Száll az ének a mezőnek, esti szellő hollószárnyán,
Valami kis kopott ember énekelget búsan, árván
Bolondságról, szerelemről, kora őszről, illó nyárról
S körülötte elterülő néma magyar pusztaságról.

Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.

Titokzatos messzeségben istent keres magyar hangja,
Régi honát, testvéreit - mást se tehet - siratgatja.
Piros kedve pillangó volt, sárba fulladt ott Erdélyben,
Zöld reménye foszlányai meghaltak a Felvidéken.

Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.

Nincsen csak egy citerája, húrjai az égig érnek,
Rajt' pengeti balladáit véres könnynek, könnyes vérnek.
Mámor esték elszállottak, ott fagytak a Karsztok alján
S ismeretlen menyasszonya tört liliom, olyan halvány.

Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.

Nem nézi a délibábot, túl van az már a határon
S elkerüli zárt szemét az incselkedő pajkos álom.
Holt vitézek sírtájára hullat dalt és nefelejcset
S fohászkodik: Uram, Hazám el egészen ne felejtsed:

Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre
S hazáján ha segíthetne, élne mégis mindörökre.

1922


Elemzések

A vers irodalomtudományi szempontból nézve több összefüggést is felvethet a magyar és nemzetközi szépirodalom területén.

1. Magyar irodalom:
- József Attila a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb költője. Az ő alkotásaiban is megjelennek a magyar líra tipikus motívumai, mint például a magyar pusztaság, a honvágy, a testi-lelki fájdalom stb.
- A versben megjelenik Erdély és a Felvidék szimbolikus jelentősége, amelyek a magyar irodalomban a nemzeti identitást erősítik, és József Attila műveiben is visszatérő témák.
- Az "istenkeresés" motívuma, valamint a hazaszeretet szintén tipikus tematikája a magyar irodalomnak.

2. Nemzetközi szépirodalom:
- József Attila költészete hatást gyakorolt a nemzetközi modernista mozgalomra és a szürrealizmusra. Az ő költeményei is a városi, modern életérzést fejezik ki, stílusukban pedig az expresszionizmus és az absztrakt lirika jegyei figyelhetők meg.
- A versekben megjelenő emberi fájdalom, szerelem és melankólia olyan témák, melyek nemzetközi szinten is egyetemesek és sok más költő alkotásaiban megtalálhatóak.
- Az istenkeresés motívuma szintén nemzetközi szinten is jellemző volt a modernista mozgalomra, ahol a vallásossággal való szembenállás és a hit kérdése kiemelten fontos volt.
- A szimbolikus jelentőségű természeti képek és motívumok, mint a virágok, ég és föld, jellemzőek lehetnek más nemzetközi költőkre is.

Összességében a vers számos olyan elemet tartalmaz, melyeket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban megtalálhatunk. Ez bizonyítja József Attila műveinek sokoldalúságát és mindenki számára érthető és átélhető üzenetét.

A vers természettudományos szempontból megközelítve, az alábbi témákra lehet reflektálni:

1. Az emberi test betegségei és az öregedés: A versben az ember testének, lelkének, és szívének fájdalmáról van szó. Az emberi test betegségei, valamint az öregedés és a halandóság természettudományos jelenségek, melyekkel kapcsolatba lehet hozni a verset.

2. Környezeti változások és pusztítás: A versben említett magyar pusztaság és az Erdélyben eltűnt remények arra utalnak, hogy valamilyen környezeti változás történt, amely befolyásolta az ember és a természet viszonyát. Ez kapcsolatba hozható a természettudományokkal, amelyek vizsgálják az emberi tevékenységek hatását a környezetre és a fenntarthatóságot.

3. Zene és hangtan: A versben említett citera és az ének kifejezi az emberi hangot és zenei kifejezést. A hangtan és a hangkeltés természettudományágakhoz tartoznak, és a különböző hangok, dallamok, hangszerek és a zenei nyelv vizsgálatával foglalkoznak.

4. Tájékozódás a térben: A versben az ember keresi régi honát és testvéreit. Ez kapcsolódik a tájékozódás, az utazás és a térképezés tudományához, amely vizsgálja a teret, a távolságokat, helyszíneket és a földrajzi jelenségeket.

5. Az emberi emlékezet és identitás: A versben az ember magyar hazáját, régi vitézeket és testvéreit siratja. Ez kapcsolódik az emberi emlékezet és identitás kutatásához, amely összekapcsolja a pszichológiát és a kognitív tudományokat.

Ezen témák mentén a vers természettudományos értelmezése tovább bontható és elemzhető a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összekapcsolva.

József Attila Bús magyar énekének teológiai elemzését az alábbi szempontok alapján lehet végezni:

1. Istenség és vallásosság: A versben a kis kopott ember titokzatos istenség után kutat. Ez az istenség a magyar hang, amely a régi honát és testvéreit siratja. Ez a vonal összekapcsolódik a bibliatudománnyal és a patrisztikával, amelyek hangsúlyozzák a vallással és az istenséggel való kapcsolatot.

2. Bűn és szenvedés: A versben megjelenik a bűn és a szenvedés problematikája a testi és lelki fájdalom formájában. A kis kopott ember teste és lelke fáj, és nem tudja, hogy elpihen-e mindörökre vagy fel fog-e támadni. Ez a vonal összekapcsolódik a bibliatudománnyal és a teológiai tanítással, amelyek beszélnek a bűn következményeiről és a szenvedésről.

3. Remény és hit: A versben megjelenik a remény és a hit témája is. A kis kopott embernek voltak piros és zöld reményei, de azok mind elhaltak vagy megszűntek. Ennek ellenére ő még mindig keresi az istent és imádkozik, hogy az Uram ne felejtse el a hazáját. Ez a vonal összekapcsolódik a bibliai és a patrisztikus gondolkodással, ahol a remény és a hit a vallással és az istenséggel való kapcsolat kiemelt részei.

4. Halál és megváltás: A versben megjelenik a halál és a megváltás gondolata is. A kis kopott ember nem tudja, hogy feltámad-e vagy elpihen-e mindörökre. Ez a vonal összekapcsolódik a patrisztikával, ahol a halál és a megváltás a vallási tanítások központi fogalmai.

A skolasztika szempontjából a vers kevésbé tartalmaz direkt elemeket. A skolasztikus teológia a középkori iskolákban kialakult és a racionalitásra és az érvelésre helyezte a hangsúlyt a teológiában. A versben viszont inkább az érzelmek és az emberi szenvedés vannak előtérben, kevésbé a skolasztikus gondolkodás jellemzői.

Az összefüggések a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjaira tehát leginkább az istenség, a bűn és szenvedés, a remény és hit, valamint a halál és megváltás témáin keresztül fedezhetőek fel. Mindhárom teológiai irányzat kapcsolódik ezekhez a témákhoz, és a versben megjelennek ezeknek az irányzatoknak a gondolatai és tanításai is.