Egyszerű volt és természetes
Hogy megtanuljon szebben énekelni
Városokat tett a nyelve alá,
Okosabb volt a dologkerülőnél,
Karom helyett jóság nőtt a lábán
S ha csak egyet lendült is a szárnya,
Megrengette a levegő-vizeket,
Ismeretlen dolgok bukkantak elé
És harmatos-zöld fejére tapadtak.
Nappal fényporban fürdött,
Boldog volt és jó bizalommal,
Komolyan összeszedte a gondolatokat,
Hogy fészket rakjon saját hóna alatt.

De egyszer aranyból kívánta a búzát
Telhetetlenül száz feje nőtt
S ezer szeme közül egyik se látott,
Csak a másikat nézte,
Hogy belegázoljon csőrével.
Azóta nem röpül tovább,
De a veríték zuhog róla,
Dolgos ujjai közt most nádasok nőnek
És egészen bolondul tollakat,
Meg népeket szaggat ki magából.

Ó, hintsünk tiszta búzát szemei közé!
Fáradt már szegény és kimerült,
Hadd legyen egyszerű ismét és természetes
Álljatok szárnyaira, hadd ragyogjanak megint,
Egyetlen feje lesz és nem értelem nélkül,
Ha összecsókolózik mind a száz,
Gyujtsuk meg a szemében magunkat,
Lásson ismét és kedve legyen szállni,
Megmerevült erein illanjunk szét villamosan
És saserejű szelíd galambként fog röpködni majd
Isten békességes homloka körül.

1923. dec. 23.


Elemzések

A vers teológiai szempontból az emberi lélek és a szellemi felemelkedés témáját járja körül. A versben szereplő földmadár a természetes állapotában természetesen és könnyedén énekel, városokat tett a nyelve alá és megtalálta a boldogságot. Azonban a vers második részében az aranybúza metaforáján keresztül az emberi hiúság és kapzsiság válik szembetűnővé. Az aranyvágy a földmadarat megbénítja, nem röpül tovább, helyette tollakat tép ki magából és népeket szaggat ki. Ez a része a versnek a bűnbeesés és az emberi lélek bukása metaforájának tekinthető.

A bibliai utalások a versben is kimutathatóak. A "saserejű szelíd galambként" való röpködés a Szentlélekre és Isten szeretetére való utalás lehet. Az "Isten békességes homloka" kifejezés pedig arra utal, hogy az emberi léleknek vissza kell térnie az eredeti természetes és egyszerű állapotához, hogy megtalálja a békét és harmóniát Isten közelségében.

A bibliatudomány szempontjából a versben az emberi lélek bukása és a kapzsiság témája is feltárul. Az ember ösztönösen vágyik a boldogságra és azt keresi, de gyakran az anyagi javakban és hatalomban találja meg a boldogság helyett. Ez az anyagi és hedonista felfogás az emberben betegséget és elidegenedést idéz elő. A vers felhívja arra a figyelmet, hogy az igazi boldogság és szabadság az egyszerűségben, Istenhez való visszatérésben és lemondásban található.

A patrisztika, skolasztika nézőpontjaira gondolva a versben megjelenik az emberi lélek felemelkedésének igénye és vágya, valamint az anyagi világ és a spirituális világ közötti ellentét. Az emberi léleknek harcolnia kell a bűn és a kapzsiság kísértéseivel szemben, hogy visszataláljon az eredeti, természetes és egyszerű állapotához. A vers arra utal, hogy az emberi lélek csak akkor találhatja meg a boldogságot és a teljességet, ha a földi vágyakat és hiúságot levetkőzi, és helyette a spirituális értékekre és az Istenhez való kötődésre összpontosít.

A vers egy földmadár történetét meséli el, aki először egyszerű és természetes volt, de később változások történtek vele. Természettudományos szempontból a versben számos érdekes elem található, amelyeket a mai természettudomány legújabb felfedezéseivel lehet kapcsolatba hozni.

Az első dolog, amit érdemes megemlíteni, az a vers elején található rész, ahol az állat megváltoztatja a testrészeit. A sorokban leírt eredmények, mint például "Karom helyett jóság nőtt a lábán" és "Megrengette a levegő-vizeket", utalhatnak a genetikai manipulációra és a testalkotás módosítására vonatkozó legújabb kutatásokra. Ezek a felfedezések lehetővé teszik az organizmusok genetikai kódjának módosítását, hogy új képességekkel ruházzák fel őket.

Ezen kívül a versben megjelenik a madár énekének változása. Az állat először egyszerűen énekelt, majd megváltozott és nem volt képes tovább repülni. Ez utalhat a madarak énekével és repülőképességével kapcsolatos kutatásokra. Mostanában számos kutatási projekt foglalkozik a madarak énekének és repülésének mechanizmusával, valamint ezek hosszú távú hatásaival.

A versben szerepel a búza megemlítése, amit a madár aranyból szeretne. Ez az utalás kapcsolatban lehet a növényi genetikai módosítással és a növények termékenységének növelésével kapcsolatos legújabb felfedezésekkel. A genetikai módosítás lehetővé teszi a növények új tulajdonságainak kifejlesztését és a termés mennyiségének és minőségének javítását.

Végül, a versben az is megjelenik, hogy a madár "nádasokat növeszt" és "tollakat és népeket szaggat ki magából". Ez utalhat a biotechnológia legfrissebb módszereire, amelyek lehetővé teszik az élő szervezetekből (biológiai anyagokból) történő anyagok kinyerését. Ide tartoznak például a biokombinációs technikák, amelyek lehetővé teszik a biológiai anyagokat termelő organizmusok előállítását.

Összességében a versben található számos elem kapcsolatot mutathat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, mint például a genetikai manipuláció, a madarak és növények kutatása, valamint a biotechnológia. Ezek a kutatási területek lehetővé teszik új képességek kialakítását az élő szervezetekben és új módszerek kidolgozását a termelést és az emberi életminőséget javító anyagok előállítására.

József Attila "Földmadár" című verse a magyar irodalom egyik ikonikus alkotása. A vers a modernizmus jegyeit hordozza magán, amelyek a 20. század elején jelentek meg a magyar irodalomban.

Az első sorban a "Természetes volt és egyszerű / Hogy megtanuljon szebben énekelni" kifejezésre figyelve láthatjuk, hogy a költő itt elhatárolja magát a hagyományos költészettől és az elődök nyomdokain haladva, egy új, modern költészetet próbál teremteni. Ez a modern költészet a városi világba viszi a költőt, és azt fejezi ki, hogy az ember csak a közegekhez tud igazán kapcsolódni.

A versben megjelenik a város mint szimbólum, amely a modernitást és az állandó változást jelképezi. A versben a városokat tették a földmadár nyelve alá, ami a civilizációt és a fejlődést szimbolizálja. Ezzel párhuzamosan József Attila az emberi megismerés és önmegvalósítás fontosságát hangsúlyozza, hiszen a városi környezetben az ember széles körű tapasztalatokhoz juthat.

Az "Ismeretlen dolgok bukkantak elé" sorban megjelenik a modernitásba vetett hit, amely a humanizmus és a technológiai fejlődés következtében lehetővé teszi az ember számára, hogy folyamatosan új dolgokkal ismerkedjen meg. Itt jelentkezik a természettel való kapcsolat fontossága is, hiszen az ember csak a természetben találhat szépséget és örömet.

A vers második részében a földmadár vágyát és kiábrándultságát láthatjuk. Az állandó bőség és megszámlálhatatlan lehetőség keresése közben a madár kimerült és megnyomorodott. A búza és az arany szimbolizálja ezt a lehetetlen vágyat, amely soha nem teljesülhet.

Az "Ó, hintsünk tiszta búzát szemei közé!" sorban megjelenik a költő vágya a tiszta és egyszerű világra, ahol a természet harmóniáját élheti át. A költő azt kéri, hogy engedjék a földmadárnak visszatérni a természetes állapotába, hogy ismét boldog és kiegyensúlyozott lehessen.

A versben jelen van a költő önmegvalósításra való törekvése és az emberi lét kétségbeesése. Az emberi valóság és a természeti világ közötti ellentétet mutatja, amely a modernitásra jellemző. Emellett a vers a költői nyelvezetet is hangsúlyozza, amely a modern költészet egyik alapja.

Ami a nemzetközi szépirodalmi összefüggéseket illeti, a versben megjelenő tematikák és költői képek rokonságot mutatnak más európai modernista költők műveivel. Ilyenek például a francia szimbolisták és a spanyol avantgárd költők alkotásai. A modern irodalom és a modern költészet jellegzetes jegyeit találhatjuk meg a versben, mint például az elidegenedés, a városi lét, az önmegvalósítás és a víziók keresése.

Összességében József Attila "Földmadár" című verse a modern magyar irodalom egyik jelentős alkotása, amely a modern költészet jegyeit hordozza magán. A versben megjelenő tematikák és költői képek a magyar irodalom mellett a nemzetközi szépirodalom területén is relevánsak és összefüggnek más modernista irodalmi irányzatokkal.