Márta, hajad,
            Bronz-ajakad
Kéri s lázad a vágyam
            Illatozó
            Vészt okozó
Csókba lehelni be lágyan.
            Megremegő,
            Hű szerető
Karban ölelni igézve,
            Édes ölön,
            Rózsatövön
Szép szemeket megidézve.

            Retten a lomb,
            Zöldel a domb -
Arra szaladnánk ketten,
            Reppen a szél,
            Csókra beszél,
Dalra kel önfeledetten,
            Véle dalol
            Itt valahol
Szív-körülöttem a vérem:
            Csend, Kicsi, csend!
            Így, ez a rend -
Most csak a csókod kérem.

1922. jún. 23.


Elemzések

József Attila "Csókkérés tavasszal" című versében a szerelmi vágy és az emelkedett érzelmek központi szerepet kapnak. Versformája rímes, ritmusban és hangsúlyokban rendezett, ami az érzelmi feszültséget és érzéki hatást fokozza.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenik a bűn és az ártatlanság kontrasztja. A vágy és a csók képe a bűnös vágyat és az élvezetet jelképezi, míg a természetes és illatos környezetben megjelenő Márta nevű nőalak a bűnbeesés ártatlanságát testesíti meg. Ez a kontraszt a paradicsomi világra utal, ahol a bűntelen boldogság és az emberi vágy összhangban állt egymással.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenik az isteni szerelem és a lelki emelkedettség. A vágy és a szerelmesség itt áttételesen az isteni szeretet és az emberi lelki közösség képét hozza. A szerelem és vágy metaforái az isteni életre és a tanításra irányuló vágyat jelképezik, ahol az emberi lélek összhangban van Istennel és a teremtett világgal.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenik a szépség és a harmónia tematikája. Az érzéki élmények és a szépséggel való találkozás lehetővé teszi a lélek számára a harmónia és a boldogság megtalálását. A szerelem és az érzéki élmények hozzák ki az emberből a legmagasabb értékeket és a tökéletesség iránti vágyat.

A verse alapján tehát megállapítható, hogy a szerelmet és a vágyat a bűn és az ártatlanság kontrasztjaként lehet értelmezni. Ugyanakkor az isteni szerelem és a lelki közösség képe is megjelenik a versben, valamint a szépség és a boldogság tematikája is jelen van. A versben ezek az elemek együtt teremtik meg azt az emelkedett érzést, ami az olvasóban a mű megértéséhez szükséges.

A vers irodalomtudományi szempontból elemezve a következő összefüggésekre lehetünk figyelmesek mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban:

1. Költemény szerkezete: A vers három szakaszra osztható, amelyek mindegyike nyolcsoros zárt versszakokból áll. Ez egy tipikus struktúra a lírai költeményekben, amely segít a vers témájának és érzelmi tartalmának megfelelő kifejezésében.

2. Képek használata: A költemény tele van színes, érzéki képekkel, például a "bron-ajakad" vagy az "illatozó / vészt okozó" kifejezések. Ezek a képek segítenek megragadni az olvasó figyelmét, és érzelmileg hatást gyakorolni rá.

3. Téma: A vers fő témája a vágy és az elvágyódás. A költő a csók vágyát fejezi ki, és azt kéri partnerétől. Ez egy olyan téma, amely egyetemes a szerelmi lírában, és jelen van a nemzetközi irodalom számos művében is.

4. Hangulat: A vers hangulata romantikus és szenvedélyes. A szerelmi vágynak és az örömnek az érzése árad a versből. Ez egy tipikus hangulat a romantikus és lírai művekben, amely a szerelmi érzelmek kifejezésére szolgál.

5. Nyelvi stílus: József Attila az egyszerű nyelvezetet használja, amely közvetlenebb hatást kelt az olvasóban. Az ilyen stílus jellemzője a magyar költészetben, de több nemzetközi költőnél is megtalálható.

6. Rímképletek és ritmus: A versben használt rímképletek megtalálhatók a magyar irodalomban, például az aa, bb, cc rímek. Ezenkívül a ritmus és a hangsúlyok elrendezése is fontos a költemény kifejező erejének meghatározásában.

Ezek az elemzési pontok bemutatják, hogy a versben jelen vannak az irodalmi jellemzők és összefüggések, amelyek mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban megtalálhatók. Ez a vers egy romantikus lírai alkotás, amely a vágy és az érzéki élmények kifejezésére szolgál.

A vers első sorában megjelenő "Márta, hajad" a természettudomány kontextusában a haj természetére utalhat. A hajszálakat a kutatások szerint egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező, bonyolult szerkezetű anyagként írják le. A hajszálak megtalálhatók a fejbőrön, és hőszabályozó funkciót látnak el a test számára.

Az "Illatozó, Vészt okozó" sorok referenciaként szolgálhatnak a parfümök és illatanyagok legújabb kutatási eredményeire. A modern kémia és biotechnológia előrehaladása lehetővé tette az illatok szintetikus előállítását és a különleges illatanyag molekulák tervezését, amelyek vonzóak és különleges hatást keltenek.

A "Karban ölelni igézve" sor természettudományos szükségszerűséggel kapcsolható a test biomechanikai és anatómiai tulajdonságaihoz. Az emberi testmozgás, ölelés és az érintés biomechanikája közismert téma a modern fiziológia és orvostudomány területén. Az emberi test általánosan elfogadott fiziológiai tulajdonságai, mint például az ízületek helyes működése és a vázizom-koordináció ismeretek formájában összegződhetnek.

Az "Édes ölön, Rózsatövön" sor az emberi érzékek és a környezet közötti kapcsolatra utalhat. Az illatok, például a rózsa illata és a tapintás, amikor a bőrt éri a rózsatövis, mind természettudományos kutatási területet jelentenek. Az emberi érzékszervek működése, ideértve a szaglást, a tapintást és a fájdalom érzékelését is, a neurobiológia és a fizika területén számos kutatást indított el.

A "Retten a lomb, Zöldel a domb" sorok, amelyek a természet egyes jeleire utalnak, a természet megfigyelésére és megértésére hívják fel a figyelmet. A modern biológia és ökológia áthatóan foglalkozik a növényekkel, azok élettanával, fotoszintézisével és a növényi élőhelyekkel. Az emberiség számára előnyös vagy veszélyes lehet a fák és növények egyedi tulajdonságainak felfedezése és megértése,

A "Reppen a szél, Csókra beszél" sorban a szél – mint fizikai jelenség, amely képes mozgó levegőt okozni – és a csók közötti kapcsolatot hozhatjuk összefüggésbe a levegő mozgásával és az emberi kommunikációval. A levegőmozgás és az atmoszféra lényeges elemei a modern meteorológia és klimatológia kutatásainak.

Végül, a "Csend, Kicsi, csend! Így, ez a rend - Most csak a csókod kérem" sor az emberi kapcsolatok és az érzelmek természettudományos megértésére utal. A pszichológia és a kognitív tudomány régóta kutatja az emberi érzelmek kialakulását és a társas kapcsolatokat. Az emberi kapcsolatok, mint a csók, a szeretet és az érzelmi kötődés, alapvető kutatási területet jelentenek a mai tudományban.