József Attila Április 11 című versének teológiai értelmezése során a következő elemekre kell figyelmet fordítani:
1. A természet és az ember kapcsolata: A vers kezdő mondataiban a költő a talló kalászait hányva és a verebek közé beleszegődve ábrázolja magát, amely egyfajta természeti idillt jelenít meg. Ezzel a képpel azt is kifejezi, hogy az ember része a teremtett világnak és az ő kapcsolata a természettel is fontos.
2. Az emberi élet sodródása és az irány tévesztése: A versben az elbeszélő elhagyatottan, elbolyongva találja magát, amikor egy nagy szél kapja fel, és elviszi egy városba. Ezzel az eseménnyel a költő azt a folyamatot szimbolizálja, amikor az ember sodródik az életben, elveszíti az irányt, és belekeveredik a városi, tumultusos életbe.
3. Az ünnep és a vallásos motívumok: A versben jelentős szerepet kapnak az ünnepi, vallásos motívumok, amikor a költő arról beszél, hogy az emberek templomba mennek és áldást kérnek a szentektől. Ez az elem azt jelzi, hogy a vallásos hagyományok és az ünnepi események fontos szerepet játszanak a társadalom életében.
A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő motívumokat lehet kapcsolatba hozni a Biblia szövegeivel és a vallásos hagyományokkal. Például az élet sodródását és az irány tévesztését a bűnbeesés történetével lehet párhuzamba állítani, amikor az ember elveszíti az isteni útmutatást.
A patrisztika, tehát az első századok kereszténységének teológiai irányzata, a vallási szövegek és a filozófia összekapcsolására törekedett. A versben megjelenő vallásos motívumok, mint a templomba járás és az áldás kérés, illeszkednek ebbe a kontextusba, mivel ezek a cselekvések a keresztény vallás részét képezik.
A skolasztika, a középkori teológiai irányzat, a logikai és filozófiai érvelésre helyezte a hangsúlyt. A versben megjelenő képek és cselekvések azonban kevésbé kapcsolódnak a skolasztika szemléletéhez, inkább a vallási hagyományokhoz kapcsolódnak.
Egy másik értelmezési lehetőség az, hogy a versben megjelenő elemeket a magyar történelem és politika kontextusában értelmezzük. Az 1905-ös alkotmány beiktatásának említése segít abban, hogy a költő a kortárs társadalmi és politikai eseményekre utaljon.
Összességében József Attila Április 11 című verse teológiai értelmezésében a természet és az ember kapcsolata, az emberi élet sodródása és az irány tévesztése, az ünnep és a vallásos motívumok fontos szerepet játszanak. A vers kapcsolódhat a bibliatudományhoz, a patrisztikához és a skolasztikához is, de más kontextusok is segíthetnek az értelmezésében, mint például a magyar történelem és politika.