E világon ha ütsz tanyát,
hétszer szűljön meg az anyád!
Egyszer szűljön égő házban,
egyszer jeges áradásban,
egyszer bolondok házában,
egyszer hajló, szép búzában,
egyszer kongó kolostorban,
egyszer disznók közt az ólban.
Fölsír a hat, de mire mégy?
A hetedik te magad légy!

Ellenség ha elődbe áll,
hét legyen, kit előtalál.
Egy, ki kezdi szabad napját,
egy, ki végzi szolgálatját,
egy, ki népet ingyen oktat,
egy, kit úszni vízbe dobtak,
egy, ki magva erdőségnek,
egy, kit őse bőgve védett,
csellel, gánccsal mind nem elég, -
a hetedik te magad légy!

Szerető után ha járnál,
hét legyen, ki lány után jár.
Egy, ki szivet ad szaváért,
egy, ki megfizet magáért,
egy, ki a merengőt adja,
egy, ki a szoknyát kutatja,
egy, ki tudja, hol a kapocs,
egy, ki kendőcskére tapos, -
dongják körül, mint húst a légy!
A hetedik te magad légy.

Ha költenél s van rá költség,
azt a verset heten költsék.
Egy, ki márványból rak falut,
egy, ki mikor szűlték, aludt,
egy, ki eget mér és bólint,
egy, kit a szó nevén szólít,
egy, ki lelkét üti nyélbe,
egy, ki patkányt boncol élve.
Kettő vitéz és tudós négy, -
a hetedik te magad légy.

S ha mindez volt, ahogy írva,
hét emberként szállj a sírba.
Egy, kit tejes kebel ringat,
egy, ki kemény mell után kap,
egy, ki elvet üres edényt,
egy, ki győzni segít szegényt,
egy, ki dolgozik bomolva,
egy, aki csak néz a Holdra:
Világ sírköve alatt mégy!
A hetedik te magad légy.

1932


Stílusok

E világon, ha jársz tájakon,
hét legyen, ki előtted álljon!
Egy, ki szól, és csodában gyúl,
egy, ki mélybe taszít kegyetlenül,
egy, ki zavart kútba ront,
egy, ki álommal keveri mont,
egy, kit senki sem lát és érez,
egy, aki bölcs, de mindig fél.
Hét legyen, ki veled szerezz!
A hetedik te magad légy!

Támadók közelítenek,
hét legyen, kit eltalálnak.
Egy, ki fegyverrel kerül harcba,
egy, ki ért pályát és vállat,
egy, ki ingyen ad erőt,
egy, kit megtagadnak az éjek,
egy, ki magányban született,
egy, kit testén sebek nem széleznek.
Csellel, taktikával ellene semmi sem tehet!
A hetedik te magad légy!

Szerelmes lélek téged választ,
hét legyen, ki érted fárad.
Egy, ki szívdobbanással ostromol,
egy, ki adni tud és gondoskodik,
egy, ki lelki társ a mélyben,
egy, ki apró örömöket keres,
egy, aki a vágyak között kalandoz,
egy, ki a csók után sóvárog.
Tapsolva ünnepelnek, mint a király,
a hetedik te magad légy!

Ha költészetbe beleszállnál,
hét legyen, ki veled szavakat fektet.
Egy, ki márvánnyal épít várat,
egy, ki közben mélyen alszik,
egy, ki a szemekben a bolygatást látja,
egy, ki a szónak erejét érzi,
egy, ki belső lelkét kiáltja,
egy, ki élő patkányt nem sajnál.
Kettő lovag és négy tudós,
a hetedik te magad légy!

S ha mindez beteljesült, ahogy írva,
hetedikként térj az örök álomba.
Egy, ki himbálózó kebelben ringat,
egy, ki kemény mellt titokban hozzád présel,
egy, ki az üres poharat felkapja,
egy, ki a szegényt segíti a győzelemig,
egy, ki rombolva dolgozik,
egy, aki a Holdra bámul.
Sírföldön járva végső lépéseid,
a hetedik te magad légy.

1932

József Attila A HETEDIK (Vörösmarty Mihály stílusában)

E világban üssz tanyát néked,
hétszer zengjen anyád éned!
Egyszer égjen tűzben lakásod,
egyszer jeges áradásban fázzod,
egyszer veszíts főnem vagyontod,
egyszer búza a mezők tábládon,
egyszer a kolostorok tornyacson,
egyszer sertések közt az ólban.
Fölsikolt hét, de merre mégy?
A hetedik te magad legyél!

Ellenség ha jön elődbe,
hét legyen, kire van szem ködbe.
Egy, ki kezdi új napját,
egy, ki végzi nehéz szolgálatját,
egy, ki tanít ingyen népet,
egy, kit az árban elmerülve léptet,
egy, ki a sötétben erdőt talál,
egy, kivel feltámad ős hangja,
gonoszsággal mind nem elég,
a hetedik te magad legyél!

Szerető után ha jársz szíveddel,
hét legyen, ki utána jár érzékeddel.
Egy, ki szivet ad szaváért,
egy, ki magáért fizet,
egy, ki keresi a fáradt szépet,
egy, ki a szoknyát keresi,
egy, ki megtalálja a kapcsot,
egy, ki a kendőt tapossa,
számon kérjenek, mint a légy.
A hetedik te magad legyél!

Ha költesz s van rá módod,
hét emberen szóljon a versed.
Egy, ki mészarccal készít falat,
egy, ki a születést álomba ringat,
egy, ki megméri az eget és bólint,
egy, ki igaz szóval szólít,
egy, ki lelkét adja nékve,
egy, ki patkányt bolondít éleszkedve.
Két hős és négy bölcs bizony,
a hetedik te magad legyél!

És ha mindez történt, ahogy írom,
hét emberként ereszkedj sírba.
Egy, ki gyermekkorát anyjának melengeté,
egy, ki kemény mellre talált,
egy, ki megüriti az üres poharat,
egy, ki a szegény boldogulására tör,
egy, ki rombolva dolgozik,
egy, ki a Holdnak bámulva néz,
a világ síroda hantod alatt békésen nyugszik,
a hetedik te magad legyél.

1932


Elemzések

A versben nem találhatók konkrét utalások a mai természettudományos felfedezésekre vagy eredményekre. Azonban az alábbiakban felsorolok néhány témát vagy területet, amelyeket a mai természettudomány legfrissebb eredményei kapcsolatba hozhatnak a vers soraiival.

1. Ökológia és klímaváltozás: Az 'égető ház', 'jeges áradás', 'hajló, szép búza', 'úszni vízbe dobtak' utalások a természeti katasztrófákra, amelyek az éghajlatváltozás és a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak és intenzívebbek lehetnek.

2. Genetika és öröklődés: Az 'egy kit őse bőgve védett', 'egy ki kezdi szabad napját', 'egy ki végzi szolgálatját' sorok utalhatnak az öröklött tulajdonságokra és viselkedésre, amelyeket a genetika és az öröklődés tudománya kutat.

3. Pszichológia és viselkedéstudomány: A 'bolondok háza', 'csellel, gánccsal mind nem elég' sorok a pszichológia vagy a viselkedéstudomány területével kapcsolatos emberi viselkedést vagy reakciókat jeleníthetik meg.

4. Fizika: Az 'egy, ki magva erdőségnek', 'egy, ki a merengőt adja', 'egy, ki patkányt boncol élve' sorok valamilyen fizikai vagy tudományos kutatással kapcsolatos tevékenységre utalhatnak.

5. Orvostudomány és biológia: Az 'egy, ki dolgozik bomolva', 'egy, ki a szó nevén szólít', 'egy, ki lelkét üti nyélbe' sorok az orvostudomány vagy a biológia területén végzett munkára, betegségekre vagy az emberi test működésére vonatkozhatnak.

Fontos kiemelni, hogy ezek az összefüggések csak találgatások, és nem feltétlenül a vers eredeti szándékát tükrözik. A költő valószínűleg nem a természettudományos felfedezéseket tükrözte tudatosan a versében, hanem általánosságban az élet sokféleségére és az emberi létfeltételekre utalt.

A vers teológiai szempontból többféle értelmezést hordozhat.

Az egyik megközelítés szerint a hetesség számával kapcsolatosan a teremtéstörténet bibliai motívumai hozhatóak összefüggésbe. Az első versszakban az anyának hetedik szüléséről van szó, amelyben különböző környezetek jelentik meg az emberi tapasztalatokat: az égő ház, a jeges áradás, a bolondok háza, a termékeny földből való kenyér, a kolostor, és az állattartás. Ezek az élethelyzetek a teremtéstörténet különböző szakaszaival kapcsolatban értelmezhetőek: a pusztulás (az ősiség megszakadása), a vízözön (az újrakezdés lehetősége), a Bábel tornya (az emberi ambíció korlátai), az élet szépsége (a teremtés jóindulatú volta), az isteni ország elérése (az önmegismerés és tökéletesség iránti vágy), és az állatok világának tagjaként való létezés (a természethez való kapcsolódás fontossága). A vers utolsó soraiban a hetesség azt jelenti, hogy az embernek magának kell megvalósítania mindezeket a tapasztalatokat és helyzeteket. Az embernek tehát a teremtésben rejlő lehetőségek és feladatok megvalósítására kell törekednie.

Egy másik megközelítés szerint a hetesség bibliai eredetű szimbólum, amely az isten számával áll összefüggésben. A hetedik napon az isten nyugalmat tartott, azaz megpihent a teremtés folyamától. A versben szereplő különböző élethelyzetek és személyiségek azt jelképezhetik, hogy az embernek hét különböző szerepet és feladatot kell betöltenie az életben. Az első versszakban az életkörülményeket (pl. égő ház, jeges áradás) és helyzeteket (pl. bolondok háza) állítja párhuzamba, amelyekkel az ember találkozhat az élet során. Ezek a helyzetek a próbák, amelyeken keresztül az embernek át kell esnie, hogy érettebbé váljon. A vers többi részében szereplő helyzetek és személyek a különböző élethelyzetekre adott válaszokat és reakciókat jelképezik. A hetedik személy, azaz az ember pedig azt szimbolizálja, hogy az embernek az élet különböző szerepeit és feladatait, valamint a különböző helyzetek közötti összefüggéseket meg kell értenie és helyesen kell kezelnie.

A versben felbukkanó szerepek és helyzetek összefüggéseinek megértése szempontjából fontosak lehetnek a patrisztika és skolasztika teológiai nézőpontjai is. A patrisztikus teológia a korai keresztény gondolkodást jelenti, amelyben sokszor allegorikus értelmezési módszereket alkalmaztak a bibliai szövegekre. A versben szereplő helyzetek és személyek tehát az allegorikus értelmezés szempontjából különböző teológiai fogalmakat és eszméket hordozhatnak, amelyek megértését a patrisztikus teológiai hagyomány segíthet.

A skolasztika teológia pedig a középkori teológiai gondolkodást jelenti, amelyben a filozófiai és tudományos gondolkodás is fontos szerepet játszott. A skolasztikus teológia a racionalitás és a rendszerszemlélet felépítését tartotta fontosnak. A versben szereplő szerepek és helyzetek megértése tehát a skolasztikus gondolkodásban a teológia és a filozófia egységének szemléltetésére szolgálhatnak, valamint a rendszerszemlélet alkalmazására ösztönözhetik az értelmezőt.

Összességében tehát a vers teológiai szempontból számos értelmezésmódot és összefüggést hordozhat, amelyek segíthetnek a szöveg mélyebb megértésében. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaival való összekapcsolás segíthet a szöveg gazdagabb jelentéstartományainak feltárásában.

A vers egy szenvedélyes és erős mondanivalót közvetít József Attila sajátos stílusában. Az alábbiakban végigvezetem a verse különböző összefüggéseit mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

A vers formailag négy strofikus felépítéssel rendelkezik, melyekben a különböző összefüggéseket bemutatja. Az egyes szakaszokban ismétlődnek a határozott témák és képek, így a vers egységessé válik. Ez a strukturális kezdettől fogva megszólítja az olvasót és folyamatosan fenntartja a figyelmét az elbeszélés során.

A versben megjelenik a szimbolizmus is. Az anya szerepe például az első szakaszban ismertetett helyzetekben jelképezheti az emberi élet megtapasztalását különböző árnyalatokban és állapotokban. Az egyes helyzetek metaforiák, amelyek több értelmezést is hordoznak magukban.

A versek végső soron a sorsról és a végzet hatalmáról szólnak. József Attila egy személyes és mindenki számára releváns tételt hozott be a versbe. Üzenete az, hogy függetlenül attól, hogy milyen körülmények között vagyunk, mi magunk választhatjuk meg a saját utunkat és a sorsunkat.

A versben megjelenő szereplők és helyzetek számos különböző kultúrában ismerősek lehetnek. A kolostor, az áradás, az anyai szerep mind olyan elemek, amelyek az emberi tapasztalat sokféleségét tükrözik. Emellett a vers általános és univerzális érvényű üzenete miatt máshol is könnyen azonosítható.

A vers nyelvezete szemléletes és erős szóképeken alapul. A képi nyelvezet szintén olyan elem, amely más kultúrákban is felmerül, és a látványos és impresszív hatás miatt fontos elem a szépirodalomban.

Összességében József Attila "A hetedik" választékosan megírt, erős kontrasztokra és képekre épülő vers. Az általános és személyes elemek továbbá a vers formális struktúrája miatt a szépirodalom sok területén alkalmazható és hatásos lehet.