Hahó, te gálya,
Rohanj, mint égő üstökös az éjbe,
Győzelmesen rohanj
A nagy Igazság szűk kikötőjébe,
Hejh! ott daloljon ágyúim száz
Keserű keselyűje békességet,
A hideg ég s a lángoló pokol
Hogy dögvészes borrá langyuljon át,
Hejh ujszülött, hejh, aki haldokol
S te is, te girhes, pókhasú világ,
Ihattok, mint a szomjas kút esőben,
Ezer cigány lesz, mind a gonosz lelkek,
Lakodalom a dicső Pusztulással
És Isten koronája lesz a serleg!
Szeretnétek, heh, tudni, mi lehet még?
Éjfélt Hungária lehányja leplét
S mi víg hajnalba átmulatozunk -

Haha, szép ám a másvilági hajnal!
S ott istenpálinkát iszik mindenki
Egy-egy szívvel, de rugjatok még itt be,
Hisz pálinkáspohártok oly kicsinyke!
Dagadj vitorla, mint dagad a lelkem!
Hát hulljon szét a föld, ha ráfutunk,
De kikötünk az ősi telken!

(Hahó! - rikolt a zord sziklák fölött
S utolsó rongyát vitorlának tűzi
A víg magyar, őrült hajótörött.)

1923. máj. [?]


Elemzések

A vers első sorában a "gálya" szó utalhat egy hajóra vagy vízi járműre, amely a természettudományok területén a hidrodinamikához kapcsolódik. Az "égő üstökös" kifejezés pedig utalhat az asztrofizikára és az űrkutatásra, ahol az égő üstökösök tanulmányozása fontos kutatási terület.

A "nagy Igazság szűk kikötőjébe" utalhat valamilyen tudományos vagy filozófiai igazságra, amelyhez a szerző igyekszik eljutni. Ez is összekapcsolható a természettudományokkal, amelyek azért vannak, hogy megtalálják a világ működésének igazságát.

A "keserű keselyű" szintén egy metafora lehet, amely összekapcsolja a természettudományokat és a verseket. A keselyűk a természetben leginkább döggel táplálkoznak, és a természettudományok azzal foglalkoznak, hogy megértsék és leírják a természetet és annak jelenségeit. A "hideg ég s a lángoló pokol" metaforikusan utalhat a hideg és meleg jelenségekre, amelyeket a fizikai tudományok tanulmányoznak.

A "dögvészes borrá langyuljon át" szintén metaforikus kép, amely a természeti folyamatokra utalhat. Például a "dögvészes bor" lehet az evolúció, amely során az életformák változnak és fejlődnek az idő múlásával.

A "girhes, pókhasú világ" a természet jellemzőit írja le, amelyekkel a természettudományok foglalkoznak. A "szomjas kút esőben" metaforikus kép lehet a hiányról, amit a tudomány és a természettudományok betölthetnek.

A "gonosz lelkek" és a "dicső Pusztulás" kifejezések azt mutatják, hogy a szerző a természettudományokat összekapcsolja a rombolással és a pusztulással. Ez arra utalhat, hogy a természettudományok fejlesztése és alkalmazása nem mindig jár pozitív következményekkel.

A "víz magyar, őrült hajótörött" cím arra utalhat, hogy a szerző a természettudományokhoz való viszonyát a magyarsággal és saját életével kapcsolja össze.

Összességében a versben számos metafora és kép található, amelyekhez kapcsolódhatnak a természettudományok legfrissebb felfedezései. Ezek a metaforák és képek segítenek a versekben és a természettudományokban rejlő élmények és érzelmek kifejezésében.

József Attila "Az őrült hajótörött" című verse az irodalomtudomány szempontjából több összefüggést és elemzési lehetőséget is tartalmaz mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Egyik először figyelembe vehető szempont a vers formai tulajdonságai. A vers hagyományosabb struktúrával rendelkezik, azaz rímes és ritmusos, amely a klasszikus lírai költeményekhez hasonlóan hangsúlyozza a költő érzelmi-érzelmi jellegű mondanivalóját. Ezek a formai elemek alkalmasak arra, hogy befolyásolják és megerősítsék a vers tartalmi üzenetét.

A versben megjelenik a romantika hatása is, amely a magyar és nemzetközi szépirodalomra jellemző. A romantika korai időszakára jellemzőek a vadabb és érzékibb képek, valamint az erős kifejezésmódok. József Attila ezt a romantikus stílust és költészeti tradíciót követi verseiben is, amelyekben a természet motívumai, a szenvedélyek és a vágyakozás motívumai gyakran megjelennek.

A versben megjelenő témák és motívumok szintén összekapcsolhatók más lírai művekkel is. Például a "nagy Igazság" és "Pusztulás" motívumok a világrend és a határozottan halál által irányított világ témáját érintik. Ezek az általánosabb és szimbolikusabb motivációk általában jelen vannak a világirodalom sok más klasszikus művében is, és az emberi lét alapvető kérdéseire utalnak.

Egy további összefüggés lehet a versek témájában és mondanivalójában. A versben a költő halándóságát és a romlást érinti, ami széleskörűen elterjedt téma a szépirodalomban. A halál és az elmúlás, valamint a halandósággal kapcsolatos kérdések számos irodalmi műben megjelennek, beleértve a nagy klasszikusokat, mint például William Shakespeare vagy John Keats.

Végül, a versek központi mondanivalója és az üzenet, amelyet a költő közvetít, további kapcsolódási pontokat teremthet a magyar és nemzetközi szépirodalom területén. A versben a költő az őrület és a káosz közötti kapcsolatot vizsgálja, amely egy olyan téma, amely számos más irodalmi műben is megjelenik, és összekapcsolódik az emberi pszichével és az ember körülötti világ értelmezésével.

Ezek az elemzések és összefüggések csak néhány példa az "Az őrült hajótörött" verse irodalomtudományi szempontú elemezésére. Az irodalomtudósok ennél sokkal több elemet és részletet vizsgálnak és értelmeznek a művekben a különböző irodalmi irányzatok, stílusok és témák mentén.

József Attila "Az őrült hajótörött" című versében teológiai szempontból több értelmezési lehetőség is felmerülhet. A versek középpontjában található "nagy Igazság" lehet egyfajta Isteni entitásra való utalás, amelyhez a hajótörött hajó végső célként tartja magát. Ebben az értelmezési keretben a vers Isteni gondviselésről, és annak végcéljáról szólhat.

A bibliatudomány szempontjából fontos megemlíteni, hogy a vers Istenről és Isten akaratáról szól, ami az isteni irányítással és az emberi sorsalakítással kapcsolatos felfogássalál is található összefüggésben. A versben megjelenő "Keserű keselyű" és "a lángoló pokol" utalások arra is utalhatnak, hogy az emberi sors és az isteni akarat között a küzdelem, az ellentétek is megtalálhatók.

A patrisztika (az első-özségii keresztény teológia irányzata) szemszögéből az őrült hajótörött képében a bűnbeesés és a megtérés motívumai is felismerhetők. A hajótörött, ahogy az életét az engedelmesség és a hit megújulására fordítja, az emberi lélek sorsára és az ember Isten törvényeinek megsértése miatti megtörténésére is utalhat.

A skolasztika (az középkori teológiai iskola) szemével nézve a versban az emberi akarat korlátoltsága, a végzet és az isteni akarat függő viszonyára lehet utalás. Az "ősi telken" való kikötés, mint a hajó végcélja, hangsúlyozhatja a végső főcél elérését, az örök boldogságot és az istennel való egyesülést.

Az összefüggések további megértése érdekében fontos megemlíteni József Attila életfilozófiáját is. A költő az emberi létezés és a világ abszurditását hangsúlyozza verseiben. Ez a világkép a verseiben megjelenő őrült és zavarodott képekben is visszaköszönhet, mint például a hajótörött vagy az Istenre vonatkozó képek.

Más szempontból az "Az őrült hajótörött" vers is hozható kapcsolatba. A vers egyfajta lázadást is tükrözhet, ahol a költő a hagyományos értékekkel, normákkal és társadalmi struktúrákkal szembeni ellenszegülését fejezi ki. Ezen értelmezésben az "őrült" jelző a költő lázadó természetét jellemzi, aki nem elégszik meg a megszokott keretek közötti élettel.

Összességében tehát a "Az őrült hajótörött" vers teológiai szempontból több értelmezést is lehetőségét ad. Az isteni gondviselés, a bűn és a megtérés, a végcél elérése, az emberi sors és az isteni akarat, valamint az emberi létezés abszurditása mindannyian megtalálhatóak a versben, és további értelmezési lehetőségeket nyitnak a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is.