Volt fogam közt már szivar,
csuklómban megállt a kés,
mosdatott habos vihar,
alvó számba szállt a légy,
néni szunnyadt ágyamon,
szépet álmodott szegény.
Tiszteltek, ha vért köhögtem,
mégse köptem hóba én.
Voltam vonító kaján:
halljunk hát nevetni holtat,
vagy a holt is él talán?
Erre ittam jó borocskát,
rágtam főtt malaclapockát,
kezet fogtam balkezemmel,
megpöngettem szemfogam,
isteneim mind eladtam,
ez a ruha másé rajtam,
kereshet pipogya ember,
az én megnyurgult szivemmel,
tükröm mögött szerelemmel,
oroszlánra várok én - -

Első ízben cipőm fényét
kényesítse bús sörénye,
másodízben cirógasson,
körme torkomat kitépje,
behunyt szemmel végignyaljon
harmadízben az ágyamon,
pártalanul és üvöltve
őrizze a ravatalom.

1926 ősze [?]


Elemzések

A vers József Attila Az oroszlán idézése című műve, melyet 1926 őszén írt. Az irodalomtudományi szempontból azt a kérdést vizsgálhatjuk, hogy milyen kapcsolatokat lehet felfedezni a vers és a magyar és nemzetközi szépirodalom területén.

Egy lehetséges kapcsolat, amelyet a versben felfedezhetünk, az a szürrealizmus. József Attila művei, köztük Az oroszlán idézése is, erősen befolyásolták a magyar szürrealizmust. A versben jelen van a szürreális elemekkel teli képi világ és a váratlan, abszurd helyzetek, amelyek a szürrealizmusra jellemzőek.

Egy másik lehetséges kapcsolat a francia szimbolizmus irányzatával áll fenn. József Attila műveiben, így ebben a versben is, megjelenik a szimbólumok használata és az érzelmek, vágyak kifejezése metaforák segítségével. A francia szimbolista költők, például Baudelaire és Rimbaud, nagy hatással voltak a magyar szimbolista költészet fejlődésére, amelyben József Attila is alkotott.

Egy további lehetséges kapcsolat található a modernista költészettel. A modernista költészetben gyakran találkozhatunk az érzelmek és gondolatok torzított, fragmentált megjelenítésével. József Attila műveiben is jelen van ez a modernista jelenlét, ideértve Az oroszlán idézését is, ahol a fragmentáció és a torzítás eszközeivel dolgozik az érzelmek és a világ ábrázolásában.

A versek analízise során számos további összefüggést lehetne felfedezni, például a versben felmerülő társadalmi és politikai kérdések, az egyéni identitás és a magányosság témája, vagy a versek költői stílusának elemzése. Az irodalomtudósok és kritikusok véleménye szerint József Attila Az oroszlán idézése több irányba is nyithat kapukat, és a szépirodalmi kontextuson túl is beszélhetünk róla.

József Attila Az oroszlán idézése című versét természettudományos szempontból is elemezhetjük. Bár a vers nem közvetlenül hivatkozik a természettudományos felfedezésekre, mégis találhatunk olyan elemeket és képeket, amelyek beleférnek a természettudomány legfrissebb eredményeibe.

Az első részben a költő megemlíti a fogat, azaz a művégét már kifüstölt szivart. Ebben az időben a dohányzás már elterjedt volt, és a természettudományban is zajlottak kutatások az alkohol és a dohány hatásaira. A dohányzás káros hatásait, különösen az egészségre gyakorolt ​​következményeit kutatták és publikálták az orvostudomány területén.

A versben található habos vihar utalhat az időjárási jelenségekre, amelyeket a modern meteorológia kutat. A légy a biológia szempontjából is érdekes lehet, mivel ezek az élőlények a rovarok csoportjába tartoznak, amelyeket különféle tudományágak tanulmányoznak, mint például az entomológia.

A második részben a költő holtakat idéz. Bár a holtak nem tértényszernak számítanak a természettudomány szigorú értelemben vett felfedezéseire, a holtakhoz, a halálhoz és az élet utáni lehetőségekhez kapcsolódó kutatásokra utalhat. Ez a képesség, hogy a holtak visszahozhatóak vagy a halál utáni szerelem, élet vagy tudat jelenléte, még mindig rejtély a terminális betegségek kutatásában és az emberi test korlátainak feltárásában.

A vers utolsó sorai az oroszlánra utalnak. Az oroszlán az állatvilágban is izgalmas téma a biológusok és a viselkedési tudósok számára, akik a ragadozók viselkedését és ökológiai szerepét tanulmányozzák. Az oroszlánokat gyakran az erejük és a fenyegetésük miatt tanulmányozzák, és a versben megjelenő oroszlán arra utalhat, hogy a költő valamilyen erőteljes szerelemre, szenvedélyre vágyik.

Összességében a versben szereplő képek és motívumok részben kapcsolódnak a természettudományos felfedezésekhez és kutatásokhoz, másrészt pedig az emberi tapasztalatok, érzelmek és az élet misztériumaival foglalkoznak.

A versnek több megértelmezése is lehet teológiai szempontból. Az alábbiakban néhány lehetséges értelmezést sorolok fel a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira alapozva.

Bibliai megközelítés:
Az első szakaszban József Attila úgy írja le saját helyzetét, mint aki egy alvó szájba légyként száll be. Ez az idézet lehetőséget ad a teremtéstörténet bibliai szempontból történő értelmezésére. Az alvó száj lehet az ember vagy az emberiség általános képviselője. József Attila itt a teremtésből, az emberiség teremtéséből adódó törékenységre és sebezhetőségre utal.

A második szakaszban József Attila az emberek becsvágyáról és hatalomvágyáról beszél, amikor azt mondja, hogy voltam vonító kaján. Ez a rész a bűnről és az emberi természetről való elmélkedést idézi fel. Az embereknek mindig is volt vágyuk a hatalomra és a birtoklásra, még akkor is, ha ezért meg kellett szegniük isteneik parancsait. Azt is mondhatjuk, hogy József Attila itt az Istentől való elfordulásról és az emberiség szűnni nem akaró bűneiről beszél.

A harmadik szakaszban az oroszlánra való várakozás azt a vágyat fejezi ki, hogy megtapasztaljuk az Isten irgalmas szeretetét és valóban megismerhessük őt. Az oroszlán az isteni hatalom, erő és szeretet szimbóluma lehet, amely elől József Attila fél, de ugyanakkor vonzó számára.

Patrisztikus megközelítés:
A patrisztikus teológiai nézetek értelmében a versekben megjelenő Isteni kegyelem és az emberi bűn közötti ellentmondást lehetne kiemelni. Az emberi természet hajlamos a bűnre és a gonoszságra, de Isten kegyelme képes megváltoztatni ezt a természetet és megszabadítani a bűn következményétől.

Skolasztikus megközelítés:
A skolasztika a középkori teológiai gondolkodást jelenti, amely alátámasztja a hitet a racionalitással és a filozófiával. A versben a bűn és üdvösség közötti ellentétet lehetne skolasztikus szempontból vizsgálni. Az embernek szabad akaratot adott, és ő dönti el, hogy elfogadja-e Isten ajándékait vagy sem. A versben megjelenő vágyak és vágyakozások arra utalnak, hogy az ember vágyik a végső boldogságra, de ezt csak Isten ajándékaként és kegyelméből kaphatja meg.

Ezen teológiai nézőpontok mellett más értelmezések is lehetségesek. Például a versben megjelenő álom és várakozás motívumai az emberi reményekről és vágyakról is szólnak. Esetleg az oroszlán és az ágy metaforája lehet az ember élethelyzetének szimbóluma, amikor az ember a veszély és a biztonság között ingadozik, és vágyik az igazi szeretetre és boldogságra.

Összességében a vers teológiai szempontok alapján többféleképpen is értelmezhető, és az elmélkedés lehetőségét nyújtja az emberi létezés kérdéseiről és az isteni kegyelemről.