Csokonai Vitéz Mihály Erdődi Lajoshoz című vers irodalomtudományi szempontból vizsgálva, érdemes megemlíteni a következő összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban:
1. Témaválasztás: A vers az egyik költő azonos korabeli költőtársához szól, ami a költői kapcsolatokat és a lírai személyességet jelzi. Ez a lírai interakció és a barátság motívuma megtalálható más költőknél, például Arany János és Petőfi Sándor levelezésében is.
2. Rímképletek és verselés: A vers hagyományos rímképleteket használ, ami a korabeli magyar költészet stílusára utal. Ez a hagyományos verselési forma jellemző volt például Ady Endre költeményeiben is, amelyek szintén azonosították magukat az irodalmi hagyományokkal.
3. Költői nyelv és stílus: Csokonai a versben egyszerre használja az egyszerűbb, hétköznapi nyelvet (pl. "uzsonna") és a magasztosabb, lírai nyelvezetet (pl. "hírlátó lant"), ami a költő saját stílusára jellemző. Ez a kettősség szerepel más magyar költők műveiben is, mint például Arany Jánosnál, aki egyaránt alkalmazta a népies és az irodalmiasabb nyelvezetet.
4. Népköltészeti hatások: A versben megjelenik a népköltészeti motívum, pl. a borostyán és a Két Vay nevének említése. A népköltészeti elemek és hagyományok használata jellemző volt a romantikus költőkre, mint például Ady Endre és Kosztolányi Dezső is, akik magukba foglalták és feldolgozták a népköltészeti hagyományokat.
5. Hatások a nemzetközi irodalomból: A versben megjelenik a költői ambíció és a nagyszerű költők tisztelete, ami hasonló a romantikus költők motivációihoz, például William Wordsworth és Lord Byron műveiben is. Az elismerés és a tisztelet fontos motívum a nemzetközi költészeti hagyományokban is.
6. Szerelem motívum: A versben megjelenik a szerelemhez kapcsolódó motívum, amely a lírai költészet egyik alappillére. Ez a motívum szintén megtalálható más költők műveiben, például Radnóti Miklós és Sappho verseiben is.