Óh, Lilla! Lilla! halld meg
     Kellő hatalmadat.
S mely'k isten adta, valld meg,
     Íly bájos ajkadat?

Midőn te mátkatályúl
     Egy csókot adsz nekem:
Szívem merőn elájúl,
     Elhallgat énekem.

Szácskád magára nyitja
     A szájat és szemet,
A mennybe andalítja
     Nektárja lelkemet.

Ajkad virági szebbek,
     Mint rózsa bíbora,
És csókid édesebbek,
     Mint a Tokaj bora.