József Attila "Érik a fény" című versének irodalomtudományi elemzésében számos fontos összefüggést lehet megvizsgálni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
Elsőként érdemes megemlíteni a vers nyelvezetét és stílusát. József Attila itt már megtalálhatóvá válik a modern magyar költészet egyik legfontosabb képviselője, ezt a verset írták jellemzően modernista stílusban. Az erőteljes metaforák (pl.: "ívlámpák vagyunk egymás szívei fölött"), a képsorok és a szimbólumok használata mind jelen vannak a versben. Ezzel a stílussal József Attila több új elemet visz a magyar költészetbe, és ez az irodalomtörténetben jelentős változást jelez.
A versben felmerülő motívumok és képek is érdekesek. A fák testvéreinek közelsége, az ívlámpák, a madarak vállain, a Napra akasztott sugarak, a gyémánthidak és az elaludt aknák mind fontos képek, amelyek a szeretet, az élet és a világosság motívumait hordozzák magukban. Ezek a képek a magyar irodalomban hasonlóságot mutatnak a szimbolizmus és a kifejezési mód korszakában megjelenő képekkel, például Ady Endre vagy Babits Mihály műveiben.
A versben megjelenő időpont, 1925. február, jelentős lehet a történelmi kontextus szempontjából. Ez az év József Attila életében és a magyar történelemben is közel állt a Trianoni békediktátumhoz, amely jelentős változásokat hozott a nemzet számára. Ebben a versben azonban nincs nyoma a történelmi trauma vagy a szomorúság utalásainak, inkább az élet, a szeretet és a fényesség kinyilvánítása dominál.
A vers üzenete és téma is számos lehetséges elemzést kínál. Az egyik lehetséges olvasat szerint a vers arra hívja fel a figyelmet, hogy az embereknek össze kell fogniuk és meg kell osztaniuk egymással a szeretetet, a fényességet és a boldogságot. Ez a témakör az emberi kapcsolatok, a barátság, a szeretet és az együttműködés kérdéseit érinti, amelyek gyakran jelennek meg a világirodalomban is.
A vers befejező soraiban található utalás a virágokra, amelyek hajnalonta gyengéden kibontakoznak, szintén fontos szimbolikus jelentőséggel bírhat. Ez a kép a természet, az élet ciklikus jellegére és a megújulás erősségére utalhat, amely egyébként számos irodalmi műben és irodalmi hagyományban is fontos szerepet játszik.
Összességében tehát József Attila "Érik a fény" című verse számos irodalomtudományi elemzést lehetővé tesz mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az irodalmi stílus, az alkotási környezet, a motívumok és képek, az időpont és a téma mind olyan összefüggések, amelyeket érdemes figyelembe venni, ha a verset irodalmi szempontból elemezzük.