A csorda megjött. Vén, rokkant kapukba
piros leányzók állnak illeteg.
Várják az egyetlenke tehenet.
Friss széna barnul már a jászolukba.

Hozza adóját, sok zsíros tejet.
Dús tőgye duzzadt, nagy szemére zúgva
bögölyhad-köd telepszik. Lába durva.
Fődísze rossz kolomp korcs szarv helyett.

Bőgve megáll szokott-kopott helyén.
Most megfejik - a gyér fűből bő tej lett
s tejét nyugodtan adja le szegény.

Lustán csámcsog jó-régi jászla mellett.
Öreg jámbor bolond, de jó tehén -
tavaly is, most is drága borjat ellett.

1922. júl. - aug. / 1934


Elemzések

A vers teológiai elemzéséhez figyelembe kell vennünk a vers hátterében álló keresztény vallási szempontokat. A József Attila "A jámbor tehén" című verse az emberi élet és az isteni gondviselés kapcsolatát mutatja be a tehén szimbolikus ábrázolásán keresztül.

A bibliatudomány szempontjából a tehén az áldást és a bőséget jelenti. Az ószövetségi időkben a tehenet gyakran használták áldozati állatnak, a tehén tehát az emberi kapcsolatot az istennel szimbolizálja. A versben is láthatjuk, hogy a tehén áldásokat hoz a csordájának, sok zsíros tejet termel, ami a gazdagságot és az egészséget jelképezi.

A patrisztikus célállapot szempontjából a tehén az alázat és a szerénység szimbóluma. Az öreg jámbor tehén jelleme is éppen ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik. Az alázat és a szerénység fontos értékek a keresztény etikában, ezért a tehén ábrázolása megjeleníti ezeket az értékeket.

A skolasztikus teológia nézőpontjából a tehén az isteni gondviselés munkáját szimbolizálja a világban. A tehén aktívan hozzájárul a csorda élelmezéséhez, a tejtermelésével és a borjaival. Ez az isteni gondviselés jele, amely a tehén közreműködésével valósul meg. A tehén tehát a teremtésben betöltött szerepet és a teremtett világban való közreműködést jelképezi.

Ezenkívül a versben megjelenik a tehén idős és rokkant megjelenése, amely az emberi vergődés és a múló idő szimbóluma lehet. Az öreg jámbor tehén továbbra is hű marad a feladatához és szolgálja a csordát, jelezve ezzel a hűséget, a tartósságot és az állhatatosságot.

A versben tehát a tehén a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjából is értelmezhető. Az öreg jámbor tehén szimbolikus alakja az isteni gondviselésnek, az áldásnak, az alázatnak és a múló időnek. A versekben gyakran megjelenik az életben rejlő vallási és filozófiai értékek kifejezése, és az "A jámbor tehén" nem kivétel.

A Jámbor Tehén című versben József Attila természettel kapcsolatos elemeket is alkalmaz, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

A vers elején a vén, rokkant kapukba állt piros leányzók, akik az egyetlen tehenet várják. Ez a rész a modern mezőgazdasággal és az állattenyésztéssel kapcsolatos fejleményekre utalhat. Ma már sok helyen olyan technológiákat alkalmaznak az állattenyésztésben, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb termelést és a nyomonkövetést.

A versben említett széna barnulása, valamint a jászolban található friss széna arra utal, hogy a versek időszakában az élelmiszertermelésben az állatok táplálkozására is nagy gondot fordítottak. Ma a mezőgazdaságban a takarmányok összetételére és hatékonyságára is nagyon sok kutatás történik, hogy az állatok megfelelő táplálkozása garantált legyen.

A versben a tehénnek sok zsíros tejét kell adnia. Ez arra utal, hogy az állattenyésztésben a tejtermelés hatékonyságára is nagy hangsúlyt fektettek. A modern technikák, genetika és táplálkozási módszerek lehetővé teszik, hogy az állatok több tejet termeljenek, mint korábban.

A versben említett duzzadt tőgy és a bögölyhad-köd telepszik az állat testén arra utal, hogy az állattenyésztésben a bögölyök és más kártevők elleni védekezés is fontos szerepet játszik. A modern agráriparban olyan technológiák állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a kártevők hatékony és környezetbarát irtását.

A versben említett kolomp és a korcs szarv helyett a tehén fődíszének arra utal, hogy a tehén fajtája, tulajdonságai és megjelenése is nagy jelentőséggel bírnak az állattenyésztésben. A modern technológia lehetővé teszi, hogy az állatok tulajdonságait genetikailag manipulálják és kiválasszák a legmegfelelőbb tulajdonságokkal rendelkező egyedeket a tenyésztés folyamatában.

A versben a tehén megáll és megfejik. Ez arra utal, hogy az állattenyésztésben a fejési technikák és eszközök is fejlődtek az idők során. Ma már olyan modern fejőberendezések állnak rendelkezésre, amelyek hatékonyabban és kényelmesebben teszik lehetővé a fejést.

Összességében a vers több olyan elemet is tartalmaz, amelyek kapcsolatba hozhatók a modern természettudomány felfedezéseivel és fejleményeivel az állattenyésztés területén. A modern mezőgazdasági technikák, táplálkozás, genetika, kártevőirtás és egyéb fejlesztések mind a hatékonyabb és fenntarthatóbb termelést célozzák, ami a versben bemutatott tehén esetében is fontos szerepet játszik.

A vers elemzése irodalomtudományi szempontból számos lehetséges összefüggést és jelentéstárst felvethet. Az alábbiakban néhány fontos összefüggést és jellemzőt említek mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén.

- A vers szerkezete és formája:

A vers egy négy strofás költemény, amelyben minden strófa négy sorból áll. Az első strófa az idősebb tehén megjelenését és várakozását mutatja be, még a második strófában a tehén fizikai jellemzőire és díszeire térünk rá. A harmadik strófa részletesebb információkat ad a tehén állapotáról és cselekedeteiről, a negyedik strófa pedig az eltelő időről és a tehén termékenységéről szól.

- A tehén szimbolikus jelentése:

A tehén szimbolikus jelentése igen gazdag lehetőségeket kínál az elemzés számára mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén. Általában az állatok elsődleges szimbolikus jelentése a termékenység, az anyaság és a természet szoros kapcsolata. A tehén ezeket a jelentéseket a leginkább képviseli, hiszen a tehenek tejükkel táplálják és gondoskodnak az utódokról.

- József Attila stílusa:

József Attila egyik legfontosabb és legismertebb magyar költő, akinek stílusa az expresszív lírai költészet jellemzőit hordozza. A versben is megtalálható a költő sajátos hangvétele, az elnyomott érzelmek, a lázadás és az emberi szenvedés témái. A tehén megjelenése és jellemzése egy szimbolikus kifejezése az elnyomottak helyzetének és a túlélésért való küzdelemnek.

- A természeti motívumok és a környezet:

A versben említett természeti motívumok, mint például a széna, a jászol és a gyér fű, jelentőséggel bírnak az elemzés szempontjából. Ezek a motívumok a természet központi szerepét hangsúlyozzák, és a tehén által kapott táplálék, illetve a termékenységét jelképezik.

- A költemény történeti és társadalmi kontextusa:

A verset 1934-ben József Attila ismert magyar költő írta. A 20. század elején Magyarországon jelentős társadalmi és politikai változások zajlottak, és ezek a változások is befolyásolhatták a költő hangvételét és témaválasztását. A tehén, mint az elnyomottak szimbóluma, lehet arra utal, hogy a költő kritikát fogalmaz meg a korszak társadalmi-politikai rendszerével szemben.

A nemzetközi szépirodalomban is számos párhuzam és összefüggés található a tehén szimbólumával kapcsolatban, például William Blake angol költő "The Tyger" című versében a tigrist használja a tehén ellentéteként, a jósággal és a gonoszsággal kapcsolatban.

Ezen kívül a tehén az indiai kultúrában a gazdagság, a bőség és a termékenység szimbóluma, míg a buddhista vallásban a tehén képviseli a természet harmóniáját és békejelként szolgál.

Összességében a "Jámbor tehén" című vers számos irodalmi összefüggést és jelentéstárst vet fel mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén. A tehén szimbolikus jelentése, József Attila stílusa és a történelmi-társadalmi kontextus mind olyan elemek, amelyek gazdag elemzéssel és értelmezéssel bővíthetik a költemény jelentését és hatását.