd" ihletettsége. Ez azt jelzi, hogy a költő elkötelezett volt a politikai és társadalmi események iránt.

Nemzetközi összefüggések:

- A versben megjelenő költői kegyelem és az isteni ihletettesség motívumai az antik görög irodalomban is megtalálhatóak.
- A vers üzenete és hangulata hasonlóságot mutat a romantikus költészet más nemzetközi alkotásaival, például a német Sturm und Drang mozgalommal.
- Az öröm és a szomorúság kontrasztja a középkori és reneszánsz irodalomban is megjelenik. A vers hangsúlyozza, hogy a szomorúság nem tud áthatolni az öröm és az alkotói hivatás erődítményein.

Ezen pontok összessége alapján megállapíthatjuk, hogy a Csokonai Vitéz Mihály által alkotott Az poétai felvidúlás vers irodalomtörténeti és művészeti szempontból jelentős alkotás a magyar irodalomban. Egyedi stílusa és üzenete nemcsak a magyar irodalom, hanem a világirodalom részeként is értelmezhető és elemzett lehetőségeket kínál.