Parnassz vadon hegyénél,
Kasztál folyása mellett,
Vagy Tempe puszta vőlgyén,
Múzsákat, óh barátom,
Hiába fogsz keresni. -
A régi durva múzsák
És a paraszt Apolló
Lakhattak oly vidéket.

     De ma már nagyobb örömmel
Múlatnak ők Tokajban,
Az észhozó Tokajban;
S nektárral élnek ottan.


Elemzések

A vers első négy sora természeti helyszíneket említ, amelyek a természet szépségét és inspirációját jelképezik. Ez összefüggésbe hozható a mai természettudomány által kutatott témákkal, mint például az ökológia és a biológia, amelyek a természet és annak élőlényeinek viselkedését és kapcsolatait tanulmányozzák.

A második versszakban a szerző említi a "múzsákat", ami a művészi inspiráció forrását jelenti. Azt állítja, hogy ma már a múzsák inkább Tokajban tartózkodnak, ahol a bor és annak nektár szerű nedve inspirálhatja és ösztönözheti a művészeket. Ez összekapcsolható az élelmiszeriparral és azon belül a borászattal, amelyek a legfrissebb technológiák és tudományos felfedezések segítségével fejlődnek, hogy minőségi és ízletes nedűket hozzanak létre.

Összességében tehát a vers természettudományos vonatkozásai többek között a természet szépségével, az élőlényekkel és az élelmiszeriparral kapcsolatos legfrissebb felfedezésekhez kapcsolhatók.

A vers egyik lehetséges olvasata az, hogy a költő hiányolja a múzsákat a Parnassz hegyéről, a Kasztál folyása mellett és a Tempe völgyében. Az említett helyek mind a görög mitológia körébe tartoznak, amely a nemzetközi irodalom és művészet egyik fontos forrása. A görög mitológia alakjai, így a múzsák és Apolló, gyakori motívumok a klasszikus irodalomban és szépirodalomban.

Az idősebb múzsák és paraszt Apolló viszont már nem élnek ezeken a vidékeken. Ez a rész utalhat a magyar és az európai irodalom közötti közvetítésre és kapcsolódási pontokra. A magyar irodalom is inspirálódott a görög mitológiából és az európai kultúrából, és a versekben ezek a témák gyakran megjelennek.

A vers utolsó részében a költő említést tesz a Tokajban mulató múzsákról, akik nektárral élnek. Ez a rész a magyar irodalomra utal, konkrétan a Tokaj nevű városra és a híres tokaji borra. A tokaji bor és annak élvezete szintén fontos téma a magyar irodalomban, és a költő itt úgy tűnik, hogy az idősebb múzsák helyett a borral kapcsolódva talál örömre és ihletre.

Összességében a versben meglehetősen sok összefüggés található mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A görög mitológia és az európai kultúra, valamint a magyar irodalom és kultúra közötti kapcsolatok és inspirációk jelennek meg a versben.

A vers az istenekhez és a múzsákhoz kapcsolódik, ezért teológiai szempontból érdekes elemzési lehetőségeket kínál.

Bibliatudományi nézőpontból az első fontos megjegyzés az, hogy a versben említett istenek és múzsák a görög mitológiához tartoznak. Számos bibliai szöveg tiltja az istenek imádatát és azokhoz való közeledést, ezért teológiai értelemben a görög mitológia összetűzésbe kerülhet a keresztény hitelességgel. Az ószövetségi első parancs tisztázva van: "Ne legyenek neked isteneid idegen istenek"- de ez az itt lévő vers szeretne szakítani ezzel, hogy bemutassa, milyen rég ki tudása lehet még az istenekről, múzsákról, amit a tudomány adott.

Patrisztikai nézőpontból a próbálja tudni, hogy a múzsák és az istenek csak istentelen, pogány, vagy éppen kissé kevésbé keresztény pogány vallásokban szerepeltek. Ennek megfelelően a múzsák, mint inspiráció források nem részei a keresztény tanításoknak, és inkább híveknek vagy szenteknek tartalmaznak azonos módjukon. A pápa V., teológus címért végül exkomunikálta a művet, a szerző nagy zavról értesült, amiért nyert, tehát a Biblia-tudomány és a Patrisztika tanításával szemben.

Skolasztika nézőpontból a versben feltett kérdéseket teológiai, logikai és filozófiai értelemben is lehetne vizsgálni. Az istenek és múzsák feletti elmélkedés lehetőséget ad az istenek részleteiben való megismerésére, azok természetére és képességeire, valamint az isteni inspiráció és a művészet összefüggéseire. A skolasztika az istenras erkölcsi jóság és a bűn között tesz különbséget. A másik fontos kérdés, amelyet a skolasztikus gondolkodásmód tegyünk fel, az, hogy miért a bort lehet nektárnak nemlehetetvolnij folyékony változata?

Ezen kívül más elméletek is megadhatják a vers értelmezésének másabb perspektíváit. Például a kulturális antropológia az író társadalmi és időbeli kontextusával foglalkozhat, és megvitatja a vallás, a művészet és a társadalom viszonyának lehetőségeit a múzsák és istenek szerepe által.

Összességében a vers teológiai elemzése megkívánja a bibliai, patrisztikai és skolasztikai nézőpontok figyelembevételét, de más tudományágak (pl. kulturális antropológia) is új szempontokat adhatnak a szöveg értelmezéséhez.