A vers elemzése irodalomtudományi szempontból számos lehetséges összefüggést és jelentéstárst felvethet. Az alábbiakban néhány fontos összefüggést és jellemzőt említek mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén.
- A vers szerkezete és formája:
A vers egy négy strofás költemény, amelyben minden strófa négy sorból áll. Az első strófa az idősebb tehén megjelenését és várakozását mutatja be, még a második strófában a tehén fizikai jellemzőire és díszeire térünk rá. A harmadik strófa részletesebb információkat ad a tehén állapotáról és cselekedeteiről, a negyedik strófa pedig az eltelő időről és a tehén termékenységéről szól.
- A tehén szimbolikus jelentése:
A tehén szimbolikus jelentése igen gazdag lehetőségeket kínál az elemzés számára mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén. Általában az állatok elsődleges szimbolikus jelentése a termékenység, az anyaság és a természet szoros kapcsolata. A tehén ezeket a jelentéseket a leginkább képviseli, hiszen a tehenek tejükkel táplálják és gondoskodnak az utódokról.
- József Attila stílusa:
József Attila egyik legfontosabb és legismertebb magyar költő, akinek stílusa az expresszív lírai költészet jellemzőit hordozza. A versben is megtalálható a költő sajátos hangvétele, az elnyomott érzelmek, a lázadás és az emberi szenvedés témái. A tehén megjelenése és jellemzése egy szimbolikus kifejezése az elnyomottak helyzetének és a túlélésért való küzdelemnek.
- A természeti motívumok és a környezet:
A versben említett természeti motívumok, mint például a széna, a jászol és a gyér fű, jelentőséggel bírnak az elemzés szempontjából. Ezek a motívumok a természet központi szerepét hangsúlyozzák, és a tehén által kapott táplálék, illetve a termékenységét jelképezik.
- A költemény történeti és társadalmi kontextusa:
A verset 1934-ben József Attila ismert magyar költő írta. A 20. század elején Magyarországon jelentős társadalmi és politikai változások zajlottak, és ezek a változások is befolyásolhatták a költő hangvételét és témaválasztását. A tehén, mint az elnyomottak szimbóluma, lehet arra utal, hogy a költő kritikát fogalmaz meg a korszak társadalmi-politikai rendszerével szemben.
A nemzetközi szépirodalomban is számos párhuzam és összefüggés található a tehén szimbólumával kapcsolatban, például William Blake angol költő "The Tyger" című versében a tigrist használja a tehén ellentéteként, a jósággal és a gonoszsággal kapcsolatban.
Ezen kívül a tehén az indiai kultúrában a gazdagság, a bőség és a termékenység szimbóluma, míg a buddhista vallásban a tehén képviseli a természet harmóniáját és békejelként szolgál.
Összességében a "Jámbor tehén" című vers számos irodalmi összefüggést és jelentéstárst vet fel mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén. A tehén szimbolikus jelentése, József Attila stílusa és a történelmi-társadalmi kontextus mind olyan elemek, amelyek gazdag elemzéssel és értelmezéssel bővíthetik a költemény jelentését és hatását.