A gyolcs ködökben puha varjak ülnek,
csüggedt borókán fészkel a homály.
Tömpe szobácska vert földjére dülnek
két botos pásztor és három király.
Az asszony leszáll a kamrai létrán, -
Mennyből az angyal! - zeng öt atyafi.
Az öreg kapás az ólban ganét hány,
kántálnak sírva lompos tyúkjai.
Fagyos szalmában sáros krumpli gubbaszt,
borostás állal komorul a zsupp
s fodor leveske szaga áraszt vígaszt,
mely a danával mennyezetre fut.
Jézus, kinek szállása sárga irka,
heverő papírbarmok közt örül
s a tűz fényénél a jámborok mintha
ugrándoznának a jászol körül.
De ez nem igaz. Részes-szalmát hajszol
az úri szél és gőzlik a magyar
s a két pásztor fonott kalácsot majszol
s a három király pálinkát nyakal.

1929. dec.


Elemzések

A József Attila által írt "Betlehem" című vers természettudományos szempontból is értelmezhető. A következőkben részletesen kifejtem, hogyan lehet összekapcsolni a verselemeket a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

A vers elején említett gyolcs ködök és puha varjak utalhatnak az atmoszférát borító köddel és a madarakra. A kutatók ma már nagyon sokat tudnak az atmoszféráról és annak összetételéről, valamint a madarak repüléséről és viselkedéséről.

A borostás állal komoruló zsupp lehetne egy metafora a növényzet, például az erdő, amely a tél közepén kopárnak tűnik. A modern ökológiai kutatások azonban feltárták, hogy az erdőkben és más növényes területeken is jelentős mennyiségű élet történik, még a hideg hónapokban is. Az állattan és a növénytan területén elért fejlemények lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megismerjük ezt az életet és megbecsüljük annak fontosságát.

A versben Jézus szállása sárga irka, ami a körülötte lévő jámborokkal együtt égési folyamatokra is utalhat. A modern kémia már megértette az égési folyamatokat és azokhoz kapcsolódó reakciókat. Ez a tudás lehetővé tette az új technológiák, például az elektromosság és az üzemanyagok használatának fejlődését.

A vers végén említett szóbeli képek, a fonott kalács és a pálinka, utalhatnak az emberi élelemmel és itallal kapcsolatos kutatásokra és fejlesztésekre. A táplálkozástudomány és a kémia, valamint a folyadékok és az alkohol kémiai tulajdonságainak kutatása nagy előrelépéseket tett és számos új terméket és technológiát eredményezett az élelmiszeriparban.

Összességében, bár József Attila "Betlehem" című verse elsősorban egy vallásos témát tárgyal, számos olyan elemet tartalmaz, amelyek összekapcsolhatók a természettudomány legújabb felfedezéseivel és eredményeivel. A természettudományok töretlen fejlődése lehetővé teszi, hogy mélyebb megértést és megbecsülést mutassunk a természeti jelenségek és az élőlények iránt.

József Attila Betlehem című versét az irodalomtudományi szempontból több szempontból is érdemes elemezni.

Először is, a vers formai szerkezete kötött. A vers tagolt, négy versszakból áll, amelyeknek az első két sorát három, míg a következő két sorát két-két szótagból épülnek fel. Ez a formai szabályozottság a vers ritmusához és dallamosságához is hozzájárul.

A vers témája Betlehem és a karácsonyi történet köré épül. József Attila a klasszikus karácsonyi elemeket használja fel, mint például a pásztorok, a három király és az angyalok. A Betlehem szó tulajdonneve, amely magában hordozza azt a nemzetközi irodalmi hagyományt, miszerint Betlehem az Újszövetségi szövegekben a Jézus születésének helye. Így a vers kapcsolódik az európai és a világirodalmi hagyományhoz.

A vers nyelvezete képekben gazdag és erőteljes, ami a klasszikus magyar lírai hagyományokra utal, de némi szürrealista hatást is magán visel. A természeti elemek, mint a gyolcs ködök, a boróka vagy a fagyos szalma a természet jelentőségére utalnak a versben.

Az asszony létrán való leszállása és az angyal megjelenése az Újszövetségi evangéliumban szereplő betlehemi történetre utal. Az évfordulós verset ajánlom akár a főiskolai vagy az egyetemi tanárodnak vagy értékelődnek.

A vers második részében a társadalmi különbségekre utaló motívumok jelennek meg. Az úri szél és a magyar gőzölése a következő szóbeli kötetekhez is kapcsolódik. Ezt az ellentétet a két pásztor és a három király cselekedetei is tükrözik. A jámborok és a pásztorok egyszerű ételét és italát a királyok kifinomultabb csemegéi jelképezik.

Végül, a versben megjelenik az emberi szenvedés és a remény motívuma is. Az öreg kapás ólban ganét hány, az alsóbb rétegekből származó emberek szénáját a hideg szalmába dobálják. Ugyanakkor a fodor leveske szaga és a jászol körül ugrándozó jámborok az öröm és az ünneplés jelképei, ami hozza a vígaszt az emberek életébe.

Összességében tehát József Attila Betlehem című verse irodalomtörténeti és nemzetközi összefüggésekben is releváns. A történeti Betlehem és a klasszikus karácsonyi elemek mellett, a versben megjelenő képi és nyelvi megoldások a magyar líra hagyományainak és az európai irodalmi hagyományoknak is részei.

József Attila "Betlehem" című versének teológiai szempontból történő elemzése során figyelembe vehetjük a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait is.

A vers az Újszövetségben található betlehemi történetre utal. Az első sorokban a ködös, homályos környezetet és a puha varjak jelenlétét látjuk. Ez a kép a betlehemi éjszakára utal, amikor Jézus született. A borókán fészkelő homály a sötétség és a reménytelenség hangulatát fejezi ki. A három király és a két pásztor megjelenése utal az Újszövetség által említett "bölcs" emberek és pásztorok jelenlétére a betlehemi jászolnál.

A "Mennyből az angyal!" sor az angyali jelentést ismerteti, ami az újszülött Jézus születésekor történt. Az angyalok hirdetik a jó hírt a pásztoroknak, akik ezek után elmennek meglátogatni a jászolt.

Az öreg kapás az ólban és az asszony mozgalma létfontosságú momentum a történetben. Ez a két karakter az Ószövetségben is megtalálható motívumokra utal, amelyek Mária és József alakjával kapcsolódnak össze. Az öreg kapás pedig az Ószövetségben említett gazdával párhuzamosan van, akiknek a szél és a zsupp jelent problémát. Ezek a részletek az egyszerű emberek jelenlétét és nehézségeit hangsúlyozzák a történetben.

A sáros krumpli és a fonott kalács utalnak a hétköznapi emberek életmódjára és megélhetésére. Ezek az elemek a betlehemi jászol egyszerűségét és alázatosságát hangsúlyozzák.

Összességében a vers a betlehemi történet humanizált ábrázolását mutatja be. Az egyszerű emberek központi szerepet kapnak, és az Újszövetségben ismertetett eseményeket hétköznapi kontextusba helyezik.

Bibliatudomány szempontjából az elemzés során figyelembe vehetjük az Újszövetség betlehemi részleteit, ahol megjelennek az angyalok, a pásztorok, valamint Jézus születése és a három király látogatása.

A patrisztika szempontjából a versben megjelenő alázatosság, az egyszerű emberek fontossága és a betlehemi történet emberközpontú ábrázolása hangsúlyozza az első század keresztény tanítóinak tanításait, amelyek az alázat és az egyszerűség fontosságára fókuszáltak.

A skolasztika nézőpontjából az elemzés során figyelembe vehetjük a vers leíró jellegét, a helyszínek és a szimbólumok használatát. Azonban a skolasztikus teológia inkább a racionális érvelést és a filozófiát vonja be, így a vers misztikusabb és lírikusabb megközelítése miatt lehetnek korlátok a skolasztika szempontjából történő elemzésben.

Összességében az "Betlehem" című vers teológiai szempontból történő elemzése lehetővé teszi a betlehemi történet és annak bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai összefüggéseinek szélesebb kontextusba helyezését.