Előtte sívár halom mered,
Két szemében a szíve remeg.
- Szegény diák.

Illatos és csókos az éjjel,
Piros szirmok szállanak széjjel
Rózsatövön.

Nagyon szeretne kisuhanni,
Mámoros csókban együtthalni
Valakivel.

Hanyatt feküdni uccakövön
S úgy várni, ha már nincs más öröm,
Naptalanul.

Száguldani egy örök éjen
S az éji széllel friss fehéren
Titkolózni.

Vágyva vár kint az Élet-asszony
Egy új sebet, hogy fölfakasszon
Ifjú ajkon.

De hiába, ő nem csókolhat,
A diák nem megy, int a Holnap.
(Elhal a Vágy.)

S előtte sívár halom mered,
Két szeméből a bánat ered.
- Szegény diák.

1922


Elemzések

A költő, József Attila "A VERGŐDŐ DIÁK" című versében a természettudományos szempontokat a természeti elemek és a természeti jelenségek bemutatásán keresztül kapcsolja össze a diák érzelmeivel és küzdelmeivel. A következő részekben felsorolom azokat a verselemeket és témákat, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

1. Illatos és csókos az éjjel,
Piros szirmok szállanak széjjel
Rózsatövön.

Ez a rész a természet, a növényzet megfigyeléséről szól. A friss felfedezések a növények bioaktív anyagait és illatanyagait vizsgálják, valamint a virágok beporzását. Az illatos éjjel és a piros szirmok a virágok szépségét és biológiai funkcióit idézik fel.

2. Száguldani egy örök éjen
S az éji széllel friss fehéren
Titkolózni.

Ez a rész az időjárási jelenségekről szól, kifejezve az éjjeli szél erejét és a fehér hó esését. A mai természettudomány kutatja az időjárási jelenségeket, például az éjfélutáni szelet és a hómennyiségeket, hogy megértsék azok okait és előrejelzéseket készítsenek.

3. Vágyva vár kint az Élet-asszony
Egy új sebet, hogy fölfakasszon
Ifjú ajkon.

Ez a rész az emberi test és az egészséggel kapcsolatos kérdésekről szól. A friss kutatások az emberi test regenerációs képességeit tanulmányozzák, például a sebek gyógyulását és az öregedést. Az "Élet-asszony" várása az új lehetőségekre utalhat, amelyek segíthetnek a diákban új energiát és lényt találni.

4. De hiába, ő nem csókolhat,
A diák nem megy, int a Holnap.
(Elhal a Vágy.)

Ez a rész a jövőbe vetett reményről és a változás lehetőségeiről szól. A modern természettudomány, például a géntechnológia és a medicina, olyan lehetőségeket kínál, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, például új módszereket a betegségek kezelésére. Az "Holnap" ideje az új felfedezések és technológiák bevezetését jelzi.

A versben a természettudományos elemek és témák jelenléte lehetővé teszi a természettudomány mai fejleményeire való reflektálást. A természet megfigyelése és megértése segít a fiatal diákban a remény, az újjászületés és az új lehetőségek megtalálásában.

József Attila A VERGŐDŐ DIÁK című versét irodalomtudományi szempontból kétféleképpen értelmezhetjük: magyar és nemzetközi szépirodalmi kontextusban.

1. Magyar szépirodalom:

- A vers megjelenésének időpontja és stílusa jelzi, hogy a 20. század elején alkotott költészetet képviseli. József Attila a nyelvi megújulást hozta a magyar lírába, a versben látható modern kifejezésmód és hangvétel ennek a stílusiránynak a példája.

- Az érzelmek kifejező ereje a magyar romantikus líra hagyományait követi. A diák szereplő a magányt, a szerelem hiányát és a reménytelenséget jeleníti meg.

- Az intéződnökségek, a tanulás nehézségei és a diák sorsa a korabeli társadalmi problémákra utalnak. József Attila, mint a proletár költészet egyik legjelentősebb képviselője, sokat írt a szegénységről és a társadalmi igazságtalanságokról.

- Az évszám (1922) és a versen belüli események sűrűsödése arra utalhat, hogy az alkotás önarckép is lehet, József Attila saját érzelmi állapotát, küzdelmeit és reménytelenségét fejezheti ki benne.

2. Nemzetközi szépirodalom:

- A versekben megjelenő romantikus, érzelmi jelenetek és a diák vágyainak leírása teljesen általánosak és univerzálisak lehetnek. Más kultúrákban is előfordulnak hasonló érzések és vágyak, így a versek szélesebb körben érthetőek és megtalálhatják a közönségüket.

- Az egyszerűség, a természeti képek és a szerelmi vágy megnyilvánulása a romantika és a líra közös témái. A versek így kapcsolódhatnak nemzetközi költészetekhez, például a német romantikához vagy az angol lírához.

- A diák mint szimbólum hasonlóságot mutathat más világirodalmi művek karaktereivel, például a "szegény diák" a szépíró, a költő vagy a művész általános megjelenítése lehet. Ezért a magány, a küzdelem és a vágyakozás témái más irodalmi művekben is megtalálhatóak.

Összességében József Attila A VERGŐDŐ DIÁK című verse a magyar szépirodalmon belül is jelentős alkotás, ami a korabeli társadalmi problémákra és az én- és közösségi identitás keresésére reflektál. Ezen túlmenően a versek kozmopolita értékeket hordoznak, és általánosan érthetőek, így a nemzetközi szépirodalom részének is tekinthetőek.

A VERGŐDŐ DIÁK című vers teológiai szempontból egy olyan lelkiállapotot tükröz, ahol a főszereplő, a diák küzd a vágyainak és az Élet-asszony hívószavának a követésével. A versben megjelenik egy olyan dualitás, amelyben a diák vágyik a csábításra és az élvezetekre, ugyanakkor érzi, hogy az igazi boldogság és elérésük lehetősége csak az Élet-asszony követése és a jövőbe vetett hit által realizálódik.

A bibliatudomány szempontjából a vers a bűn, a kísértés és az ellenállás témaköréhez kapcsolódik. A diák vágyai és szenvedései hasonlóságot mutatnak Egyetemes emberi tapasztalatokkal, ahol a személynek az a belső küzdelme, hogy megfeleljen a kísértéseknek vagy ellenálljon nekik. A versben a diák úgy érzi, hogy a hiába vágyakozás eredménytelen és ezáltal a bánat és a szomorúság ered abból, hogy nem él a vágyai szerint.

A patrisztika nézőpontjából a vers felvillant egy gnosztikus irányvonalat, ahol a lélek szabadságra vágyik mint a bölcsek felé maradandó értékekre és az örök boldogságra. Az Élet-asszony, mint a Lélek földi megtestesülése, olyan megtartó erőnek tekinthető, amely segít a diáknak elkerülni a halandó dolgokhoz vagy az anyagi élvezetekhez való túlzott ragaszkodást.

A skolasztika nézőpontjából a vers felfedi az emberi vágyaknak és érzelmeknek a racionalitás és a tartósság felé történő irányulását. A diák vágya a csókra és a szenvedélyes élményekre, valamint az éjjel hangulata a diák érzéki világát képviseli. Ugyanakkor a diák megérti, hogy e vágyak elenyészőek és átmenetiek, inkább elkötelezett a jövőbeni elérhető boldogság felé.

Ezen kívül, a versben megjelenő motívumok (sívár halom, szíve remegése, piros szirmok és rózsatövis, kisuhanni, örök éj, élet-asszony) jelentősége összefüggésbe hozható a kereszténység szimbólumaival. Például a sívár halom lehet jelképe a lelkibú és a keserv által lehajtott emberi életnek, a szív remegése pedig a belső küzdelmet tükrözheti. A rózsa szimbolizálhatja az isteni kegyelmet és az Élet-asszony tisztaságát.

Összességében a vers teológiai értelmezése rámutat az emberi lélek belső küzdelmére és a vágyak és az elérhető boldogság közötti konfliktusra. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika megközelítései segítenek kontextusba helyezni ezt a belső összefüggést és a verselemek üzenetét.