Lidi nénémnek öccse itt,
Batu khán pesti rokona,
kenyéren élte éveit
s nem volt azúrkék paplana;
kinek verséért a halál
öles kondérban főz babot -
hejh burzsoá! hejh proletár! -
én, József Attila, itt vagyok!

1927. máj.


Elemzések

A József Attila "Bevezető" című verse a természettudományosi szempontból nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek direkt módon összefüggésbe hozhatóak lennének a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. A vers inkább személyes érzelmeket és társadalmi viszonyokat tükröz.

Azonban, ha a verseket egy tágabb értelemben értelmezzük és belehelyezkedünk a kor társadalmi és természettudományos kontextusába, akkor néhány elemet fel lehet hozni, amelyek kapcsolhatóak a mai természettudományhoz.

Például, a versben említett "azúrkék paplan" hiánya arra utalhat, hogy az anyaghiány és a szegénység válhatott akadályként az egészséges és kényelmes életvitel szempontjából. Ezt össze lehet vetni a modern tudomány által fedezett tápanyagok és egészséges életmód fontosságával. Az optikai kutatások fejlődése lehetővé tette az új anyagok és színek létrejöttét, amelyek például az ágyneműkben is megjelentek.

Az utolsó sorban a költő saját kilétét kifejezve azt mondja, hogy "Én, József Attila, itt vagyok!" Ez utalhat arra a felfedezésre, miszerint minden ember egyedi és sajátos azonossággal rendelkezik. A modern genetika és biológia ismeretében tudjuk, hogy minden embernek egyedi genetikai kódja van, amely meghatározza őket. Ez a koncepció azonban a József Attila idején még nem volt akkora hangsúlyban, mint napjainkban.

Összességében tehát a József Attila "Bevezető" verse indirekt módon érint néhány olyan témát, ami releváns lehet a mai természettudomány szempontjából. Bár a vers közvetlenül nem hivatkozik a természettudományos felfedezésekre, mégis átjön belőle a kor társadalmi és természettudományos kontextusának hatása.

József Attila "Bevezető" című versét irodalomtudományi szempontból elemzve számos összefüggést lehet találni a magyar és nemzetközi szépirodalomban.

Elsőként érdemes megemlíteni a vers szerkezetét. A versszakok számában és az 5-6-5-6 szótagszámú sorok váltakozásában egyfajta ritmus és dallamosság jelenik meg, ami a vers gyönyörű és könnyen emészthetővé teszi. Ez a struktúra egyáltalán nem idegen az európai költészettől, például a szonettekben vagy a haikuban is megtalálható ugyanez a tradíció.

A vers hangvétele a szociális problémákra, az osztálykülönbségekre és a társadalmi helyzetre utal. Az utolsó sorban József Attila először is beazonosítja magát, majd burzsoá és proletár ellentétét említi. Ez a témakör nemcsak magyar, hanem nemzetközi irodalomban is sokszor előfordul. Például Bertolt Brecht, a német színműíró és költő is hasonló társadalmi kérdéseket és osztályellentéteket vetett fel műveiben.

A vers elején megemlített Batu khán a távoli múlt egyik fontos alakja, aki a mongol hódítások idején élt. Az ő említése lehet, hogy egyfajta összefüggést teremt a magyar irodalom és a nagy világkorszakok között, mint a középkor és a reneszánsz, amelyek az európai irodalom fejlődését jelentették.

A versben megjelenő képzet, miszerint József Attilának nincs azúrkék paplanja, a nélkülözés és a szegénység érzetét kelti. Ennek a motívumnak számos párhuzama lehet a világirodalomban is, például Charles Dickens szegénységet és szociális igazságtalanságot bemutató műveiben.

A "Bevezető" című vers időben és helyben is meghatározható. A vers jelzése szerint 1927 májusában íródott. Ez a magyar irodalmi kontextusban fontos időszak volt, mivel ekkor az avantgárd irányzatok kezdték érvényesíteni magukat. József Attila költészete is erősen befolyásolódott az avantgárdtól, és ebben a versben is láthatók ennek jelei.

Összességében József Attila "Bevezető" című versének számos irodalomtörténeti és irodalomközi összefüggése van. Az alkotás az európai költészeti hagyományokat követi, a társadalmi kérdésekre és osztályellentétekre reflektál, és a magyar irodalom avangárdjaival való üzenetváltást is mutatja.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, különös tekintettel a bibliai utalásokra és a vallási szimbólumokra. Az alábbiakban részletesen kifejtem a kapcsolatokat a bibliatudomány, patrisztika, és skolasztika nézőpontjaira is.

Bibilatudomány nézőpont:
A vers elején megemlített Batu khán és Lidi néni megnevezése lehet utalás a bibliai személyekre vagy történetekre. Az Ószövetségben több olyan személy is található, akiknek nevében hasonlóság van a versben szereplőkhöz. Például Bátu azonosítható, mint az ószövetségi Bíniás, aki Dávid és Salamon uralkodása alatt olyan személy volt, akivel borotválták le a haját (1 Királyok 1,4). Lidi néni pedig lehet hasonlóság Leáhóz, aki Jakób felesége volt, és akit a Bibliában neveznek „lágy szemű asszonynak” (1 Mózes 29,17).

Patrisztika nézőpont:
A patrisztikában, vagyis az ókori egyházi atyák tanításaiban is megtalálhatók összefüggések. Például a versben az öles kondérban főző bab képe a bűn és kegyetlenség jelképévé válik, míg József Attila saját magát proletárnak és burzsoának nevesíti. Ez a burzsoá és proletár ellentét a patrisztikában a lelki küzdelem és a bűn uralmának szimbólumává válhat.

Skolasztika nézőpont:
A skolasztika, vagyis a középkori keresztény filozófia nézőpontjából is megközelíthető a vers. Például a kenyéren élt évek képe a Jézus szavára utal, miszerint „Az ember nemcsak kenyéren él, hanem Isten igéjéből is.” (Máté 4,4) Ez azt sugallja, hogy a versbeli Batu khánnak és Lidi néninek hiányzik az Isten igéje az életéből, és csak a kenyérre szorítkozik.

Más ötletek:
Az első sorban említett Lidi néninek és Batu khánnak lehetnek más, nem vallásos vagy teológiai vonatkozásai is. Például a Lidi név kapcsolódhat a görög mitológia Leda nevéhez, aki Zeusszal való viszonyából híres. A Batu khan pedig az ázsiába kötődő történelmi személy, akinek jelenléte azt sugallhatja, hogy a vers keleti és nyugati kultúra közötti feszültségekre is utal.

Összességében a vers egy teológiai jelentéssel is bír, amely a bibliai utalásokon, vallási szimbólumokon és a vallásos filozófiai irányzatok nézőpontjainak alkalmazásán alapul. Az elemzés során egyértelművé válik, hogy József Attila művei mélyebb rétegeket hordoznak, amelyek a vallásos és teológiai kérdéseket is feszegetik.