A förgeteg fekete vadezüst;
csattogó szivek árnya!
Munkaruhám ő, szivemet hüvös
hajlásaiba zárja!

Ő mennyköves, virágos kalapot
nem is csap más fejébe,
csak annak, aki húzódik fagyott
akác kemény tövébe,

mint én s bár érez vasszuronyokat,
melyek husába vágnak,
behúnyva szemét rétjén szántogat
egy jobb szikű világnak.

Jó förgeteg, szerelmek dörmögő
nagyatyja, csattos angyal!
Bosszúinas, rajt piszkos kék kötő,
mennyet letörlő ronggyal.

Mert ez már nem a régi tétovás,
a vénség tüsszentése -
de helyettünk szakadt káromkodás,
köpés a földre, égre.

Az szülte, mikor rablót orditott
a csősz, csatakba ülvén,
sárga foga közt kikavarodott,
a kastély ellen dülvén.

Hogy két öklével hadonásza már
az ősz varkocsu jobbágy -
a csordában ha villámkutya jár,
lábába mar a korbács.

Vert-e már téged valaki, vihar?
Ostorral kergetett-e?
Sötét erődbe bujtál-e, vihar,
úgy mint a szégyenedbe?

Tartalmad vagyunk - robbanás-alak!
Zászlós a dúlók rangján!
Csettintek én! és felszólítalak,
kínzottak hulló hangján -

Te förgeteg, fekete vadezüst,
parasztharag bográcsa,
rotyogó mérget, engem főzz, nagy üst,
és fordíts a világra!

1928 nyara


Elemzések

József Attila Förgeteg című versében teológiai vonatkozások is fellelhetőek. A vers a természeti elemekre, konkrétan a vad szélre, az esőre és a viharra épül, amelyeket teológiai nézőpontból is értelmezhetünk.

A bibliatudomány szempontjából a vers az Édenkertből való kiűzetést idézheti fel. A küzdelem az ember és a természet között tükrözheti azt a szakadékot, amit az ember teremtett azáltal, hogy megszegte az isteni parancsot. A munkaruhában megjelenő öltözködési forma a bűneset utáni meztelenül való életre utalhat. Az esőben, viharban való dolgozás pedig az ember földhöz kötöttségére és a természeti világban betöltött küzdelmes helyzetére utalhat. Ebben az értelmezésben a förgeteg a megtörhetetlen természeti erőt és a boszorkányos, káoszszállító tulajdonságokat jelképezné.

A patrisztika szempontjából a förgeteg a lelki küzdelem megtestesítője lehet. Az esztétikai megjelenítés mögött spirituális problémák rejlenek. A versben megjelenő bosszú, piszkos kötő és a kínzásra utaló szavak teológiai értelemben áthallások lehetnek Isten szigorú ítéleteire, a lelkiismeretre és az ember tartósan igénybe vett lelkiállapotára. A földre és égre köpés pedig Isten megsértését szimbolizálhatja.

A skolasztika szempontjából a versben megjelenő parafrázisok és negatív képek Bibliai történetekre és keresztény dogmákra utalhatnak. A viharos, sötét és kegyetlen természeti elemek az emberi erények hiányára és a bűnre utalhatnak. A vers talán arra utal, hogy az ember az Istennel való kapcsolatában elszakadt az eredeti tisztaságtól és már nem a bűnbocsánat reményében, hanem az önfeláldozó szeretet tanításának megtagadásában él.

Bár a vers nem közvetlenül teológiai kérdéseket feszeget, a természeti motivációin keresztül megjelenik a bűn és bűnhődés képe, valamint az ember kapcsolata a természettel és Istennel. A szélsőséges elemekkel kifejezett szimbolika lehetőséget ad a hit és emberi küzdelem mibenlétének és jelentőségének megértésére.

József Attila "Förgeteg" című verse számos irodalomtudományi szempontból érdekes összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom terén.

Elsőként érdemes megemlíteni a verse nyelvezetét és stílusát. József Attila sajátos és újszerű költészete jellemzi a szöveget. Az erős kiáltások, a ritmusban és hangzásban kifejező képek és metaforák erősítik az érzelmeket és az üzenetet. Ez az avantgárd stílus a kor nevével, a Nyugat körével is összefüggésbe hozható, ami megjelenik a verse gyökeres megújulásában és az új költészeti formák kipróbálásában.

A versben található motívumok és képi világ a magyar népköltészetben is gyökerezik. Az erős konkrét jelképek, mint a förgeteg, a fekete vadezüst, a virágos kalap, az akác kemény töve, átélhetővé teszik az olvasó számára József Attila átélte küzdelmeket és érzéseket. Ezen motívumok és képek az egyszerű emberek világát idézik meg, a parasztok, a munkások, akik szorosan kapcsolódnak a magyar kultúrához.

Emellett fontos figyelmet szentelni a vers társadalmi és politikai vonatkozásainak. József Attila verseiben az egyén és a társadalom konfliktusai, a szegénység, az elnyomás és a társadalmi igazságtalanság témái is visszaköszönnek. A "Förgeteg" is ezen témákra reflektál, és az ősz varkocsu jobbágy, a csatakba ülő csősz, az erődbe bujt vihar, mind olyan szimbólumok, amelyek a társadalmi feszültségeket és a harcot ábrázolják. Ezen politikai és társadalmi szempontok a kortárs magyar irodalomban is megjelennek, többek között Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes és Móricz Zsigmond munkáiban is.

A nemzetközi szépirodalom terén is lehet hasonlóságokat találni. József Attila versei a modernizmusnak, az avantgárdnak az áramlatába tartoznak, amelynek kiemelkedő képviselői T. S. Eliot és Ezra Pound voltak. A modernista költészetben az egyéni érzelmek, élmények, a társadalmi konfliktusok és a nyelvi megújulás fontos szerepet játszanak. A "Förgeteg" is ezen tematikákkal és a kifejezés új módjaival kapcsolódik a nemzetközi modernista irodalomhoz.

Összességében elmondható, hogy József Attila "Förgeteg" című verse számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A verse avantgárd stílusa, a magyar népköltészeti motívumok, a társadalom és politika témái mind kiemelkedő jellemzői a műnek, amelyek hozzájárulnak a vers irodalomtörténeti jelentőségéhez.

A vers természettudományos szempontból több elemre utal, amelyek a modern természettudományi felfedezésekhez kapcsolódnak.

Először is, a versben szereplő "förgeteg" kifejezés a viharról beszél. A modern meteorológiai kutatásoknak köszönhetően ma már pontosan tudjuk, hogy a viharokat a különböző légköri folyamatok és áramlások okozzák. Tehát a "förgeteg" itt a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, a meteorológiai kutatásokkal kapcsolatba hozható.

A versben említett "mennyköves, virágos kalap" szintén utalhat az asztrofizikára, amely a csillagászat és a fizika határterülete, és a mai tudomány legújabb eredményeit vizsgálja a Világegyetem és a benne található objektumok működésével kapcsolatban. A "mennyköves" jelző utalhat a csillagokra és a bolygórendszerre, míg a "virágos kalap" lehetőséget ad arra, hogy a vers természeti jelenségekkel, például az égitestek mozgásával és viselkedésével kapcsolatos kutatásokkal kapcsolódjon össze.

A versben szereplő "szuronyok", "vasszuronyok", és "korbács" kifejezések az emberi fiziológiával és az orvostudománnyal kapcsolódhatnak. A modern orvostudomány felfedezései többek között az idegi és az érrendszeri rendszerek működését vizsgálják, és a fájdalomérzetet ismerik. Ez a tudományág olyan területekhez is kapcsolódik, mint a traumatológia és a sebészet. Tehát a versben leírt "szuronyok", "fájdalom", és "korbács" lehetőséget adnak arra, hogy a természettudomány mai ismereteihez kapcsolódó területekkel hozzuk összefüggésbe a verset.

Végül, a versben említett "robbanás-alak" és "dúló" kifejezések utalhatnak a kémiai és az anyagtudomány kutatására. A modern kémiai kutatások és technológiák lehetővé teszik az anyagok tulajdonságainak és viselkedésének megértését és manipulációját. A robbanások és dúló jelenségek a reakcióképes anyagokkal és azok viselkedésével hozhatók összefüggésbe, és ezek nyújtanak lehetőséget az új anyagok létrehozására és alkalmazására a különböző iparágakban.

Összefoglalva, a József Attila "Förgeteg" című vers természettudományos szempontból több elemet tartalmaz, amelyek a modern természettudományok legújabb felfedezéseivel és ismereteivel kapcsolódnak össze. A meteorológia, az asztrofizika, az orvostudomány és a kémia lehetőséget ad arra, hogy a versben leírt természeti jelenségeket és érzelmeket a mai tudásunkkal és felfedezéseinkkel hozzuk összefüggésbe.