Ah, midőn táromba látom
     Ezt a kedves könyvemet,
Egy leánykám s egy barátom
     Sorsa vérzi szívemet.

Mindenik jó volt erántam
     Az szerelmes, ez barát.
Óh be szívepedve szántam
     Fátumok gyászos sorát!

Egy barát és egy szerelmes
     Sínlik a rabláncokon:
Szállj le s enyhíts, óh kegyelmes
     Isten! e bús sorsokon!

Óh, ha még egyszer lehetne
     Látni lelkem angyalit!
Mert ki az, ki nem szeretne
     Egy jó barátot, s Lilit.


Elemzések

A vers első sorában találkozunk az "Ah" kiáltással, amely az érzelmeket fejezi ki. Ez a hangulat az egész versen végigkíséri, és a lírikus érzelmi megrendülését fejezi ki.

Az első két sorban a lírikus beszélő egy könyvről beszél, amelynek látása felkavarja az érzéseit. Ez a benyomás a magyar szépirodalomban is gyakori, a líra és a költészet erejét és hatását hangsúlyozza.

A második és harmadik versszakban a lírikus a könyvben található karakterekhez köti az érzéseit - egy leánykához és egy baráthoz. Ez a karakterek és sorsok bemutatása, illetve a személyes élmények megosztása a líra műfajához kapcsolódik.

A negyedik versszakban a lírikus felszólítást intéz Istenhez, hogy enyhítse az említett karakterek "bús sorsát". Ez a vallásos elem a térítő lírára utalhat, ahol Istenhez fordulnak a lírai szereplők segítségért.

Az utolsó versszakban a lírikus általános érvényű vágyát fejezi ki, hogy újra láthassa "a lelkem angyalát", vagyis egy jó barátot és egy szeretetteljes társat. Ez az általános emberi vágy a nemzetközi szépirodalomban is gyakran előfordul, és a barátság, szeretet fontosságát hangsúlyozza.

Összességében tehát a vers lírai hangvételű, a szeretet, barátság és vallásos elemek mellett az érzelmek és az egyéni élmények megjelenítésére törekszik. Ez a lírai műfaj alapvető elemeit tükrözi, és a magyar és nemzetközi szépirodalomban is gyakran előforduló motívumokat és hangulatokat öleli fel.

A vers természettudományos szempontból csak kevés információt tartalmaz, így nehéz pontosan azonosítani, hogy melyek azok a felfedezések, amelyekhez kapcsolódhat. Azonban néhány érdekes megfigyelést tehetünk.

A versben említett könyv tárolása és a tárgyak szeretete arra utalhat, hogy a modern technológiával kapcsolatos fejleményekkel állhat kapcsolatban. A könyv lehet elektronikus formában is, ami a digitális forradalom és az információs technológia jelenségeire utalhat.

A barátság és a szeretet témája szintén olyan örök emberi érzelmek, amelyek nem konkrét természettudományos felfedezésekhez kapcsolódnak, hanem az emberi pszichológiához és szociális kapcsolatokhoz.

A "Sínlik a rabláncokon" kifejezés utalhat az emberi kapcsolatok korlátozásaira vagy bármilyen típusú szorongásra, amelyek a modern társadalomban előfordulnak. Ezek a tapasztalatok az emberi pszichológiához és szociológiához kapcsolódnak.

Az "angyal" és "Lilit" kifejezések említése különböző vallási vagy mitológiai hagyományokra és hitrendszerekre utalhatnak, amelyek a természettudományok területén nem tartoznak a friss felfedezések közé.

Összességében tehát a versben kevés olyan elem található, amelyek egyértelműen a mai természettudományos felfedezésekkel hozhatók összefüggésbe. Inkább az emberi érzelmekre és kapcsolatokra, valamint a modern technológia hatásaira összpontosít.

A vers első sorában a költő arról számol be, hogy amikor könyvtárába néz, egy kedves könyvet lát. Majd pedig hozzáteszi, hogy ez a könyv szívét vérzi, mivel egy leánykájáról és barátjáról szóló sorsával konfrontálja. Ezután elmeséli, hogy mindkét személy jó volt iránta, az egyik szerelmes volt, a másik pedig barát. Azonban ő valahogy megérzi a sorsukat, és sajnálják őket a sorsuk bús sorai miatt.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető. A költő a sorsot emlegeti, ami arra utalhat, hogy hisz a sorsban vagy a sorsok mögötti okokban. Ez összekapcsolódhat a bibliai tanításokkal, ahol az emberi sorsot Isten akaratából fakadónak tartják.

A bibliai tanításokhoz való kapcsolódásra utal a következő sor is, ahol a költő Istenhez fordul kegyelemért, hogy enyhítse a barátja és a szerelme sorsát. Ez a vallásos kép arra utal, hogy a költőben hit él, hogy Isten képes megváltoztatni vagy enyhíteni az emberek sorsát.

A vers végén a költő említést tesz arról, hogy vágyik egy jó barátra és egy jó nőre, akit Lilit név alatt említ. Az Istenhittel és a vallással kapcsolatos képzetek kiegészülnek, mivel Lilit a keresztény hagyományban az ördöggel azonosítják, így ez az utolsó sor azt mutathatja, hogy a költő keresi a testi élvezeteket.

A verset a bibliatudomány szempontjából is meg lehet vizsgálni. Elemezhetjük a motívumokat, és nézhetjük, hogy milyen bibliai idézetek vagy történetek kapcsolódnak a vershez. Például a sors, az Istenhez fordulás és a jó barát iránti vágy mind olyan témák, amelyek a Bibliában is szerepelnek.

A patrisztika nézőpontjából a versben megtalálható vallásos témák, mint a sors, az Istenhez fordulás és a jó és rossz erények közötti különbség is érdekes lehet. A patrisztika korszakban az egyházi atyák sokat foglalkoztak ezekkel a témákkal és a vallási élet lényegével, így a vers kapcsolódhat azokhoz a gondolatokhoz és filozófiákhoz is.

A skolasztika nézőpontjából a versben megfogalmazott vallási témák és érzelmek analizálhatóak. A skolasztika korszakában a filozófusok és teológusok nagy figyelmet fordítottak a racionalitásra és a logikára, így a versben megjelenő érzelmi és vallási elemeket a skolasztika szemszögéből is értelmezhetjük és értékelhetjük.