Nem adatott meg mindenkinek
A balgaság, mely a füvekben ég,
Tudom én jól, tudom én.
Csak pazaroljam,
Csak tékozoljam
Szegénységem,
Alázatosságom,
A friss levegőt,
A rigókat,
A földek bőízű nedveit,
A futkározó mezei virágokat, melyek homlokukon hordják álmaim
S huncutul dörgölőznek
A nyihogó kancák bokáihoz.

Lehetnék én a kőműves, aki
Mikor ölel,
Megroppantja az asszony derekát -
Házat, börtönt és templomot épít magasra,
De délben lehever a téglák mellé,
Megeszi a kenyeret, szalonnát, hagymát, nagyot nyujtózkodik,
Szusszantva-kortyantva vizet iszik még
És máris alszik és mosolyog,
Mint a legbölcsebb halott fáraó.
Lehetnék én a könyvelő is,
Akinek vannak főnökei,
Vagy a szabó, kit nem irigyelnek,
Ha jól varr kabátot s rossz az asszonya -
Sokat dolgozik, de sztrájkol,
Ha kicsi a bér -
Lehetnék vándor hasbeszélő,
Hisz annyi sok madár zokog, csapkod, kacag benn a szivemben,
És szónok is, szellemes, aranyszájú!
Aki fönn áll az emelvényen,
Kis pocakját megveregeti
S beszél a nép nagy nyomoráról,
Melyet csak ő tud eltiporni,
Francia szabású félcipőben -
S éljen! éljen - dübörög a nép,
Egymást tiporják, hogy jobban hallják -
Mintha nagy, sötét alagútban sok szép gyorsvonat rohanna egymásba
S én szebben tudnék bolonditani!
Lehetnék paraszt, pap, remete, zsúrfiú, bankár és király is!

Fogadjátok hát balgán, együgyüen
Balga, együgyü szivemet.

1925. ápr.


Elemzések

A vers fő témája az emberi élet és a válaszút, hogy milyen szerepet választunk magunknak az életünkben. A vers első soraiban a költő azt mondja, hogy nem mindenkinek adatott meg a balgaság, ami a füvekben ég. Az emberi balgaság itt metaforikusan a tudatlanságot és a naivitást jelenti.

A vers több olyan természeti elemet is említ, amelyek kapcsolatba hozhatóak a természettudomány frissebb felfedezéseivel. Például a friss levegő említése arra utalhat, hogy József Attila tisztában volt a levegő minőségének fontosságával egészségünk szempontjából. A rigók és a mezei virágok említése is arra utalhat, hogy a költő figyelmét felkeltette a természet élőlényei és a növények szerepe.

A versben említett kőműves és könyvelő szakmák nem feltétlenül kapcsolódnak közvetlenül a természettudományhoz, de a versek keresztmetszetén keresztül megfigyelhető, hogy József Attila érdeklődött a különböző társadalmi szerepek iránt, ami ugyan nem a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, de az emberi társadalom és szerveződése vonatkozásában aktuális kérdésekre utalhat.

Összességében József Attila Balga költő című versében a természettudományos szempontok az élőlények és a természeti elemek kapcsán jelennek meg. Azonban a vers inkább az emberi élet és a választott szerepek különbözőségére fókuszál, ami egy általánosabb társadalmi és humanisztikus téma.

A vers a balgaságról és az emberek különböző életutakról szól. Teológiai szempontból az alábbi elemek figyelhetők meg:

- A vers kezdetén található a "balgaság" említése, mely a füvekben ég. Ez a kifejezés metaforikusan utalhat az emberi balgaságra, a világiasságra és az emberi gyarlóságra, melyben az emberi lélek elveszítheti a kapcsolatot Istenmel. A főhős azt állítja, hogy ő jól tudja, hogy minden emberben jelen van a balgaság, mely megnyilvánul különböző formákban.

- A vers további részeiben a főhős felsorolja azokat a szerepeket és életutakat, melyekkel az ember kísérheti a balgaságot és a világiasságot. Ezek között vannak olyan szerepek, mint a kőműves, a könyvelő, a szabó, a vándor hasbeszélő, a szónok és a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó emberek. Ezeknek a szerepeknek a bemutatása azt mutatja, hogy az emberi életút sokszínűsége, és hogy mindenki elkövetheti a saját balgaságát saját útján.

- A főhős azt is megemlíti, hogy lehetne paraszt, pap, remete, zsúrfiú, bankár és király is. Ezek a szerepek pedig vallási és társadalmi hivatásokat reprezentálnak, melyek az emberi élet több dimenzióját foglalják magukban. Ezek a szerepek és hivatások pedig további bibliai és teológiai kontextusban is értelmezhetők.

Ami a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait illeti, azok is figyelembe vehetők a vers elemzése során. A bibliai kontextust és tanításokat a versben fellelhetjük a főhős szerepének bemutatásában, hiszen a bibliai tanítások szerint minden ember bűnös és balga, és hogy a boldogság és a helyes élet csak Istenre való támaszkodva érhető el. A patrisztikus és skolasztikus nézőpontok pedig az emberi természetet és bűntudatot fókuszálják, valamint az emberek különböző szerepeit és életutakat is elemzik az isteni akarat és terv alapján. Ezen nézőpontok figyelembevétele mélyebb értelmezést adhat a versnek és segíthet a teológiai vonatkozások feltárásában.

A vers egyfajta önvallomás József Attilától, ahol a költő a "balgaság" és az "együgyűség" fogalmát járja körül. A vers két nagyobb részből áll: az első részben felsorolja azokat a dolgokat, amiket a "balgaság" jelenthet számára, a második részben pedig kifejezi, hogy bár lehetne másféle életet is élni, mégis elfogadja saját "balgáját" és "együgyűségét".

A vers nyelvezete igen egyszerű és közvetlen, az egységes nyelvezeti stílus és a kisbetű használata erősíti a vers közvetlenségét és személyességét. A vers nem alkalmaz irodalmi költői nyelvi eszközöket, nincsenek jellegzetes metaforák vagy hasonlatok.

A versben megjelenik a költő személyes hangja és belső érzésvilága, amikor felsorolja azokat a dolgokat, amiket a "balgaság" jelent számára. Ez az önvallomás és önmeghatározás azt sugallja, hogy a költő számára ezek a dolgok fontosak és értékesek.

Az "együgyűség" pedig lehetőséget ad a költő számára, hogy szabadon és könnyedén megélje a mindennapokat, hogy ne legyenek elvárások és kötelezettségek terhei. Ez a törekvés az egyszerűség felé a költői szerepvállalástól való szabadulást is jelentheti.

A versben érződik József Attila társadalomkritikusa is, amikor vázolja a különböző foglalkozásokat és társadalmi szerepeket. Utal az emberek közötti hierarchiára és a társadalmi különbségekre, valamint rámutat a munka és a bér köztük levő viszonyára is.

A versben megjelenő motívumok, mint a "friss levegő", a "rigók", a "föld bőízű nedvei" és a "virágok" a természethez és az élet örömeihez való vágyakozást jelképezik. Ez a vágy kifejezi a költő vágyát a szabadságra és a boldogságra, ami akár önmagában is egy szépirodalmi motívum lehet.

Ez a vers József Attila egész életművében is jellegzetes, hiszen sok más versében is fellelhetők ezek az önvallomások, az egyszerűség és a társadalmi helyzetkritika. A magyar irodalomban hasonló témákat és hangvételt találhatunk például Kosztolányi Dezső, Ady Endre vagy Babits Mihály verseiben, akik szintén foglalkoztak az egyéni lét kérdéseivel és a társadalomkritikával.

Nemzetközi irodalom terén A költő által felvázolt helyzetek és társadalmi szerepek általánosak és átélhetőek a világirodalom más alkotásaiban is. Például Shakespeare drámáiban és szonettjeiben gyakran foglalkozik a hierarchiával és az ember helyzetével a társadalomban. Az amerikai irodalom is gyakran foglalkozik az egyéni szabadság és a társadalmi elvárások közötti konfliktussal, például Mark Twain vagy F. Scott Fitzgerald műveiben.

Összességében József Attila "Balga költő" című versét irodalomtudományi szempontból összekapcsolhatjuk a magyar irodalom mellett a világirodalom egyéb alkotásaival is, ahol hasonló tématikákat és gondolatokat találhatunk. A vers közvetlen és személyes hangvételét és az egyszerű nyelvezetét pedig a költői önvallomás jellegzetességeként értelmezhetjük.