1

Erdő vagy, ifju lombos, ezredéves,
Mely éjenként vad titkokat susog,
Ott leskődnek lapulva terebélyes
Nyugodt kéjekhez szörnyű gyilkosok,

A gyilkosok, kik mosolyodnak kését
Riadt szivemben forgatják vadúl,
Míg más tájon a szerelem s a szépség
Vígan dúdolva bölcsőket gyalul.

A szőkeséged kora hajnalég
És űzöm egyre, loholó bolondmód,
Kiben az őrület tallója ég.
Mérföldet lép ő, fellegekbe bomlót.

Mint izzó létra, végtelent hatolt át
Vágya, de rajta szédül és hebeg,
Ki futván, égnek viszi a lajtorját
És el nem éri soha az eget.

Bronz kebled hasonló a föld rögéhez:
A végtelen, mélységes földeket
Álmodják csiraszagu istenségek.
Szeretném asszonyként ölelni meg,

Ha forró, szomjas záporok után
Nagy roppant teste gőzöl és liheg még -
Ölelj meg, ó, most benned is talán
Minden lányt, asszonyt egyszerre ölelnék!

1923. dec. 5.

2

Énektestű és ismeretlen
Ő, az igazi kedves mindig.
Szivünk ormán él s minket is
Szelíd erővel odaindít.

Hogy meredekjén bátorítson,
Szerelme mély mezőkre tárul,
Ilyenkor egy-egy üstökösláng
Lelkünkbe hull a homlokárul.

Mosolya vízcsepptiszta tenger
S az ő szomoru mosolyába
Beléömlik minden más asszony
Tisztító, éhes kacagása.

Szelíd keze csak símogat majd,
Szeméből kibuggyan a kláris.
Zenélő, örök sebeinkből
Kihajtanak még violák is!

1924 nyara


Elemzések

A vers irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Elsőként érdemes megemlíteni a romantikus líra hatását a versben. József Attila több romantikus motívumot és témát használ, például a természeti elemeket (erdő, lomb), az éjszakai titkokat és a szerelem jelentését. Az erdő metaforája a romantikus költészetben gyakran jelenti a természet erőinek, a titokzatos és sötét erőknek a szimbólumát. A szerelem és a szépség kontrasztja is egyik tipikus romantikus témakör.

Másrészt az érzelmi mélység és az egyéni létbe zártság is jellemző a versre, ami a modernizmus és az expresszionizmus irodalmi irányzatához köthető. József Attila örökös keresése, az identitásválság, az önpusztító tendenciák mind modernista témák. A versben megjelenő vágy és elérhetetlen célok is a modernista költészet jellemzői közé tartoznak.

A versben továbbá érezhető az antinomizmus jellege is, ami a magyar Avantgárd mozgalmakra volt jellemző a 20. század elején. Az ellentétek, a szépség és a kegyetlenség, vagy az asszonyi és férfias elemek fesztelen egymáshoz kapcsolódása is az avantgárd költészet technikája.

A második vers azonban már nem mutat ilyen erős összefüggéseket a magyar irodalommal, inkább az univerzális szerelem, a nőiesség, és a szerelmi kapcsolatok ábrázolásában megtalálható témái miatt hívható összefüggésbe a nemzetközi szépirodalommal. A vers lírai hangvételében és a szerelem metaforáiban megegyezéseket mutat a klasszikus és romantikus lírában alkotó költők műveivel.

Mindezek alapján elmondható, hogy a vers mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom kontextusában értelmezhető és elemzhető.

A vers természettudományos szempontból vizsgálva több elemet is megfigyelhetünk, amelyek összefüggésbe hozhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Az első versszakban az erdővel az idő múlására utal a költő. A fák ezredévesek, és vad titkokat suttognak éjszaka. Ez a felfedezés az erdőkben zajló baktériumok és más mikroorganizmusok szerepét hangsúlyozza a természetben. Tudjuk, hogy az erdőkben rengeteg jelentős mikrobiális aktivitás történik, amelyek fontos funkciókat látnak el az ökoszisztémában.

A versben említésre kerülnek a gyilkosok is, akik mosolyogva forgatják késeiket a költő riadt szívében. Ez felidézi az emberi testben zajló patológiás folyamatokat, például a szívbetegségeket vagy a daganatok kialakulását. A modern természettudományban folyamatosan felfedeznek újabb összefüggéseket a patológiás folyamatok és a genetikai vagy más biológiai tényezők között.

A második versszakban a költő az "igazi kedvest" említi, akiről azt mondja, hogy szivünk ormán él és minket szelíd erővel indít el. Ez a felfedezés az emberi szerelemről és szeretetről szól, amely természettudományos kutatások szerint is biokémiai és hormonális folyamatokon alapul. A szeretet és vonzalom érzéseit az agyban és az idegrendszerben kiváltó kémiai anyagok, például az oxitocin és a dopamin befolyásolják az érzelmi kötődést.

A versben továbbá említésre kerülnek az üstököslángok, amelyek lelkeinkbe hullnak a kedves szomorú mosolyából. Ez a felfedezés arra utal, hogy a versben megjelenő romantikus érzelmek, mint például a szerelem és a boldogság, biokémiai hatással lehetnek az agyra és a testre. A boldogság és öröm érzését kiváltó vegyületek, például a serotonin és az endorfin, szerepet játszanak az érzelmi reakciókban.

A versben szó esik egy szeméből kibuggyanó klárisról is, amelyből violák növekednek ki. Ez összefüggést mutat az emberi testben zajló sebgyógyulással és regenerációval. Manapság a tudósok kutatják a sebek gyógyulásával kapcsolatos molekuláris és genetikai folyamatokat, és próbálják megérteni, hogyan lehetne ezeket az ismereteket felhasználni a regeneratív medicina területén.

Összességében a vers több olyan elemet is bemutat, amelyek a természettudomány különböző területeivel összefüggésbe hozhatók. A mikroorganizmusok szerepe, a genetikai tényezők hatása a betegségekre, a szeretet és boldogság biokémiai folyamatai, valamint a sebgyógyulás és regeneráció, mind olyan területek, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatosak.

A vers teológiai értelmezését számos aspektusból lehet megközelíteni. Először is, a versben megjelenő erdő metaforája a teremtés misztériumára utalhat. Az erdő, mint egy ezredéves, ifjú lombos erdő, a teremtés korai időszakát, az első teremtmények megjelenését jelképezi. Az erdő titkokat susogva, vad és terebélyes, lehetővé teszi az emberek számára, hogy elmerüljenek a teremtés mélységeiben és megértsék Isten műveit.

A vers folytatásában találkozunk a szerelem és a szépség motívumaival, amelyek a szentség és a spirituális harmónia iránti vágyat jelképezik. Itt megjelenik a bibliai hivatkozás, ahol az erdőben leskődnek lapulva "szörnyű gyilkosok". Ez a gyilkosok képe a bűn jelenlétét fejezi ki az emberi tapasztalatban. A kiömlött csalárdul mosolygó gyilkosok arra utalnak, hogy gyakran az élet látszólagos boldogsága mögött rejlik a bűn és a fájdalom.

Az erdő metaforája tükrözi a bibliai kezdeti paradicsomi állapotot is, ahol a szerelem és a szépség harmóniája uralkodott. Az erdővel szemben más tájon, ahol a szerelem és a szépség otthonosan mozog, a boldogság könnyedén és gondtalanul virágzik. Ez a két táj két külön világot képvisel, ahol az egyik tele van veszéllyel és bűnnel, míg a másikban az isteni rendszer és az emberi boldogság boldogító hatása uralkodik.

A vers második része az isteni szeretet és a kegyelem fontosságát hangsúlyozza. Az "igazi kedves" metafora az Isten szeretetét és gondviselését képviselheti, aki velünk van mind a jó, mind a rossz időkben. Az "Szivünk ormán él s minket is/Szelíd erővel odaindít." sorok arra utalnak, hogy Isten szeretete és irgalma mozgat bennünket az életben, hogy átlépjünk nehézségeken és harcokon.

A vers második részében megjelenő üstököslángok az isteni kegyelem és megtapasztalás erejét szimbolizálhatják. Az isteni szeretet megnyilvánulása és az Istenhez való kapcsolat mélyülése átalakító hatást gyakorolhat a lélek útjára. Az üstököslángok lelkünkbe hullva tisztítják és megújítják azt.

A vers harmadik részében az isteni szeretet szépségét és gyógyító erejét hangsúlyozzák. Az "ő szomoru mosolyába/Beléömlik minden más asszony/Tisztító, éhes kacagása." sorok arra utalnak, hogy az isteni szeretet meggyógyítja a törött és sebzett szívünket. Az isteni szeretet ereje megszabadít minden más asszony (azaz minden más hatalom vagy érzés) hatásaitól, és új életre kelteti a lelket.

Ezenkívül a versben megjelenő kifejezések, mint például a "csiraszagu istenségek" és a "zenélő, örök sebeinkből/Kihajtanak még violák is!", a teremtés szépségét és Isten szeretetének sokszínűségét ünneplik. A vers azt sugallja, hogy az Istenhez való közeledéssel az ember képessé válik arra, hogy megtapasztalja a teremtés mélyebb aspektusait és felismerje Isten jelenlétét az élet minden területén.

Az alábbi verselemzésben a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai is figyelembe vannak véve. A bibliatudomány segít megérteni a bibliai hivatkozások jelentését és a vers isteni kontextusát. A patrisztika tanítása elősegítheti a vers teológiai mélységének és a monasztikus spiritualitás jelentőségének megértését. A skolasztika megközelítése az érvelés és a racionális gondolkodás alkalmazásával segítheti a vers megfejtését és az isteni szeretet teológiai elemzését.