Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét -
aludj el szépen, kis Balázs.

Lábára lehajtja fejét,
alszik a bogár, a darázs,
velealszik a zümmögés -
aludj el szépen, kis Balázs.

A villamos is aluszik,
- s mig szendereg a robogás -
álmában csönget egy picit -
aludj el szépen, kis Balázs.

Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Balázs.

Szundít a lapda, meg a sip,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik -
aludj el szépen, kis Balázs.

A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed, -
aludj el szépen, kis Balázs.

Tüzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka. -
Aludj el szépen, kis Balázs.

1935. febr. 2.


Elemzések

A József Attila "Altató" című verse természettudományos szempontból nézve kevés mélyebb összefüggést mutat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. Azonban az égen való lehunyás és az alvás témái az alább felsoroltakat hozzák kapcsolatba:

1. Alvás: Az emberi alvás és annak hatásai a testre és az agyra egyre szélesebb körben vizsgált terület a neurológia és az alvástudomány területén. A versekben megjelenő álmok és az alvás jelentőségének hangsúlyozása kapcsolatban lehet a modern alvástudomány felfedezéseivel.

2. Biológia: Az állatok alvási szokásai és viselkedése szintén fontos területe a biológiának. A versekben az állatok pihenése és azok alvásának megfigyelése együtt járhat a legfrissebb kutatási eredményekkel az állati viselkedés és alvás biológiai hátteréről.

3. Természet és környezet: A prominens természeti elemek, mint az ég, rét, erdő és kirándulás, a természet és környezet jelentőségét hangsúlyozzák. A környezeti tudomány ma rendkívül fontos terület, amely a Föld védelmét és fenntartható fejlődését célozza.

4. Az óriási méretek és a perspektíva: A versben említett üveggolyó és óriás szimbolizálhatja a modern tudomány és technológia kapcsolatát, amely felfedezéseket tesz lehetségessé a hatalmas méretekben és a látható uni- vagy mikrokozmoszban.

Ezek az elemek összekötik a József Attila "Altató" versét a mai természettudományhoz, bár maga a vers nem közvetlenül utal a mai legfrissebb felfedezésekre.

József Attila "Altató" című versében az alvás, az álom és a csend motívumai dominálnak. Az óvatosan megválasztott szavak, a ritmus és a rímképletek mind az altatás és a nyugalmat sugallják.

A versben a költő különböző elemeket és szimbólumokat használ fel az altató hatás elérésére. Az ég, a ház, a rét, a bogár és a darázs mindannyian lehunyják a szemüket, ami a nyugalomra és a csendre utal. A villamos is elcsendesedik, amikor az alvásra készül. Azonban még álmában is csönget, ami a mindennapi zajok és zavarok halk, álomszerű jelenlétét jelképezi.

Ezek a motívumok nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi szépirodalomban is gyakran előfordulnak. A regényekben és az versekben gyakran használnak altató vagy álom motívumokat a hangulat, a nyugalom vagy a személyes fejlődés megragadására.

A vers további részeiben a kabát és a szakadás, a lapda és a sip, valamint az erdő és a cukor is megnyugvással és nyugalommal hozza kapcsolatba az olvasót. Ez a motívum harmóniát és álmosságot sugall, amelyek segíthetnek az alvás elérésében. Ezek az elemek szintén gyakran előfordulnak a világirodalomban, ahol általában hasonló érzelmi hatást sugallnak.

A vers záró sorai a gyermeki képzeletet és az álmokban rejlő lehetőségeket hangsúlyozzák. A költő arra biztatja a kis Balázst, hogy hunyja le szemét és merüljön el a képzelet birodalmában. Ez a motívum a gyermeki ártatlanságot és a jövő álmaival teli reményeket jeleníti meg, ami a nemzetközi irodalomban is gyakran előfordul.

József Attila "Altató" című verse minden lehetséges összefüggést bemutat, mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban. A költő az alvás és az álom motívumait használja a nyugalom és a képzelet birodalmának megragadására, és ezzel egyetemes érzelmeket és tapasztalatokat közvetít az olvasó felé.

A vers, József Attila "Altató" című műve, teológiai szempontból több értelmezést is magában hordozhat. Az alábbiakban bemutatom az összefüggéseket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is.

Bibliai szempontból a versben megjelenik az elalvás, a pihenés és az álmok témája, amelyek a Bibliában is gyakran előfordulnak. Az ég lehunyja kék szemét, ami lehet az isteni gondviselésnek az átélése, hiszen az élet számos területén tapasztalhatjuk, hogy Isten gondoskodik rólunk. Az isteni gondoskodásra utalhat az is, hogy a ház is lehunyja sok szemét, hogy otthont nyújtson a szendergőknek.

A patrisztikus hagyományban az alvás és az álmok spirituális tartalommal is felruházták. Az álmoskodó bogarak és darazsak azt jelképezhetik, hogy a természet is megpihen, és hatalmas teremtő erő irányítja azt. Az álmában csöngető villamos pedig olyan törekvést jelenthet, hogy a modern korral együtt haladva is megtaláljuk a lelki nyugalmat.

A skolasztika hagyományában a versben megjelenő személyek és dolgok egyetemi hiérarchiára utalhatnak. A kabát, a lapda, a szakadás vagy a cukor mind-mind olyan objektumok, amelyeknek álomban is megvan a saját hierarchiájuk. A távolság üveggolyóként való felajánlása pedig a középkori skolasztikus gondolkodásban megtalálható, hogy Isten a mindenható teremtő, aki mindent visszaad számunkra.

Természetesen a vers további teológiai értelmezésekre is alkalmas lehet. Például a gyermekek szerepe az Istenhez való kapcsolatban vagy az Isteni gondviselésre való bizalom hangsúlyozása.

Végső soron a versek értelmezése viszonylag szubjektív, és az olvasó szemszögétől függ. Az adott versben az alvás, a pihenés, az álmok és az egyedi szereplők sokféle értelmezést és összefüggést hordozhatnak. A teológiai szempontok mellett további szimbolikus, pszichológiai vagy kulturális értelmezések is felmerülhetnek.