A hatalmas szerelemnek
     Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
     Gyönyörű kis tulipánt!

Szemeid szép ragyogása
     Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
     Sok ezer gondot elűz.

Teljesítsd angyali szókkal,
     Szeretőd amire kért:
Ezer ambrózia csókkal
     Fizetek válaszodért.


Stílusok

Űzd ki szívem izzó lángját,
Drága, édes tulipánt!
Égnek szép szemeid fényei,
Gyógyító harmatozásod.

Szavaidtól függ életem,
Szerelmemet kérlek, add meg!
Ezer csókkal fizetek érte,
Mint az isteni ambroszia.

A kérlelés gonddal van terhes,
Átírom én Csokonainak,
A szerelem lángja leb10es,
Tóth Árpáddá válik annak.

A tűz búzát nem sokítja,
A tulipán simán cifrázza,
Zeng az üres tér az éljén,
Mint Tóth versét nullázza.

A szemek fényét lombolja,
A hajnalok vékony fénye,
A száj harmatot lehel,
Súlya alatt a vers sült tészta szégyene.

Az angyal szavak üljön át,
S szerelmet kérük szótól,
Sok ezer csók, melyben vágy száll,
Adja meg ezt az álmodó.

Aj, végül is Tóth összeszedi,
Sok ezer új sortököt.
Lényegét a versnak feladja,
Csokonai üres fohászát méltón melengeti.


Elemzések

A vers tartalma és képek alapján nehéz pontosan azonosítani, hogy melyik természettudományos felfedezésekkel lehet összefüggésbe hozni. Azonban a következő elemek megemlíthetők:

1. "Hatalmas szerelemnek megemésztő tüze" - Itt a tűz metaforával jellemzik a szerelem intenzitását. A modern tudományban a tűzhez kapcsolódó legfrissebb felfedezés a plazmaágyúk, amelyek hatalmas hőt és energiát bocsátanak ki.

2. "Gyönyörű kis tulipánt" - A tulipán a növényvilág része, és a modern növénykutatás számos felfedezést tett az életciklus és a genetika terén, amelyek segítettek a növényekért való jobb megértésben és módosításban.

3. "Eleven hajnali tűz" - Az élő organizmusok, különösen az emlősök és más állatok, biolumineszcenciája fontos kutatási területté vált a modern biológia számára. Egyes állatok képesek fénykibocsátásra, amely lehetőséget teremt a kommunikációra, védelemre vagy morehsetikai funkcióra.

4. "Ezer ambrózia csókkal fizetek válaszodért" - Az "ambrózia" görög mitológiai természetű édességként jelenhet meg, de a mai természettudomány legfrissebb felfedezései nem hozhatók összefüggésbe vele.

Összességében a versben a szerelemről, az érzelmekről és a természeti képek megjelennek, de a mai természettudománynak csak néhány elemével lehet összekapcsolni. Mivel a vers régebben íródott, a tudományos felfedezések nagyobb része nem köthető közvetlenül a vershez.

A vers első sorában található "A hatalmas szerelemnek" kifejezés teológiai szempontból a szeretet isteni természetét sugallja. A szerelem egy hatalmas erő, melynek tüze megemészthetővé válik, ami arra utal, hogy az isteni szeretet mindent eláraszt és áthat. Ebben a kontextusban a szeretet Isten irántunk való szeretetét és jelenlétét jelképezi.

Az "írja sebemnek" kifejezés a szenvedés, a sebek és a gyógyulás motívumára utal. A keresztény teológiában Jézus Krisztus sebei viselik az emberiség bűneinek következményeit, így az írással megemlített sebek lehetnek a bűneinkkel való kapcsolatunk jelképei. A szerző ezen a seben keresztül kapcsolatot keres a szerelemben, és a gyönyörű kis tulipánnal szemlélteti ezt a kapcsolatot.

A második versszakban a "szemeid szép ragyogása" kifejezés az isteni jelenlét csodálatára utal. Az isteni ragyogás az ember számára életet adó tűz, mely elűzi a gondokat és ajándékot jelent. Az "ajakid harmatozása" szintén az isteni jelenlétet jelképezi, mely frissességet és megnyugvást nyújt a szerzőnek. Ezzel a képekkel a szerző kiemeli az isteni kegyelmet és szeretetet.

A harmadik versszakban a szerző arra kéri szerelmét, hogy mondjon neki angyali szavakat. Az angyali szókkal az isteni üzeneteket és tanításokat jelenthetjük, amelyek inspirációt és vezetést nyújthatnak az ember számára. A szerető az isteni szeretet és kegyelem közvetítője lehet, és a szerző által fizetett ezer ambrózia csók lehet az isteni válaszra történő válaszként értelmezhető.

A vers tehát a szeretet és az isteni jelenlét keresésének emlékeztetője lehet, valamint a szentírással kapcsolatos kapcsolatára utal. A bibliatudomány nézőpontjából az isteni üzenet és tanítás jelenlétét és hatását lehetne vizsgálni. A patrisztika nézőpontjából az isteni szeretet és kegyelem hatását és az ember válaszát lehetne elemezni. A skolasztika nézőpontjából a hit és értelem összefüggéseit lehetne felderíteni a vers tükrében.

A vers a 18. századi magyar költészet legnagyobb alakjához, Csokonai Vitéz Mihályhoz kapcsolódik, aki a kor neves romantikus költője volt. Az alábbi elemzés során a vers szerkezetét, stílusjegyeit, tematikai elemeket, valamint az esetleges nemzetközi irodalmi összefüggéseket vizsgáljuk.

A verse alapvetően egy rövid, háromversszakos alkotás, amelyben Csokonai Vitéz Mihály egy kérelem formájában könyörög a szeretett hölgyéhez, hogy teljesítse vágyait. A vers felépítése egyszerű, játékos és könnyen befogadható. Az első versszakban a szerelmet az emésztő tűzzel állítja szembe, amely eképpen fájdalmat okoz számára. Ezt követi a második versszak, amelyben a szeretett hölgy szépségét és hatását írja le a költő. Az utolsó versszakban pedig azt kéri a hölgytől, hogy teljesítse vágyait és csókkal jutalmazza válaszát.

Stilisztikailag a vers rímes struktúrájával és ritmusával tűnik ki. Az AABB rímképlettel a költő szándékosan szeretne egységet teremteni a verse sorai között. A ritmus változatos, váltakozik a hosszabb és rövidebb sorok között, ami lendületet ad a szövegnek.

A tematikai elemek közül kiemelkedik a szerelem motívuma. A költő szenvedést tapasztal a hatalmas szerelemtől, amely egyszerre fájdalmat okoz és gyönyörűséget ígér. A versben megjelenik a magáról való lemondás és a kiszolgáltatottság érzése is, amelyek a romantikus költészet jellegzetes témái voltak.

Nemzetközi szempontból is megfigyelhetőek összefüggések a versben. A szerelmi vallomások, könyörgések, a természeti képek használata és az érzelmek intenzitása olyan elemek, amelyeket a romantikus irodalom más országokban is gyakran használtak. Példaként megemlíthetőek az angolszász romantikus költők, mint William Wordsworth vagy Lord Byron, akik ugyancsak szépészeti képeikkel és intenzív érzelmekkel ábrázolták a szerelem és a természet kapcsolatát.

Összességében tehát a Tartózkodó kérelem című Csokonai Vitéz Mihály vers egyszerű és közérthető szerkezetével, rímes struktúrájával és intenzív érzelmi töltetével emelkedik ki. A romantikus irodalom jegyeit viseli, amely nemcsak a magyar, de a nemzetközi irodalom terén is megtalálhatóak.