Hirsch Albertné asszonynak sok szeretettel
Anyám meghalt, most nem tudom, mit tegyek véle,
a bögrét két kezébe fogta,
egy vasárnap, ugy estefelé, csöndesen elmosolyodott,
akitől virágot kapott, nem volt anyakönyvi lapja még a
házmester sem látta,
ha Kínában él, őt küldik el a sárkányokhoz,
de ő föláll,
a sárkány messze lakik tőlem, kis rizsemért most hazafutok
gyászkoszorúm is megfonom helyettetek.
Megfoltozná kabátomat, megnézné milyen szép vagyok
meztelenül,
még soha senki se látott meztelenül,
a mosásban kicsit meggörnyedt,
én nem tudtam, hogy fiatalasszony,
álmában tiszta kötényt hordott, a postás olyankor köszönt
néki.
1926 ősze [?]