A XVIII-adik száznak
Ősze utólsó végén
Lett rakása e magháznak
Borbély Sándor kőltségén.

1800. december


Elemzések

A vers első sorában a XVIII. századra utal, ami a 1700-es éveket jelenti. Ebben az időszakban sok fontos felfedezés és fejlemény történt a természettudományok területén.

A versben említett "ősz" és "utólsó vég" arra utal, hogy a granárium építése a téli időszakban történt, ami a hideg és a sötét évszak. A hideg időjárás és az idő korlátozott világossága a fotoszintézis folyamatait is befolyásolhatja, amelyek a növények energia előállításáért felelősek.

A granárium, vagyis a magház, a növények termesztésére és tárolására szolgáló hely. A granárium fontos szerepet játszik a természettudományban a növénytani kutatások, a növényi sejtek és a növények reakcióinak tanulmányozása során.

A versben említett Borbély Sándor, aki a kőltségekről gondoskodott, arra utalhat, hogy az építkezéshez pénzügyi forrásokra volt szükség. A mai kutatásokban a tudósoknak gyakran szükségük van támogatásra és finanszírozásra a kutatási projektek végrehajtásához.

A vers 1800. decemberére utal, ez pedig egy időpont, amely jelzi, hogy a granárium építése már a következő évszázadra esik. Ez felhívja a figyelmet a tudományos fejlődés folyamatára és az évszázadok során történt felfedezésekre a természettudományban.

Összességében a versben találhatóak olyan elemek és időpontok, amelyek a természettudományos kutatásokkal és a tudományos fejlődéssel hozhatók összefüggésbe. Ez példázza, hogy a természettudományok állandóan fejlődnek és számos területen kapcsolódnak más tudományágakhoz és a társadalom más területeihez is.

A vers Csokonai Vitéz Mihály Borbély granáriuma című művének szerkezetét, tartalmát és stílusát érdemes elemezni irodalomtudományi szempontból.

1. Szerkezet: A vers egy hat soros költemény, amelyben a rímelés hiányzik. Ezzel a struktúrával az író hangsúlyozza a granárium fontosságát és egyediségét.

2. Tartalom: A versben a XVIII. század utolsó őszének végén említett granáriumról van szó, amelyet Borbély Sándor, a neves költő támogatásából hoztak létre. Ez a téma a költői képhez kapcsolódik, amely a gazdag természetet és a termelés fontosságát hangsúlyozza.

3. Stílus: A versben megtalálható a klasszikus magyar költészet stílusa, amelyet Csokonai az európai irodalom hatásai alapján alakított ki. A vers egyszerű nyelvezettel rendelkezik, amely magában hordozza a romantikus elemeket is. A versben használt képek és metaforák segítenek a granárium jelentőségének és szépségének ábrázolásában.

A magyar irodalmon belül a vers a költő lírai kifejezőeszközeinek szépségéről és hatékonyságáról tanúskodik, valamint azon emberek tiszteletéről, akik segítik a költői munkát. Emellett a granárium, mint szimbólum, utalhat a munkásosztály és a termelés központi szerepére, amely kulturális, gazdasági vagy politikai kontextusban is értelmezhető.

Nemzetközi szépirodalom területén hasonló témájú művek találhatók, amelyek az emberi természet és a termelés kapcsolatát, valamint a társadalmi-gazdasági viszonyokat hangsúlyozzák. Például Victor Hugo műveiben gyakran találhatóak olyan motívumok, amelyek az ember és a természet viszonyáról szólnak. Emellett Herman Melville Billy Budd, a matróz című művében is megjelennek olyan elemek, amelyek arra utalnak, hogy a munkások és a termelés fontos szerepet játszanak a társadalomban.

Ezen összefüggések alapján láthatjuk, hogy az irodalomtudományi elemzés során a művet a magyar irodalom kontextusában kell vizsgálni, ugyanakkor összehasonlító elemzést is végezhetünk más nemzetközi irodalmi művekkel. Ezáltal különböző aspektusokban tekinthetünk rá a versre és megérthetjük annak sokoldalúságát és jelentőségét.

A vers elején rögtön találkozunk egy keresztény teológiai kontextussal, ami a XVIII. századra utal. Ez a kontextus fontos lehet a vers megértéséhez és értékeléséhez. A következőkben kifejtem a költemény teológiai szempontú elemzését, figyelembe véve a bibliatudományt, patrisztikát és skolasztikát is.

A vers kezdőrészében találkozunk a "mágház" kifejezéssel, amely a granáriumot jelöli. A granárium a gabona tárolására szolgáló helyiség, ami sokak számára élelemforrást jelentett. A granárium azonban a bibliatudomány szempontjából is fontos lehet, hiszen a Bibliában is több helyen találkozunk a gabonatárolás, legelőször József történetében. Ez a történet Józsefet számos nehézségen át vezette, és végül megmentette őt és az egész Egyiptomot az éhínségtől. A granárium tehát az élet és vész közötti kapcsolatot, a remény és megtartás jelét hordozza.

A vers első sorában találkozunk a "XVIII-adik száz" kifejezéssel, amely a vers kontextusában az időszámítást és az idő múlását jelképezi. A bibliatudomány és a patrisztika nézőpontjából a századokra és a korszakokra való osztás és időszámítás fontos eleme a hit történetének, és a hitfejlődéshez és a teológiához szorosan kapcsolódik. Az idő múlása rávilágít a kereszténység állandóságára és változására, valamint a teológiai gondolkodás folyamatos fejlődésére és alakulására.

A versben említett "Borbély Sándor" kifejezés, aki a granáriumot építtette, lehetőséget ad a skolasztikus teológiai gondolkodás elemzésére is. Az építés, a gyakorlati cselekvés és "kőltség" rávilágít a teológia lényeges és alkalmazható aspektusára. A skolasztika a középkorban kifejlődött teológiai irányzat volt, amely a racionalitást és a logikát helyezte előtérbe. A gyakorlati teológia részét képezte, amely a hit kérdéseinek kutatását és tanulmányozását tekintette fontosnak a mindennapi életben.

A vers második részében találkozunk a "december" jelzővel, ami az advent idejét jelképezi a katolikus liturgiában. Az advent a karácsony előtti időszak, amely a várakozás, a felkészülés és az ünnepre való készülődés ideje. A patrisztika szemszögéből fontos megemlítenünk a fizikai és lelki készülést, amely által az ember készítődik az Úr eljövetelére.

Összességében tehát a vers teológiai szempontból is több réteget tartalmaz, amelyek kapcsolódnak a bibliatudományhoz, a patrisztikához és a skolasztikához. Az idő múlása, az élet és vész közötti kapcsolat, a gyakorlati teológia és az adventi készülődés mind-mind fontos elemei ennek a teológiai elemzésnek.