Tőke és Fasizmus jegyesek
            Minden külön értesítés helyett.

Kuka kakuk mekegett,
kis göndör domb röfögött,
      mosoly szállt az érre
s a kiázott fák töve
sárga foggal röhögött
      a lakzi hirére. Lám, lám.

"- Édes úrnőnk házasul!
Hé munkás! Hé bércseléd!
      Meghivott a tőke!
Itt a levél, legalul
napszám-pengő a pecsét -
      kétség nincs felőle!" Lám, lám.

"- Görbe karónk meghizott!
Kolbász lesz belőle, ám
      paraszti bendőbe!
Napszámos is inni fog -
sárga bor a láthatár,
      pezsdül erjedőbe!" Lám, lám.

"- Kiki ezer egeret
kap a mezőn - fogja meg!
      Jó lesz egyelőre,
az idén, hogy spájz legyen
s hogy ne álljon üresen
      a kamra jövőre!" Lám, lám.

"- Mert a tőkés uraság
nem az ördögök menye;
      ég a főkötője!
Ezért áll a napvilág
helybe, mint a jegenye
      viharos időbe." - Lám, lám.

1930. nov.


Elemzések

A versben József Attila egy farsangi lakodalom hangulatát festi le. A vers kezdetén a jegyesek a "Tőke és Fasizmus" személyében jelentik be a lakodalt. Ez a sor az egyedi címekkel és a közismert politikai fogalmakkal olyan összefüggést teremt, amely a kor politikai és társadalmi helyzetére utal. A versben megjelenik a paraszti életmód: a mosoly száll az érre, a kiázott fák töve sárga foggal nevet, a kolbász a paraszti ételek és finomságok jelképe. Az alkoholfogyasztás szerepe is megjelenik, amely az ünneplés és a szórakozás része.

A vers megfigyelhető kapcsolatot teremt a nemzetközi szépirodalommal is. Jellemzően az avantgárd irányzatokhoz sorolható József Attila lírájában sokszor előfordulnak politikai utalások, társadalomkritika és szociálisan érzékeny témák. Ezen túl a versei expresszív, erőteljes képi világgal rendelkeznek, amely korának szellemiségével és a modernista irányzatokkal való kapcsolatával függ össze.

Az időpontot tekintve a vers 1930 novemberében íródott, amikor József Attila még csak 17 éves volt. Az időpont szerepet játszhat abban, hogy a versben megjelenik a politika és a társadalomi problémák, hiszen ezek a fiatal költőt is foglalkoztathatták ebben az időszakban.

Összességében József Attila "Farsangi lakodalom" című verse irodalomtörténeti szempontból jellemzően a korabeli politika és társadalom kritikáját rajzolja meg az avantgárd stílusjegyekkel és a modernista irányzatokkal való összekapcsolás révén.

A vers a Farsangi lakodalom című mű részlete, amely József Attila egyik legismertebb költeménye. A szövegben a farsangi lakodalom központi eseményeit és a társadalmi változásokat összekapcsoló, társadalomkritikus üzenetet találhatunk.

A bibliatudomány szempontjából a vers két fontos motívumot tartalmaz: a tőke és a fasizmus szót. Ezek azért érdekesek, mert a tőke és a faszizmus mind a politikai, mind pedig az erkölcsi dimenzióban megjelennek a Bibliában. A tőke például a gazdagság, vagyon tárgyiasult formáját jelenti, míg a fasizmus, mint diktatórikus politikai ideológia, ellentétben áll az egyenlőség és szabadság alapvető bibliai értékeivel.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő lakodalom képe a közösség és az Egyház jelképe lehet. A lakodalom hagyományosan a keresztényi szokásokban a házasság isteni szentségére utal. A verselemek és megfogalmazások azonban ironikusak, melyek azt sugallhatják, hogy az Egyház és a társadalom kapcsolata megkérdőjelezhető a versben leírt gazdasági és társadalmi viszonyok miatt.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő lakodalom és a benne résztvevők leírása a gazdasági rendszer és társadalmi osztályok leképezése lehet. A versben a tőke és a fasizmus jegyesekként jelenik meg, ami utalhat a gazdasági elit és az autoriter politikai rendszer kölcsönös függőségére. Emellett a nép helyzete is kiemelkedik, hiszen a napszámosok és a paraszti osztály szereplői is megjelennek a versben. Ez a megjelenítés a társadalmi osztályok közötti feszültséget és a társadalmi igazságtalanságot is jelképezheti.

A versben a társadalom és a gazdaság átalakulásának képe rajzolódik ki, amely egyben a teológiai nézőpontok tanulmányozását is szükségessé teszi. A farsangi lakodalom motívuma a komplexitásra, a társadalomkritikára és az emberi viszonyok elemzésére ösztönöz.

A József Attila által írt Farsangi lakodalom című vers természettudományos szempontból akár kapcsolatba is hozható a mai természettudományi felfedezésekkel. Azonban a vers inkább a társadalmi és politikai jelenségekre koncentrál, a tőke és a fasizmus témáján keresztül.

A versben említett tőke és fasizmus fogalmak természettudományi szempontból nem relevánsak, inkább gazdasági és politikai kérdéseket érintenek. Ezért a vers alapján nem lehet egyértelműen kapcsolatot találni a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

A vers egyik fontos eleme a természet jellemzőinek megjelenítése. A vers elején megjelenik a kuka kakuk mekegése és a göndör domb röfögése, ezek az elemek természeti történésekre utalnak. Az embertelen, elidegenedett társadalmi környezetben a természet jelenségei különös hatással vannak az emberek érzelmi állapotára.

A versben említett színek (a kiázott fák töve sárga, a sárga bor) és a természeti jelenségek (a mosoly szállása, a pezsdülő erjedő) a természet színpompáját és mozgását mutatják be. Ezek a részletek az emberi életet és a társadalmat közvetlen kötődésben álló természeti törvények és folyamatok lenyomatai.

A versben szereplő kamra és spájz kifejezések a természeti erőforrások fenntartható használatának fontosságára utalnak. Az emberek gondoskodnak az idei évről és a jövőről, hogy ne maradjanak üresen a készleteik. Ez összefügg a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, amelyek a klímaváltozás és más fenntarthatósági kérdések megoldására irányulnak.

A versben felmerül a természeti jelenségek és a társadalmi változások kapcsolata, hiszen a tőkés uraság főkötője gyakorol hatást a napvilág helyzetére. Ez hasonlít a modern időkben történő környezeti változások hatásaira, amelyeknek komoly következményei lehetnek a természetre és az emberi életre.

Összességében tehát a József Attila által írt Farsangi lakodalom című vers természettudományos szempontból nem hordoz a mai legfrissebb felfedezésekre közvetlenül utaló részleteket, inkább a természeti jelenségeknek az emberi érzelmekre és társadalmi környezetre gyakorolt hatását mutatja be.